Bár bízott a sikerében, Maharishi valójában nem tudta, hogyan fogják fogadni a tanításait Nyugaton.
Gyerekkora óta sok dicséretet hallott arról a mentalitásról, ami az előrehaladást eredményezte a gazdaságilag elöljáró országokban, mint pl. az Egyesült Államok és Németország, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek az országok fogékonyak lehetnek az új ideákra, ha ilyen haladást értek el. Ezért remélte azt, hogy kihasználhatja ezt a tendenciát, amikor eléjük helyezi a meditációs rendszerét. Természetesen hozta magával a szisztematikus vizsgálat szokását, melyet az egyetemre járva sajátított el, hogy aztán spirituális mesterének ősi tanácsaira támaszkodhasson. Végzett tudósként Mahesh számára nem volt idegen a kísérletezés és az, hogy bármilyen felfedezéshez kiegészítő felülvizsgálatok és akreditáció szükséges. A fiatal brachmacsári meg volt győződve arról, hogy a többi spirituális gyakorlat között, melyeket a tanítója oktatott neki, voltak olyan könnyű, praktikus, könnyen használható technikák, melyek általánosan alkalmazhatóak lehettek. Utazása során Maharishi nem szenvedett hiányt az igazságkeresőkből, akik égtek a vágytól, hogy megtanulják és alkalmazzák őket. Ezután számos ragyogó bizonyítékot hallott vissza a meditáció kétségtelen hatékonyságáról. Ekkor érezte igazoltnak azt a tettét, hogy megalapította a Spirituális Megújulás Mozgalmát. Legnagyobbrészt úgy találta, hogy a beavatottak már eleve fogékonyak voltak a keleti tanításokra, de eljött az idő, hogy tesztelje módszerét azokon, akik keveset vagy semmit nem tudtak a keleti filozófiákról és még kevesebbet a gyakorlatairól.

Mikor az Államokba érkezett, a visszafogottság jellemezte: nem adott nyilatkozatokat és nem tartott nyilvános előadásokat. Nagy valószínűséggel oly sok utazás után időre volt szüksége, hogy megállapodjon és asszimilálódjon az új környezethez. A két meditáló, akik Hawaiin csatlakoztak hozzá, gondoskodott az azonnali személyes szükségleteiről. Egy kicsi helyi hotelban helyzeték el, és bátorították a látogatókat (főként a meditálók barátait), hogy látogassák meg. Közel egy hónap múlva meghívást kapott egy pár nagy apartmanjába, melyet örömmel elfogadott. Így most már élvezhette a nagyobb helyet, valamint szabadon intézhette az ügyeit.
– Attól a naptól fogva mindennap beszéltem egy San Franciscó-i szervezettel, 29 előadást tartottam, és minden este az egész hely tele volt, és csak azért, mert az emberek olyasmit találtak, melyről tudták, hogy igaz …
– És amikor elkezdtek meditálni, propagálókká váltak. Terjesztették …
San Franciscó-i tartózkodása alatt Maharishi megkapta az első sajtó visszhangot az USA-ban. Nem volt túlságosan boldog, mikor olvasta, hogy a meditációját „nem gyógyhatású nyugtatószernek” nevezték. A megjegyzései semmit sem értek.
– Kegyetlen! Úgy érzem, hogy legszívesebben hazamennék. Ez egy nagyon furcsa ország. Az értékek nagyon mások.

Los Angelesben meditátorok barátai és rokonai várták őt készen arra, hogy feldíszítsék őt virágokkal. A rövid üdvözlés után Mahishi nem vesztegette az idejét, hanem az Ambassador Hotelba ment, ahol egy sajtókonferenciát szerveztek számára. Helyi újságoktól várták őt riporterek, hogy meghallgassák azon szándékát, hogyan hozhatunk létre egy szeretőbb társadalmat és ugyanakkor a világbékét:
A boldogságban és békében élés egyszerű technikáját hoztam el az ősi bölcsek földjéről az új világ modern emberének.
Egy Esti Hírlap, a Herald Express az eseményről ezzel a szalagcímmel hozott le riportot: A jógi gyógyszere a világ betegségeire. Egy képet is közöltek Maharishiről, aki egy csokor rózsát tartott. Alatta idézték egyik mondatát: „Megtöltöm a világot szeretettel.”
A következő hétvégén a Los Angeles Times női rovatának hátsó oldalán egy rövid reklám a következőket adta hírül:
Maharishi Mahesh Yogi
A Himalája mestere
Uttar Kashi szent völgyéből
A Masquers Clubban fog előadást tartani
Május 1-7-ig – Telefon….
Folytatjuk…
Lissza fordítása