Más felszólalók is a mikrofonhoz járultak, többek közt Kocsin Maharádzsája is, valamint Srí A.N. Menon angol ügyvéd, aki így beszélt:

– A világ sok szentet ismer, akik különböző természeti csodákat művelnek, de itt van egy szent, akinek a csodája a lélekben dolgozik, hogy megdicsőítse azt.

 

Ez a „csoda”, mely a „lélekben” dolgozik, kétségtelenül célzás a meditáció rendszerére, melyet Mahesh tanított meg előzőleg. Bár nehéz azonosítani a tényleges, leírt technikát, de biztosan állíthatjuk, hogy a gyakorló által dallamosan ismételt személyes mantra vagy speciális hang használatára összpontosult. Említésre került bizonyos, ajánlott mantrák hatásossága, de erősen ellenezték a bűvös „om” szótag családosok általi használatára. Ez a tanács erősen emlékeztet Mahesh saját gurujának mondataira, melyben kifejezetten ellenjavallotta, hogy a nők az „om”-ot használják, és inkább a „srí” szótaggal helyettesítsék, mivel, ha az „om” szótagot ismételgetik, az végzetes átszellemült mentális állapotot eredményezhet számukra. Mahesh ezt a témát így magyarázta:

 

– Az „om” a Sanyasik, a lemondottak számára van. A lemondottak „Om Om Om”-ot ismételgetik. A Sanyas-Diksha idejében kapják ezt, mikor teljesen lemondanak a világi kötöttségeikről. A lemondást és elvonultságot növelik az „Om” ismétlésével. Az „OM” hangos kántálása az a lemondott vágyainak vet véget. A vágyakat az „Om” mantra hangos kántálásával rombolják le. És ha egy lemondott elméjében egy vágy mélyen gyökeret eresztett, az „Om” kántálása ezen vágy tárgyának lerombolását fogja eredményezni, hogy a lemondott teljesen vágytalanná váljon.

 

A közönség minden szaván csüngve figyelte Mahest, aki így folytatta:

 

– Ha sajnálatos módon egy családos kezdi el ismételgetni a pranava Mantrát, azaz „Om”, „Om”, „Om”-ot, azt tapasztalja, hogy az anyagi életére romboló hatással lesz. A hatás először a pénzügyi veszteségekben mutatkozik meg, majd utána a szeretet tárgyainak lerombolásával fogja folytatni, sorra. Egy ilyen ember, mikor pénzügyi veszteség és a szeretteitől való eltávolodás éri, a teljes békétlenségbe és bukásba taszítódik.

 

A misztikus gyakorlatokba való belekontárkodásra vonatkozó komoly figyelmeztetés után Mahesh a következőket mondta:

 

– Egy családosnak nem szükséges egyáltalán a „Tyaga” vagy „Vairagya” [Lemondás] közvetlen gyakorlatának megvalósítása. Ez nem természetes számára, ellentétes a természetével és szemben áll az életmódjával.

 

Évszázadok óta az elvonultság filozófiája áthatotta az indiai gondolkodást. Egy csapásra ezt a hitet semmibe veszik! Ledobva a szanszkrit kötelékeket, az üzenete kinyilatkozásként hangzott: „Nem kell szerzetessé válnunk, vagy szerzetesi életmódot folytatnunk, hogy megtapasztaljuk a spirituális célok legmagasabbikát.” Ez volt az az üzenet, melyet oly sokan kívántak hallani. Kevesen voltak olyanok jelen, akik vonzónak találták a remete életet. De más részről hogyan tudja az elme az igazi békét megtapasztalni, míg a mindennapi élet sűrűjében ragad, részesedve a csalódásokból és elkerülhetetlen aggodalmakból? Itt valami csel lehet!

 

Mahesh tovább ismertette a filozófiáját rámutatva arra, hogy az anyagi élethez való kötődés kizárólagosan a gondolatok területén történik, és a legnagyobb anyagi kincs sem található meg az egyén személyében, csak a gazdagság gondolata, ami adja a tulajdonlás érzetét. Elmagyarázta, hogy egy családos számára, ha meg akarja tapasztalni a nem kötődés állapotát, először a transzcendálás képességére kell szert tennie, vagy a kinti világhoz kapcsolódó gondolatai ’mögé kell tekintenie’.