Ajándékozd karácsonyra a 800 oldalas Vaszistha-jóga című könyvet!

2013-12-05 | 13:19 0 hozzászólás
Vaszistha

Vaszistha

A mű, melyről szó van, a védikus irodalom egyik fontos alkotásának, a Rámájanának a része. E dialógus az egykori világuralkodó, Ráma és mestere, Brahmarishi Vaszistha között valamikor nagyon régen valóban lezajlott. A párbeszédben Vaszistha az emberi tudatosság fejlődésének különböző szintjeit tárja fel tanítványa előtt, s bemutatja a fejlődést segítő tudattechnikákat is, melyek alkalmazásával az egyéni tudatosság eléri a felszabadulást, s a létezés minden egyes részét átható egyetemes intelligencia vagy értelem felismerése után végül megéli a létezés sokféleségét átható egység állapotát, mely önmagában Teljes. E Teljesség, vagy Brahmantudat adja az Upanisádok és a Védanta tanítás lényegi magját. Minden valószínűség szerint ez a beszélgetés volt az első, melyben a végső igazságot ilyen tisztán és minden lehetséges irányból megvizsgálva bemutatták.

„Ott van a végtelen – ott van az Önvaló –, és ott van az Önvaló-nélküliség. Az Önvaló-nélküliség azért van ott, hogy próbára tegye az Önvaló végtelenségének érvényességét. S ekkor az Önvaló nagyon kedvesen, nagyon csendesen, nem-változó értékével kezd mindent áthatni. S ez Vaszistha tanítása, meglátása… az élet örökkön változó értékét a végtelenség sugara táplálja, a végtelenség eme sugara pedig az Egység ártatlan és természetes látásmódja”. -Maharishi Mahesh Yogi

A Vaszistha-jóga két kötetes könyv a legterjedelmesebb, magyar nyelven megjelent Védántá-tanítás. A kiadó csökkentette a mű árát, így 8900 Ft-ért vásárolható meg, ingyenes kiszállítás mellett. A kiadó a mű mellé féláron tudja biztosítani Gauri Shankar Gupta, Magyarország korábbi Indiai Nagykövetének Az élet rejtélyének feltárása című művét.

V-joga

A Vaszistha-jóga mű exkluzív, díszkötetes, kézzel sorszámozott kiadásából kevesebb mint 30 darab vásárolható meg, e változat mellé 1 Ft-os áron biztosítja a kiadó Gauri Shankar Gupta könyvét magyar vagy angol nyelven.

V-joga-disz

Egy kis ízelítő a könyvből:

Vaszistha így folytatta:

– Az érzékelés vágya gondolatként jelenik meg a végtelen tudatban, mely gondolat aztán a folyamatos megtapasztalás miatt erőre kap. S miután a tudat a benne megjelenő káprázatteremtést megtapasztalta, saját magát vezeti el a felszabaduláshoz. Bármit is észleljen a tudat, az azonnal testet ölt. Önmaga megkötése és bánatba hajszolása után (akárcsak a bábjában rekedt selyemhernyó) határtalan természetének köszönhetően a tudat idővel eléri a felszabadulást. A világegyetemként érzékelt dolog valójában a tiszta tudat, semmi más, ó Ráma.

A tiszta Lét képezi a végtelen tudat magját. E két minőség éppen úgy szétválaszthatatlan egymástól, mint a Nap és annak sugarai. A tiszta Létnek azonban két vetülete létezik, az egyik a sokféleség, a másik pedig az egység. Amit az „ez”, „az” és a „te”, illetve „én” szavakkal jellemzünk, az a sokféleség. Amikor e sokféleség elhagyásával előbukkan a tiszta Lét, az az egység. A sokféleség eltűnésével felragyogó egység megjelenésével együtt a tapasztalásnélküliség is előbukkan, éppen ezért az egység nem „valami”, nem képezi érzékelés tárgyát. Következésképpen az egység örök és elpusztíthatatlan.

Hagyj hát fel, ó Ráma, a felosztás minden formájával (időbeli, részekre és anyag szerintiekre való felosztással), és pihenj meg a tiszta Létben! Ezek a felosztások csak elősegítik a képzetek megjelenését. Lényegüket tekintve azonban nem különböznek a tiszta tudattól, sőt mi több, tényeknek sem tekinthetők. A felosztottságon való elmélkedés nem vezethet el a tiszta látásmódhoz.

A felosztás nélküli tiszta Lét képezi a lényegi magját mindannak, amit eddig elmondtam, a tiszta Létnek azonban nincs magja. Mindennek ez az oka, a Lét azonban ok nélküli. Minden ebben tükröződik. Ahogyan a sokféle ízt is csak egy érzékszervvel, a nyelvvel érzékeljük, ugyanígy a tapasztalatok sokféleségét is csak a tiszta Létben érzékeljük. Végtelen számú világegyetem születik, létezik és pusztul el benne, melyek rajta keresztül kölcsönös kapcsolatban állnak egymással.

A nehéz dolgok nehézségét, akárcsak a könnyűek könnyűségét is a Lét adja. A Lét durva és rendkívül finom egyszerre. Első az elsők, és utolsó az utolsók között. Fény a ragyogókban, és sötétség a sötétekben. Minden anyag lényegi magját a Lét szolgálja, ahogyan a térét is. Minden és semmi, egyszerre van és nincs. Látható és láthatatlan. Az vagyok, és nem is vagyok az.

Ó Ráma, a birtokodban álló minden eszközzel azon légy, hogy ezt a legfelsőbb állapotot elérd, majd tedd, ami helyénvaló! Akiknek sikerül ezt a tiszta és osztatlan állapotot elérni, mely saját Önvalónk igazsága, nos, azok elérik a legfelsőbb békét. Bizony mondom néked, ezt elérve a világi létezés minden nyomorúságától megszabadulsz majd.

***

Ráma kérdezett:

– Uram, magyarázd el, kérlek, mi is valójában a ragaszkodás?

Vaszistha válaszolt:

– Ragaszkodásnak azt tekintjük, ó Ráma, ami a vágyak létező és nemlétező tárgyával kapcsolatosan táplált öröm és fájdalom megélésének ismételt előidézésével az elmelenyomatokat sűrűbbé, szilárdabbá teszi. Ez visszaigazolja a kialakult képzettársítás valódiságát, ami az örömök tárgya iránt érzett mérhetetlen ragaszkodáshoz vezet. A felszabadult bölcs esetében azonban a benyomások mentesek az öröm és a bánat érzetétől, vagyis tiszták, a benyomás így elhalványul, vagy teljesen eltűnik. Ha azonban legyengült állapotban mégis megmaradna a test haláláig, a belőle eredő cselekvések akkor sem vezetnének újraszületéshez.

A tudatlanokban létező sűrű lenyomatokat nevezzük ragaszkodásnak. Ha elveted a benned megjelenő torz képzetekért felelős ragaszkodást, az általad itt végzett, maguktól adódó cselekvések semmilyen hatást nem fejthetnek ki rád. Ha az örömön és a bánaton túljutva azokat azonosnak tekinted, és ha megszabadultál a vonzódástól, az undortól és a félelemtől, akkor elérted a ragaszkodásmentesség állapotát. Ha nem aggaszt a bánat, ha öröm közben nem ujjongsz, és ha saját vágyaidtól és reménykedéseidtől független maradsz, akkor megszabadultál a ragaszkodástól. Amikor a cselekvés közepette sem veszíted el az egynemű igazság tudatosságát, akkor a ragaszkodással felhagytál. Amikor önismeretre jutva az egység látásmódjával felruházva, itt és most, az éppen meglévő és helyénvaló cselekvésekbe veted magad, nos, tudd, hogy akkor a ragaszkodástól megszabadultál.

A ragaszkodásmentességben erőlködés nélkül megszilárdulva élj felszabadult bölcshöz méltón! Az érzékszerveit tökéletesen uraló felszabadult bölcs büszkeségtől vagy önteltségtől, féltékenységtől mentesen csak saját belső csendjében él. Még amikor a tárgyi világ teljessége is öleli körül, a vágyaktól megszabadult bölcs akkor sem esik kísértésbe, és csak a természetes tevékenységeknek hódol. Csak azt teszi, ami elkerülhetetlen és helyénvaló. Boldogságát és örömét önmagán belülről meríti, így a látványvilág nem kötheti meg. Ahogyan a forrásban lévő tej sem veszíti el eredeti színét, a felszabadult sem veszíti el bölcsességét a legemberpróbálóbb helyzetekben sem. Elméje nyugalmát megőrzi a legnagyobb fájdalom közepette, s akkor sem veszíti el, ha a mennyek uralkodójának választják.

Ezért merülj hát el te is, ó Ráma, az Önvaló folyamatos tapasztalatában, és szilárdítsd meg magadban az önismeretet! Meglásd, soha többé nem leszel kitéve a születés és a kötöttség gyötrelmeinek.

***

Válmíki szólt:

– Ó Bharadvádzsa, Ráma és a többiek így érték hát el a legfelsőbb tudást és a szenvedés nélküli állapotot. Törekedj hát te is erre, és megszabadulva minden kételyedtől, élj felszabadult bölcsként! Bizony mondom néked, csak azzal, hogy e szent iratot meghallgattad, már most felszabadultál, dzsívanmukta vagy. Jelen mű meghallgatásával még egy fiatal gyermek is az Önvaló ismeretére juthat. Még az erős és tartós vágyaktól terhes szívű tudatlan embert is a megosztottság fölé emeli ez a felszabadulásról szóló szent iromány, s a fiatal fiú érett férfivá cseperedik. Az ilyen ember pedig nem esik többé a szanszára csapdájába.

Azok, akik noha nem értik az itt leírtakat, mégis naponta éneklik, vagy könyvben leírják, illetve másoknak olvashatóvá és érthetővé teszik, hatalmas erényeket halmoznak fel és mennyei életben lesz részük, majd a harmadik születés után elérik a felszabadulást.

Majd Válmíki így szólt Aristanémi királyhoz: – Hallhattad hát Vaszistha Rámának szóló tanítását. Ezen az ösvényen haladva eléred az igazságot.

– Uram, áldásodnak hála, végre átszeltem a szanszára tengerét – válaszolta a király.

Majd az istenek hírnökéhez fordulva így folytatta: – Igaz barátom voltál. Most már távozhatsz! A hallott igazságot mély meditációba merülve mélyítem el magamban.

A hírnök ekkor így szólt a mennyei lényhez: – Mérhetetlen izgalommal hallgattam végig e párbeszédet. Most pedig visszatérek Indra birodalmába.

A mennyei lény szólt: – Igazán áldottnak érzem magam, hogy ezt a tanítást meghallgathattam tőled, ó istenek hírnöke. Most már valóban visszatérhetsz Indrához.

Ekkor Agnivésja ekképpen szólt Kárunjához: – Ezután a mennyei lény mély meditációba merült. Fiam, mindent tökéletesen megértettél?

– Teljesen – válaszolta Kárunja. – Minden kételyem elszállt. Mostantól életemet a szándék nélküli, természetes cselekvésnek szentelem.

Majd Agaszti szólt Szutíksnához: – E szavakkal tanította hát Agnivesja Kárunja nevű fiát. Ne kételkedj ebben a tanításban, hiszen aki kételkedik benne, az elpusztul.

– Tudatlanságom elszállt, és a tudás lámpása felragyogott szívemben – válaszolta Szutíksna. – Ráébredtem, hogy a világ tárgyai az óceánban felbukkanó hullámokhoz hasonlóan léteznek a végtelen tudatban. Mostantól én is a szándék nélküli, természetes életnek szentelem életemet. Valóban áldott vagyok, minden dicsőség a tiéd, hiszen a tanítványnak minden gondolatával, szavával és tettével a tanítóját (guruját) kell tisztelnie és szolgálnia. Uram, áldásoddal átszeltem a szanszára tengerét. Minden dicsőség a legfelsőbb létezőé, hiszen rajta meditálva azonnal ráébredünk, hogy valójában minden csak Brahman, azaz a végtelen tudat! Örök dicsőség az isteni tanítónak, Vaszisthának!

ÓM TAT SZAT

Forrás: A Vaszistha-jóga
A teljes mű megrendelhető: www.vaszistha.hu


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

Régebbi cikkek