Védánga

1. Siksá

A védánga a Véda tagjait vagy testrészeit jelenti. A Védánga első aspektusa a Siksá, az a minőség, amely a Véda kifejező mechanizmusáért felel. A kifejezés e szintjéről az átmá átalakul megnyilvánulatlanból megnyilvánultba.

2. Kalpa

Ez az átalakító minőség a Kalpa, mely a Lét szintjét a valamivé válás szintjévé alakítja át. Ez írja le azt, hogy az egyedülvalóság miként teremt sokféleséget a tudat önviszonyuló minőségén keresztül.

3. Vjákarana

Ebből a transzformációból lép elő a kiterjesztő minőség, amely a Vjákarana.

Fontos eszünkben tartani azt, hogy most az élet megnyilvánulatlan mezejéről beszélünk. Minden egyes, a megnyilvánulatlanban történő kifejeződés mellett lennie kell egy másik aspektusnak, amely kiegyensúlyozza vagy semlegesíti ezt a kifejeződést. Ezt annak érdekében teszi, hogy fenntartsa a Véda tisztán önviszonyuló természetének megnyilvánulatlan értékét. Más szavakkal, a megnyilvánulatlan azt jelenti, hogy nem léteznek nincsenek megnyilvánult kifejeződések. Ám amennyiben mégis a megnyilvánulatlanban végbemenő „kifejeződésről” akarunk szólni, akkor rá kell ébredjünk arra, hogy e „kifejeződés” mellett létezik egy vele megegyező és vele ellentétes „kifejeződés” is, amely az előbbit közömbösíti. Ha ugyanis bármit hozzáteszünk egy egyensúlyban lévő rendszerhez, akkor az egyensúly megőrzése végett valami másra is szükségünk van, amely az adott dologgal megegyező és ellentétes minőségű.

Ez közvetlen párhuzamot alkot a fizika kvantummező elméletében kifejtett megnyilvánulatlan vákuumállapot leírásával. A vákuumállapot teljesen semleges, mégis, léteznek a vákuumállapoton belül fluktuációk, amelyek a pozitív és negatív töltésű részecskék pillanatnyi kiemelkedéséhez vezetnek. Például egy foton vagy fénykvantum (amelynek nincs elektromos töltése) rövid időre átalakulhat negatív töltésű elektronná vagy az elektron pozitív töltésű antirészecskéjévé, pozitronná. Az elektromos töltések végső összértéke azonban pontosan zérus, így mindig megmarad a pozitív és negatív töltések között egyensúly. Ha valaki a negatívan töltött részecskék leírására akar összpontosítani, megteheti, tudván, hogy a rendszer ezzel egy időben pozitív töltésű részecskéket is kelt. Mivel ezek egy időben jönnek létre, nem lehet őket egymásra következőnek nevezni, lévén, hogy minden egyszerre történik. Ez a helyzet az Abszolútumból származó minden egyes kifejezéssel is. Minden zavart, változást vagy megnyilvánulást egyidejűleg kísér egy vele megegyező és ellentétes irányú zavar, változás vagy megnyilvánulás. Ez tartja fenn az abszolút egyensúlyt.

Képzeljünk el egy olyan szituációt, amelyben a negatív és pozitív részecskék megjelenése nem egyidejű, hanem meghatározott sorrendben történik. Ez esetben le tudnánk írni egy visszacsatolási rendszer keretei között azt a jelenséget, amely tájékoztatja az Abszolútumot arról, hogy egy negatív töltés jött létre, és az egyensúly fenntartása érdekében kiváltja egy pozitív töltés létrejöttét.

A valóság az, hogy az egyidejűség mindig is működik; működnie kell ahhoz, hogy a teljes egyensúly mindenkor fennálljon. Egyébként, még ha csak egy pillanatra is, egyensúlytalanság jelenne meg. Az idő tényező, amely a hatást elválasztja a visszahatástól – az okot az okozattól – az abszolút szemszögéből nézve csupán érzékcsalódás. Ám ahogyan megpróbáljuk leírni a rendszert, azt találjuk, hogy annak elemeire tekintünk. [Jegyzet: Az Abszolútum elemeiről beszélni persze csak konceptuálisan lehet, az pusztán intellektuális torna. Az Abszolút valósága mindig is az egység, az egyedülvalóság és az egységesség marad.] A rendszer egyik eleme például az az intelligencia, amely kifejeződéseket hoz létre. A védikus irodalomban ezt Siksának nevezik. Az intelligencia, amely biztosítja, hogy minden kifejeződés egyensúlyban legyen és összekapcsolódjon abszolút forrásával, és hogy az adott kifejeződéssel együtt mindig jelen legyen az azt kiegyensúlyozó kifejeződés, a Nirukta névre hallgat. A védikus irodalom összes kifejeződése ily módon jelenik meg.

A forrással való kapcsolat megőrzése végett a rendszer egy visszacsatolási hurok módján működik (ld. a hatodik fejezetet).

Ennél fogva, ezt a három értéket – a Siksát, a Kalpát és a Vjákaranát (kifejezés, átalakítás és kiterjesztés) – egy ellentétes folyamat tartja fenn, amely a kifejezés, átalakítás és kiterjesztés minden egyes lépését összekapcsolva tartja a forrással. Ez őrzi meg a kapcsolatot az átmával, az önviszonyuló tudattal. A három minőség kapcsolatát a forrással, az átmával a Nirukta, a Cshandasz és a Dzsjótis tartja fenn.

4. Nirukta

Bármi is kerül kifejezésre, az kétségtelenül feloszlik. A homeosztázist a dinamikus változás tartja fenn. Ez a visszatérés, az önviszonyuló minőség, a Niruktán keresztül fejezi ki magát. Mindkét értékben, előre és hátrafelé is, egy sajátos egyensúly van jelen, valamint egy megmérő érték a térben és időben.

5. Cshandasz

Ez a megmérő és kvantifikáló minőség a Cshandasz, és ennek a tudatosság két értékével való egyidejű együttlétezésében honol a mindentudás sajátsága.

6. Dzsjótis

Ez az ellentétes irányban végbemenő mindentudás a Dzsjótis. A Cshandasz a tiszta éberséghez visszavezető úton az átalakító értékként működik. Ily módon láthatjuk, hogy a tiszta tudás felépítő dinamikája az ellentétes minőségek keretei között megy végbe. Ez a visszacsatolási hurok, és a felépítő dinamikát kizárólag e hurkon keresztül érthetjük meg.

Upánga

A védikus irodalom következő aspektusa az Upánga névre hallgat, és hasonlóképpen, egy visszacsatolási hurkon keresztül működik: kilép a forrásból és visszatér oda. A Njája, a Vaisésika, a Szánkhja, a Jóga, a Karma-mímánszá és a Védánta alkotja.

1. Njája

Az Upánga első értéke, a Njája képviseli azt az értéket, amely lehetővé teszi számunkra, hogy egyszerre lássuk a kilépést és a visszatérést. Ez a megkülönböztetés és döntés, valamint az ellentétes értékek együttlétezése. [jegyzet: A tudat egységes értékében, a Szanhitá és a Risi, Dévatá és Cshandasz értékei egyként jelennek meg. Itt merül fel a kérdés: Ez most melyik: Siksá, Kalpa, Vjákarana, Nirukta, Cshandasz vagy Dzsjótis? Mi a valós? A struktúra a valós vagy a rések? Az ellentétes értékek együttlétezését kezeli a Njája.]

2. Vaisésika

A Vaisésika, a meghatározó minőség, a végtelenség meghatározott sajátságaival foglalkozik. Ezek a végtelenség sajátos értékének pontjai és azok megszabott sorrendje. Melyek ezek a pontok és mi a sorrendjük?

3. Szánkhja

Ezeket a Szánkhja, a tudat összeszámláló minőségének 25 alapelve írja le. Ez azonban nem a klasszikus értelemben véve történik. Most az élet megnyilvánulatlan mezejét írjuk le. Amikor pontokat, azaz a megnyilvánulatlanon belüli kifejeződéseket írunk le (Siksá), tudatában kell lennünk annak is, hogy ezek a pontok az egység állapotán belül vannak jelen. Ezért a pontok értékének képzetével teljesen ellentétes módon jelen van az egység, az egyedülvalóság és az egyesítettség is.

4. Jóga

Ezt az egyesítő értéket kezeli a Jóga. A Jógában, az egység értékében érjük el az „ismerd meg önmagad” eszményének célját. Ezzel egy időben önmagunk megismerésének folyamatán keresztül megjelenik a megismerő (Risi), a megismerési folyamat (Dévatá) és a megismert tárgy (Cshandasz).

5. Karma-mimánszá

Ennek eredményeként jelenik meg a dinamikus cselekvés (karma). Ez a cselekvés elemzésének, a Karma-mimánszának a területe, az elemző minőség.

6. Védánta

A Jóga és a Karma-mímánszá együtt alkotják a Védánta teljes ellentétét. A Védánta az önmagára maradó, ám teljesen éber TELJESSÉG. Ez az Én-ség vagy a Lét állapota. (Eleven Abszolút, az élő TELJESSÉG – Én-ség vagy Lét.)

Upavéda

1. Gandharva Véda

A Gandharva Véda a tudat integráló és harmonizáló minősége. A Risi érték uralkodik benne.

2. Dhanur Véda

A Dhanur Véda a tudat legyőzhetetlen és előrehaladó minősége. A Dévatá érték uralkodik benne.

3. Szthápatja Véda

A Szthápatja Véda a tudat megalapozó minősége. A Cshandasz érték uralkodik benne.

4. Hárita Szanhitá

A Hárita Szanhitá a természeti törvény tápláló értékét képviseli. A Cshandasz érték uralkodik benne.

5. Bhél Szanhitá

A Bhél Szanhitá az intelligencia avagy a természeti törvény megkülönböztető minősége. A Dévatá érték uralkodik benne.

6. Kásjapa Szanhitá

A Kásjapa Szanhitá a természeti törvényben az egyenértékűség minősége. A Risi érték uralkodik benne.

Az Upavéda második visszacsatolási hurka a tudat kiegyensúlyozó minőségeként jelenik meg. Ez egy önmagában teljes hurok, amelyet a következő hat Szanhitá alkot: Csaraka, Szusruta, Vágbhatta, Mádhava Nidána, Sárngadhara és Bháva-prakása. Ez a hurok felszámolja az intellektus tévedését, amley az élet részeit a holisztikus egésztől különbözőnek látja. Ez az egészség és a teljes integráció tökéletes tudománya.

7. Csaraka Szanhitá

A Csaraka Szanhitá a természeti törvényen belül a kiegyensúlyozás – összetartás és támogatás minősége. A Risi érték uralkodik benne.

8. Szusruta Szanhitá

A Szusruta Szanhitá a természeti törvény elkülönítő minősége. A Dévatá érték uralkodik benne.

9. Vágbhatta Szanhitá

A Vágbhatta Szanhitá a természeti törvényben a kommunikáció és ékesszólás minősége. A Cshandasz érték uralkodik benne.

10. Mádhava Nidána Szanhitá

A Mádhava Nidána Szanhitá a természeti törvényben a feltáró minőség. A Cshandasz érték uralkodik benne.

11. Sárngadhar Szanhitá

A Sárngadhar Szanhitá a természeti törvény szintetizáló minősége. A Dévatá érték uralkodik benne.

12. Bháva Prakás Szanhitá

A Bháva Prakás Szanhitá a természeti törvény megvilágosító minősége. A Risi érték uralkodik benne.

Bráhmana

1. Upanisad

2. Áranjaka

3. Bráhmana

4. Itihásza

5. Purána

6. Szmriti

Hasonlóképpen jelenik meg a védikus irodalom ötödik hurka, amelynek tagjai az Upanisad, Áranjaka, Bráhmana, Itihásza, Purána és a Szmriti. Ez az önviszonyuló tudat Risi, Dévatá és Cshandasz minőségeit írja le az önviszonyuló tudat önmagához visszakanyarodó Szanhitá minőségén belül. Ezek sorrendben az alábbi minőségeket jelenítik meg: transzcendáló, felkavaró, felépítő, a teljességet kibontakoztató, ősi és örök, valamint emlékezet.

A Ṛk Véda és az egész védikus irodalom ekként jelenik meg a tiszta Önvalón, az átmán belül, a maga önviszonyuló, kifejező, átalakító és kiterjesztő minőségein keresztül. A Ṛk Véda egyszerre a csend és a dinamizmus, a hang és a hangok közötti rés. A hurkokon keresztül, melyek a tiszta megismerőséget alkotó dinamizmus alapjánál találhatók, a Ṛk Véda mindig visszatér a forráshoz.

Prátisákhja

1. Ṛk Véda

2. Sukla Jadzsurvéda

3. Atharvavéda

4. Atharvavéda (Csaturádhjájí)

5. Krisna Jadzsurvéda (Taittiríja)

6. Számavéda (Puspa-szútra)

Végül a hat Prátisákhján keresztül az átmá megjelenik mint egység és sokság, mint TELJESSÉG és minden pontérték, melyek együttesen integrálódnak a Teljesség, a Brahman önmagában és önmagának elég, önviszonyuló, mindenütt jelenlévő és holisztikus értékébe. अयमात्मा ब्रह्म Ajam átmá brahma – Ez az átmá (Önvaló) a brahman.