A Véda és a védikus irodalom az emberi fiziológiában, 3.: Maharishi Védikus Tudománya és Technikája

2014-03-13 | 13:30 0 hozzászólás

Maharishi Védikus Tudománya és Technikája

Maharishi Védikus Tudománya és Technikája a valóság védikus szintjének tudománya és technikája, mely képes arra, hogy tökéletességet hozzon létre az élet minden területén, mivel az élet a valóság egyesített TELJESSÉGÉNEK, az örök dinamikus csendnek, a ऋक् (Ṛk)-nek a kifejeződése.

Maharishi Apauruséja Bhásjája szerint a Véda struktúrája szolgáltatja saját magyarázatát, egy olyan kommentárt, amely a Véda lépésről lépésre történő kibontakozásában rejlik benne. A Ṛk Védában megtalálható a teljes Véda tudása, a tudat egyesített mezejének egész dinamikája és a szimmetriatörés mechanizmusa, amelyen keresztül az Egyesített Mező létrehozza a megnyilvánult világegyetemet.

A hangok pontosan megszabott sorozata rendkívül fontos: a hangok és a csend lépésről lépésre történő haladásában lelhetjük fel a Véda igazi jelentését és tartalmát, nem pedig a Védának tulajdonított intellektuális jelentés szintjén, melyet a különböző fordításokban találhatunk meg. A hangok alkotják a szótagokat (aksarák), a verseket (ricsák), himnuszokat (szúkták) stb., a csend pedig a szótagok, versek és himnuszok közötti réseket vagy szüneteket (szandhik). A Ṛk Véda első szótagja (első hangja) az Ak!  (Ak). Ebben az Ak!  (Ak) hangban az egész Véda benne van, a végtelentől A (A) a pontig k! (K). Az egész Véda az Ak!  (Ak) bővebb kifejtése.

A rések dinamikája

Maharishi a Véda és a védikus irodalom alapvető jelentőségét azon a szinten mutatja meg, ahogyan az kiemelkedik a résekből. Ez pedig nem más, mint hogy a Véda és a védikus irodalom a természet törvényeinek kifejeződése, amely folyamatosan átalakul egyik állapotból a másikba, és a maga örök, halhatatlan és önviszonyuló valóságának alapján fenntartja a rendet és a fejlődést. Az átalakulás e mechanizmusai a résekben találhatók meg. A rések dinamikájának teljes megértése szolgáltatja az alapot ahhoz, hogy felfogjuk a Véda és a védikus irodalom holisztikus, mindent átfogó jellegét.

A rés négy értéke a következő:

  1. Az összes lehetőség csendes pontértéke, melyet Atjanta-abhávának neveznek.
  2. A résékben zajló történések felépítő dinamikája, az Anjonja-abháva.
  3. Az a mechanizmus, amelynek révén a hang vagy a szótag összeomlik a rés pontértékébe, és a hang csenddé válik. Másként fogalmazva ez a szótag vége. Ezt Pradhvansza-abhávának nevezik.
  4. Annak mechanizmusa, ahogyan a hang a rés pontértékéből kiemelkedik. Ez a következő szótag megjelenése, a Prág-abháva.
17. ábra: A rés felépítő dinamikája

17. ábra: A rés felépítő dinamikája

A teljes Ṛk Véda kifejeződik az első szótagban, az Ak! (Ak)-ban

A Véda teljes tudását magában foglalja az első szúkta (himnusz), mely szintén megtalálható az első ricsában (versben), azaz az első szúkta első 24 szótagjában. E teljes tudás azután ismét benne foglaltatik az első pádában, azaz az első ricsá első 8 szótagjában, és úgyszintén megtalálható a Véda elsó szótagjában, az Ak! (Ak)-ban, amely tartalmazza az önmagát megismerő tudat teljes dinamikáját.

[Jegyzet: a szúkta több versszakból álló költemény vagy himnusz. A Ṛk Véda első szúktája 9 ricsából áll. A páda a vers részét képező versláb. A Ṛk Véda első versszaka 3, egyaránt 8 szótagot tartalmazó pádából, azaz verslábból áll. Így az eső ricsában összesen 24 szótag található.]

Ṛk Véda első szótagja, az Ak!  (Ak) a tudat teljességének – az A (A)-nak – a saját pontértékébe – a k!  (K)-ba – történő összeomlását írja le, amint az önmagán belül végbemegy. Ez az összeomlás, amely az önmagát megismerő tudat örök dinamizmusát jeleníti meg, 8 egymásra következő lépésben megy végbe. A Véda kibontakozásának következő szakaszában, az összeomlás e 8 lépését az első páda 8 szótagja bontja ki bővebben, amely az Ak!  (Ak)-ból emelkedik ki, és annak további kommentárját nyújtja. Ez a 8 szótag megfelel a nyolc prakritinek, vagyis az intelligencia 8 alapvető minőségének, amelyek a tiszta tudat részekre oszló természetét alkotják.

A kibontakozás egymást követő szakaszokból áll

Az első ricsá, amely 24 versszakból áll, az Ak! (Ak) további kommentárját adja. Az első páda 8 szótagos struktúrája így háromszor jelenik meg. Az első páda a tisza tudat Risi (megismerő) minősége szempontjából fejezi ki a 8 prakritit. A második páda a 8 prakritit a tiszta tudat Dévatá minőségének (a megismerési folyamatnak) a szempontjából nyilvánítja meg. A harmadik páda pedig a megismerés tárgya, a Cshandasz vonatkozásában mutatja meg a 8 prakritit. Ez a 3 páda együttesen alkotja a Véda első ricsáját (versszakát), amely a tudás megszabott sorrendet követő kibontakozásának egy újabb szakaszát képviseli.

Maharishi kommentárja a Ṛk Védához

A következő 8 ricsával teljessé lesz az első szúkta, a Védában lévő tudás kibontakozásának következő szakasza. Ez a 8 ricsá 24 pádából áll, mely 8 x 24 = 192 szótagból áll. Maharishi Apauruséja Bhásjája (a Ṛk Védához fűzött kommentárja) szerint ez az egyenként 8 szótagból álló 24 páda az első ricsá (versszak) szótagjai közötti 24 rés megnyilvánulatlan, nyolcrétű szerkezetét fejezi ki. Mindegyik ricsá 3 pádából áll, amelyek, akárcsak az első ricsában, a Risi (megfigyelő), a Dévatá (mefigyelési folyamat) és a Cshandasz (a megfigyelés tárgya) vonatkozásában jelenítik meg a tiszta tudat önmagával való kölcsönhatásának struktúráját.

Végül pedig az első szúkta 2-9. Ricsájának 192 szótagját a első mandalát alkotó 192 szúkta fejti ki bővebben a kibontakozás egymást követő lépéseiben. A tizedik mandala (kör, körkörös örök struktúra) 192 szúktája azokból a résekből emelkedik ki, amelyek e 192 szúkta között találhatók meg. A fennmaradó mandalák, a 2-9. mandala (melyek a 8 prakritinek felelnek meg), az első szúkta ricsái közötti résekből lépnek ki meghatározott egymásutániságban.

A tudás – a Véda – e tökéletesen rendezett, örök struktúrája India védikus családjaiban maradt fenn az évezredek során. A Véda teljes tudását, illetve annak mély jelentőségét az emberi élet számára Maharishi Mahesh Yogi állított helyre és értelmezte egy tudományos keretben.

A Véda és a védikus irodalom 36 aspektusa

40-human-physio-large

A Ṛk Védából, a védikus irodalom teljes és önmagában teljességet alkotó szanhitá minőségéből, jelenik meg a Véda és a védikus irodalom további 39 ága. Ezek képviselik a Ṛk Véda alkotó dinamikáját. E könyvben a Ṛk, a Száma, a Jadzsur és az Atharva Védát nevezzük védának, az összes többi 36 espektust pedig a „védikus irodalomnak”.

Véda

1. Mivel a Ṛk Véda örök, holisztikus és a maga szintjén örökké állandó szerkezettel rendelkezik, a Ṛk Véda alkotó dinamikájának önviszonyulónak kell lennie. Ezért a Véda és a védikus irodalom összes többi 39 aspektusa is önviszonyuló. Ám Véda és a védikus irodalom e 39 értékének mindegyike felvesz egy uralkodó minőséget, mintegy a maga sajátságaként. E fejezet hátralévő részében röviden bemutatjuk a Véda és a védikus irodalom 39 további ágának mindegyikét. Ezek sajátságos jellemzőjét félkövér betűvel emeljük ki.

Az első három ág a következő:

2. Számavéda

a) A Számavéda a tudat szanhitá minőségét egy uralkodóan Risi értékkel fejezi ki. A Számavéda mindaz, ami a Risivel kapcsolatos. Ez az áramló éberség.

3. Jadzsurvéda

b) A Jadzsurvéda a tudat szanhitá minőségét egy uralkodóan Dévatá értékkel fejezi ki. A Jadzsurvéda mindaz, ami a Dévatával kapcsolatos. Ez a felajánlás és teremtés.

4. Atharvavéda

c) Az Atharvavéda a tudat szanhitá minőségét egy uralkodóan Cshandasz értékkel fejezi ki. Az Atharvavéda mindaz, ami a Cshandasszal kapcsolatos. Ez a vibráló TELJESSÉG.

E három érték, a Száma, Jadzsur és Atharva a tudat első holisztikus aspektusát adja, a Risi, a Dévatá és a Cshandasz minőségének megfelelően, és a Védának nevezett kategória részeit képezi.

(folytatása következik)


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

Régebbi cikkek