A Véda és a védikus irodalom az emberi fiziológiában – 2., részletek Dr. Tony Nader, PhD könyvéből

2014-02-25 | 14:25 0 hozzászólás

tonybookcoverA tudósok kedvéért megjegyezzük, hogy a tudás ezen aspektusa, a valóság e szintje a Jóga tárgyát képezi mint csend, illetve a Karma Mímánszáét mint dinamizmus. Amikor ezek egységet alkotnak, semlegesítik egymást, és ekkor megjelenik a Megnyilvánulatlan valósága (a dinamizmus és a csend megnyilvánulatlan összeomlása).

Így a ऋक् (Ṛk) megmutatja, hogy a csend és a dinamizmus potencialitása együtt létezik a megnyilvánulatlan transzcendens valóság szintjén, minden teremtett dolog forrásánál.

A ऋक् (Ṛk) továbbá a Végső Valóságot is elénk tárja a maga önviszonyuló állapotában. Ez a valóság teljességének önviszonyuló állapota. Ez az Önvaló valósága, ez a Brahm[an] – अयमात्मा ब्रह्म Ajam átmá brahma (Mándúkja Upanisad, 2): Ez az átmá (Önvaló) a Brahman (teljesség).”

Ennél fogva a Ṛk Véda a tiszta éberség; a valóság teljesen éber önviszonyuló szintje, az egyedülvalóság, a Teljesség, az egyetlen mozgásban lévő tudatóceán – és ez a valósága az én Önvalómnak, a te Önvalódnak és mindazon dolgok Önvalójának, amelyek csak léteznek. Mindezt a Védánta bontja ki.

A Jóga, a Karma Mímánszá és a Védánta, valamint a Védikus Irodalom összes többi ága kifejeződik a ऋक् (Ṛk)-ben. Ezek a védikus diszciplínák (a védikus irodalom) alkotják a tiszta tudásnak a ऋक् (Ṛk)-ben szunnyadó szervező erejét. Ahogyan a ऋ (Ṛ) a क् (K)-ba áramlik, megjelenik a Számavéda, ahogyan a ऋ (Ṛ) átalakul क् (K)-vá, kiemelkedik a Jadzsurvéda, amint pedig a क् (K) átalakul A (A)-vá, felbukkan az Atharvavéda. Ily módon láthatjuk, hogyan lép elő a Számavéda, a Jadzsurvéda és az Atharvavéda a Ṛk Védából.

wholephysiolA Ṛk Véda egyszerre tudomány és technika

A ऋक् (Ṛk) szótag egyrészt magában foglalja a tiszta tudás teljes mezejét (elmélet), másrészt pedig (mint alkalmazás) a tiszta tudás szervező erejének egész területét is tartalmazza. Ennél fogva nyilvánvaló, hogy a ऋक् (Ṛk) a Végső Valóság – a tiszta éberség, a tiszta tudat, az Önvaló –  tudományának és technikájának egyszótagos kifejeződése.

Az Önvaló egyéni szinten (mint Átmá) és kozmikus szinten (mint Brahman) egyaránt önviszonyuló: maga a tiszta éberség, tiszta tudatosság.

A ऋक् (Ṛk) megismerése a megismerőben a minden lehetőséget eleveníti fel

A ऋक् (Ṛk) a tudomány és technika teljes értékének egyszavas kifejeződése, és amikor a ऋक् (Ṛk) teljes értéke felelevenedik valakinek a tudatában, az az összes tudás és a tiszta tudás határtalan szervező erejének megtestesülésévé teszi azt a személyt.

A ऋक् (Ṛk) tudója a valóság – a Brahman – tudója. Erről a Bhagavad Gítá így ír:

एषा ब्राह्मी स्थितिः पार्थ नैनां प्राप्य विमुह्यति

Ésá bráhmí szthitih, Pártha, nainám prápja vimuhjati. (Bhagavad Gítá 2.72.)

Ez a Brahmantudat, ez az Egységtudat. Ha valaki eléri ezt, a megvilágosodásban élt életet, amelyben az egyén élete a minden lehetőség eleven mezeje, és amelyben puszta vágy révén bármit képes véghezvinni, az az állapot ezután már sosem vész el.

A ऋक् (Ṛk) tudásának felélesztése

Ez a beteljesedésben élt élet, minden élet célja, melyet a hétköznapi, gyakorlati életben is élvezhetünk. Maharishi úgy tekint a ऋक् (Ṛk)-re, mint a teljes tudás tökéletes újraélesztésére, a tudomány és a technika teljességének kibontakozására.

Hosszú évezredek után a ऋक् (Ṛk) teljes tudása ismét feléledt. A tudományos kor egy Maharishijére volt szükség ahhoz, hogy a teljes tudás ismét újraéledjen. Ez a tudás Maharishi ajándéka minden eljövendő nemzedék összes tagjának, hogy a teljes megvilágosodást, a földi mennyországot élvezhesse.

A valóság ezen szintje mindenki számára hozzáférhető saját maga transzcendentális tudatában, ahol a tudat teljesen eleven a maga tiszta éberségében és határtalanságában, teljesen éber önmagában: önviszonyuló egyedülvalóság, az összes dinamizmus csendes potencialitása. Ez az eleven csend, a megnyilvánulatlan tiszta kreativitás, az intelligencia tiszta mezeje; ez a tiszta tudás mezeje, ahol a megismerő, a megismerés folyamata és a megismerés az egység állapotában honol. Ez a Risi (a megismerő), a Dévatá (a megismerési folyamat) és a Cshandasz (a megismerés tárgya) Szanhitája (egyesített állapota). Ez a Ṛk Véda.

rik_veda_pratishakhya

A ऋक् (Ṛk) kibontakoztatása a Transzcendentális Meditáció segítségével

Amikor az emberi tudatosság lecsendesedik a Maharishi-féle Transzcendentális Meditáció technikájának segítségével, azonosul a valóság ezen szintjével, a Ṛk Védával. Önmaga tiszta éberségében honolva az emberi tudatosság felfogja saját struktúrájának részleteit, és azt találja, hogy természetének csendértéke együtt létezik annak dinamikus értékével.

Annak jelensége, hogy a csend szakadatlanul osztozik a dinamizmusban és a dinamizmus szakadatlanul osztozik a csendben, megmutatja, hogy az egyedülvalóságban kreativitás lakozik. Ez alkotja az alapját minden kreatív és fejlődést támogató folyamatnak az egész világegyetemben.

Ez a tiszta éberség a maga természetét egyetlen egyesített TELJESSÉG formájában tárja elénk, amely egyszerre csend és dinamizmus: az egyedülvalóság struktúrája a kettősség keretei között.

Egység és sokféleség

Ez megmutatja, hogy az egyedülvalóság miként fejlődik kettősséggé anélkül, hogy elveszítené lényegi természetét, az egyedülvalóságot. Az intelligenciának ez a szintje maga a teremtés forrása, és megmutatja azt is, hogy miként megy végbe a teremtés.

A csend és a dinamizmus együttlétezése megmutatja, hogy miként lehetséges az, hogy az egység egyúttal sokság – hogy a tiszta éberség egyszerre az egyedülvalóság és a kettősség.

Itt, a tiszta éberség struktúrájának belsejében, az egységet a kettősség keretei között látjuk meg. Itt, a tiszta éberség struktúrájának belsejében, meglátjuk azt, hogy a teremtés miként megy végbe: meglátjuk a kettősséget az egység struktúráján belül.

Ennek nyomán megértjük azt, hogy a teremtés az egyedülvalóság struktúráján belül megy végbe.

Érdekes megjegyezni, hogy az éberség azért éberség, mert két ellentétes érték létezik benne.

Éberség, ébrenlét – minden lehetőség a ऋक् (Ṛk)-ön belül

Az éberség tiszta ébrenlét. Ez az ébrenlét a két ellentétes érték – a csend és a dinamizmus – együttlétezésének köszönhető. Ahhoz, hogy a csend és a dinamizmus egymásértvaló legyen, mindkettőnek teljes ébrenlétben kell lennie, hogy egyik a másikat ne semmisítse meg.

Ez magyarázatot ad arra, hogy az egyedülvalóság, a Végső Valóság miért tiszta éberség, tiszta tudat.

A tiszta éberség, mivel a saját struktúráján belüli két értékben éber, az eleven intelligencia minőségét tükrözi, mely a tudat minősége. Éber természeténél fogva, teljes mértékben ismeri önmagát. A csend és a dinamizmus váltakozása a tiszta tudat természetében megmutatja, hogy miként megy végbe a teremtés: feltárja, hogy az Egység minként lehet egyúttal sokféleség, és hogy ez miként táplálja önmagán belül a fejlődés folyamatát.

A tiszta éberség a teremtés dinamikáját saját magán belül tárja fel, és a teremtés struktúráit a saját megnyilvánulatlan, önviszonyuló állapotán – a dinamikus csenden – belül jelöli ki. Magában foglalja a dinamizmus összeomlását a csendbe és a csend összeomlását a dinamizmusba.

A tiszta éberség látja és hallja ennek az örök kölcsönhatásnak a hangait, a Srutit, mely a hang legfinomabb és legalapvetőbb rezgése. A tiszta éberség a maga önviszonyuló állapotában a ऋक् (Ṛk) látója – maga a ऋक् (Ṛk).

A tiszta éberség a ऋक् (Ṛk), a Teljes Tudás struktúrája, a Véda egyszavas kifejeződése – a Véda neve, amely a Véda egész formáját tartalmazza a saját szerkezetén belül. Továbbá, a Véda, a ऋक् (Ṛk) dinamikája nem más, mint a teremtés és a fejlődés létrejötte a tudat egyetlen, határtalan óceánjában – a tiszta éberségben. Ekként azt találjuk, hogy a Véda struktúrája hozzáférhető a Transzcendentális Tudatban.

Ez a valóság az, amely az emberi tudatot a tiszta tudás, a Véda kifejeződésévé, a minden lehetőség eleven mezejévé teszi.

(folytatása következik)


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

Régebbi cikkek