A nagy szanszkrit eposzban, a Mahábháratában mesélik el egy királyi család keserű rivalizálását. A mű eredeti címe is annyit tesz „Bharata leszármazottainak nagy küzdelme”. Miután éveken át sikertelen diplomáciai küzdelmet folytatnak a szemben álló felek, a folyamatos ellenségeskedés fegyveres összecsapásba torkollik a Kurukshetra síkságon. Hatalmas seregekkel vonulnak fel, küzdelmükbe bevonják az egész indiai kontinens népét.

A csata napján ameddig csak a szem ellát, fegyveresek vonulnak fel, s kezdetét veszi a tizennyolc napon át tartó megpróbáltatás és példátlan vérrontás. Az egyik legnagyobb hős Ardzsuna, aki felméri a helyzet súlyosságát és értékeli a csapatok esélyeit. A legnagyobb harcos hírében áll, aki korának bajnokai között kiemelkedik bátorságával és páratlan íjász tehetségével, figyelemreméltó elkötelezettsége és tiszta, igaz lelkű viselkedése.

Ardzsuna harci szekérrel járja körbe a harcmezőt, majd nem sokkal később csüggedés uralkodik el a harcoson. Az ő kötelessége ugyanis a szembenálló Kshatriya-hódítók, mint gonosz ellenségek elpusztítása, hiszen erkölcstelen és gonosz magatartásukkal aláásták a társadalom rendjét sok éven át. Azonban az ellenség tagjai között sok olyan ember van, aki számára kedves, mint például tanárai és távolabbi rokonai. Meg kellene ölnie őket, függetlenül attól, hogy melyik oldalon álltak, hiszen a gonosz és ellenséges seregekkel vannak egyezségben. Ardzsuna elméje tiszta volt, de erős érzések vették hatalmukba, gondolataiban a harcok azok ellen, akiket szívből szeret, nagyon megviselték. Ezt a bánatot kifejezte kocsihajtójának is, majd eldobta az íját és kijelentette, hogy nem hajlandó harcolni. Érezte, hogy a probléma megoldhatatlan.

Ardzsuna kocsihajtója azonban nem volt más, mint maga Krisna. Krisna szerepe a történetben az volt, hogy taktikai tanácsokkal lássa el Ardzsunát, de ami ennél is fontosabb az az, hogy feltárja a számára az élet legmélyebb elveit, melyet Ardzsuna a csata előtti pillanatokban el is ért. Beszélgetésüket a Bhagavad-gíta 700 szanszkrit versszakban rögzíti, ezt a szöveget a lélek jóga-filozófiájának tekintik.

Krisna tanítása átfogó tanulmány a jóga filozófiájáról, míg a Transzcendentális Meditáció alapító atyja, Maharishi Mahesh Yogi utóbbi lényegét már jóval rövidebb formában, mindössze két versszakban foglalja össze, amely nagyon fontos része az Úr Krisna és Ardzsuna párbeszédnek.

„A három gúna nélkül, Ó Ardzsuna, megszabadulsz a kettősségtől, mindig légy kemény a tisztaságban és független a javaktól, rendelkezz az Énnel.” (2;45)

A említett három gúna (a szattva, a radzsasz és a tamasz) a természet legalapvetőbb erőit érinti, melyek minden tárgyért és jelenségért felelősek az egész univerzumban. Krisna arra buzdítja Ardzsunát, hogy lépjen ki eme három minőség kölcsönhatásából, s ezáltal túllépheti a durva, anyagi univerzumot.

Mi is a baj ezzel? Azt gondolhatnánk, hogy az elme, az értelem és az érzelmek túl vannak ezen a három gúnán, de ezekben is megvan a befolyásuk. Úgy tűnik, hogy amire Úr Krisna utal az valami még alapvetőbb, olyan transzcendens valóság, mely túl van a téren és az időn.

Maharishi szerint „a Lét az abszolút élet határtalan, örök óceánja. Transzcendentális természetű, és mint ilyen, tulajdonság nélkül való. Természetesen a Lét megtapasztalható, de tapasztalata mindig a tiszta tudat transzcendentális létezésének saját mezején történik, ott, ahol az elme a változó tapasztalás valamennyi területén túllép, eggyé válik a Léttel, a Lét rangjára emelkedik, és megszűnik tudatos elme lenni. A jellegzetességek nélküli , abszolút létezésnek ez az állapota messze túl van minden képzeleten, messze túl minden intellektuális elképzelésen és megértésen.”

Az elmúlt évszázad jeles kommentátorai úgy értelmezték, Úr Krisna arra ösztönzi Ardzsunát, hogy „a három gúna nélküliség” hozzáállást vegye fel, tehát határolódjon el a körülötte zajló eseményektől és a környezetében lévő emberektől. Ily módon az elme nem kötődik az anyagi világhoz, és a csatamezőn lelkifurdalása sem jelentkezne. De Maharishi Mahesh Yogi véleménye szerint ez az értelmezés ellentétes a Gíta teljes tanításával.

Maharishi álláspontja szerint hiába a nemes szándék és törekvés, mert a változékony emberi magatartás nem vihet túl a három gúnán, hiszen azok hatalma egy újabb hangulatban, hozzáállásban vagy filozófiában is érezhető. Ehelyett Maharishi szerint Krisna azt tanácsolja Ardzsunának, hogy figyelmét a végtelen, tiszta tudatra irányítsa, amelyben meg lehet találni mindannyiunk transzcendens valóságát, ahol az elme túllép az élet durva anyagi formáin és jelenségein.

A tapasztalatok szerint ebben az állapotban – hangsúlyozza Maharishi – meg kell vizsgálnunk a technikát, mellyel a gondolatok és a tudatosság mélyebb forrásához jutunk. Maharishi Mahesh Yogi ezért tanította a Transzcendentális Meditáció gyakorlatát, mely lehetővé teszi a transzcendentális tudat és a belső én megtapasztalását. Ez a szint nem egyszerűen hozzáállás vagy hajlam kérdése, hanem a technika gyakorlása révén mindenki számára elérhető.

„A kozmikus tudatra nem úgy kell gondolnunk, mint valami olyanra, mely messze meghaladja a hétköznapi ember lehetőségeit. A kozmikus tudatállapotnak a normális emberi tudatállapotnak kellene lennie. A kozmikus tudat szintje alatt található az összes tudatállapot csak a normálisnál alacsonyabb tudatállapotnak tekinthető. Az emberi elmének kozmikusan tudatos elmének kellene lennie. Az emberi élet lehetőségeinek a mindenható isteni valóság lehetőségeit kellene megelevenítenie a Földön. A normális emberi életnek az Istenre eszmélt tudatállapotban, vagyis az egyetemes Lét állapotában élt gyümölcsöző életnek kellene lennie.” -Maharishi

Majd tovább haladva a második vers vizsgálatában: (2;48) A jóga céljáról szól Krisna, melyet a „győztes jólétben”, „kiegyensúlyozottság sikerben és kudarcban” kifejezésekkel ragad meg.

Utóbbi vers is számos interpretációban létezik, ezért csak lényegi momentumait emeljük ki. A jóga gyakorlása és célja tekintetében a kommentátorok abban megegyeznek, hogy többet kell jelentsen, mint a gyakorlatok szigorú rendben való végrehajtása. Része kell legyen a megértés is: Meg kell hagyni a ragaszkodást az anyagi világhoz és fenn kell tartani egy kiegyensúlyozottabb hozzáállást a sikereket és kudarcokat (valamint valamennyi ellentétes minőséget) illetően, majd ez egy magasabb minőségű lelkiállapotot idéz elő.

Maharishi Mahesh a tőle már megszokott módon ezzel a feltevéssel sem ért egyet. Maharishi szerint nem a versben leírt gyakorlatsorokban ragadható meg az esszencia, hanem a belső Én tapasztalatát jelöli, amely egy végtelenül boldog és intelligens tiszta tudatállapot, ami túl van a három gúnán. Krisna a célt írja le tanácsaival és nem az utat.

Ez nem jelenti azt, hogy az ászanák (jóga testhelyzetek) és a pránajáma (jóga légzőgyakorlatok) nem jelentenék a jógát. Ezek részei a jóga útnak, mely magába foglalja azokat a technikákat és eljárásokat, melyek támogatják a belső Én megtapasztalását.

Maharishi továbbá kifejti, hogy az idő múlásával a jóga belső állapotának élménye egyre inkább részévé válik majd az éber tudati tapasztalásnak, az élet állandó jellemzőjévé kezd válni. Hiszen Krisna is elmondja, hogy a belső jóga élmény nem elvesz, hanem hozzátesz a normális, aktív élethez.

A jóga gyakorlati eredménye a belső én intenzív megtapasztalása. Ennek nyilvánvaló jelei a boldogság, a határtalan kreativitás és az intelligencia. De további áldásos hatásai is vannak, hiszen Krisna nem véletlenül tanította ezt Ardzsunának a bánat legsötétebb pillanataiban. A tiszta tudat nem csupán forrása a gondolatoknak, érzéseknek, érzelmeknek és a kreativitásnak, de a legalapvetőbb szinten támogatja a Természet Törvényeinek működését.

Maharishi álláspontja szerint ez a nem változó, végtelen intelligencia ad otthont a Természet Törvényeinek. Azoknak a sérthetetlen szervező elveknek, melyek az élet valamennyi szintjét átszövik. Ez a rendezőelv nyilvánul meg abban pl. amikor a madarak melegebb égtájra vándorolnak, a virágok nyílnak, a hullámok pedig a parthoz érve összeomlanak. Amikor megállapodunk a jógában, s annak tudatosságra gyakorolt hatásaiban, akkor életünk elkezd a Természet törvényeinek megfelelően haladni, ezek az erők pedig arra vezetnek minket, hogy gondolataink és tetteink a megvilágosodáshoz vezessenek minket az utunkon.

Krisna tanításának lényege Maharishi Mahesh szerint: Mélyen legbelül kell megtapasztalnunk a transzcendentális belső Ént, melynek tudatában döntéseink spontán módon, mindenféle erőfeszítés nélkül életet támogató, a Természet Törvényeivel harmonizáló, sikeres életet eredményező döntések lesznek.

William F. Sands

A transzcendálás, a túllépés erőfeszítés-mentes módszerével, a Transzcendentális Meditációval két díjmentes előadás keretében lehet megismerkedni. Időpontok, helyszínek a TM-tanfolyam.hu oldalon találhatóak.