Amikor megszületünk, agyunk még nincs teljesen összeszerelve. Az érés és a tapasztalás természetes folyamatán keresztül minden egyes pillanatban újrateremtődik, hogy gondolkodásunk, döntéshozatalunk és viselkedésünk teljességét támogassa. Agyunk állandóan zajló teremtése és újrateremtése egy dinamikus folyamat, melyben minden életkorban döntő szerepet kap az oktatás. Ez az az időszak, amelynek során szert teszünk azokra a kulcsfontosságú tapasztalatokra, amelyek egészséges módon kifejlesztik agyunkat.

Dr. Fred Travis az Agy-, Tudat- és Megismerés Kutató Központ igazgatója a fairfieldi Maharishi Menedzsment Egyetemen, ahol közel ezer diák, tanár és egyéb személyzet gyakorolja a Transzcendentális Meditáció technikáját. Dr. Travis ezért abban az irigylésre méltó helyzetben van, hogy eszményi kísérleti alanyok százai közül válogathat kutatásaihoz, melyek során az agy teljes potenciálját igyekszik feltárni. Kutatásait vezető szaklapokban teszi közzé, mint amilyenek a Biological Psychology, a Psychophysiology, a Consciousness and Cognition, és az International Journal of Psychophysiology. Gyakran tart előadásokat idegélettani konferenciákon, és nagyszámú hallgatóságot vonz különböző egyetemeken tartott előadókörútjai során, amikor a TM programról és az agyműködésről beszél.

– Mint mondja, a TM technika elősegíti az „integrált agyműködést”. Mit jelent ez és miért fontos?

– Agyunkban különböző területek találhatók, melyek a látásért, a hallásért, a gondolkodásért, az érzésekért (legyen bár düh vagy boldogság), a cselekvésért, a döntésekért és a tervezésért felelősek. Ha agyunk egészséges, mindezek a területek együtt tevékenykednek, vagyis integráltak. Az integráció azért fontos, mert a világunk, a minket körülvevő környezet állandóan változik. Egészséges, integrált agyra van szükségünk ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, hol vagyunk, el tudjuk dönteni, hogy hol akarunk lenni és azután meg tudjuk határozni, hogy melyek azok a lépések, amelyek eljuttatnak bennünket odáig.

– Az ilyen döntésekben az egész agy részt vesz?

– A beérkező információ kiértékelése szempontjából az agy frontális lebenynek vagy asszociációs kéregnek nevezett játssza a legfontosabb szerepet. Az agynak ez a része nem kap semmilyen közvetlen információt a külvilágból, hanem azokat az érzetadatokat rakja össze, amelyeket az érzékszervek közvetítenek a látáson, a halláson, a tapintáson és egyéb csatornákon keresztül. A homloklebeny olyan, mint egy karmester, aki a zenekar minden egyes tagjának tehetségét összefogja és egy csodálatos zeneművé kombinálja.

– Igen sokat hallhatunk manapság a stressz és az agyműködés kapcsolatáról. Mi történik az aggyal, amikor egy stresszes tapasztalat éri?

– A stresszes tapasztalatok akadályozzák a frontális lebeny fejlődését. A stresszes tapasztalatok közé pedig besorolnám az alkohol és drogfogyasztást, a csonka családokban töltött gyermekkort vagy a bűnözéstől és az erőszaktól való állandó félelmet. Még a rossz étkezési szokások is stresszt hoznak létre. Amikor pedig valakinek a frontális lebenye nem fejlődnek ki, primitív életet él. Világa a végletekig leegyszerűsített, és csak azzal képes megbirkózni, ami az adott pillanatban történik vele. Gondolkodása hihetetlenül sablonos: „Vagy velem vagy, vagy ellenem”, „én és az enyéim jók vagyunk, mindenki más ellenünk van”.

Vegyük az alkohol példáját! Az ivás általános tekintetben is pusztítja az agysejteket, és elvágja a frontális lebeny felé vezető kapcsolatokat. A frontális lebeny és az agy többi része közötti kapcsolatok tizenkét-tizenhárom éves korunkban kezdenek kifejlődni, és ez a fejlődés egészen a húszas éveink végére, harmincas éveink elejére tehető időszakig tart. Ha tehát már iskolai éveink alatt inni kezdünk, a lehető legrosszabb dolgot tesszük az agyunkkal – és az egész életünkkel.

– Kimutatható ez a változás az agyban?

– Teljes mértékben. Azoknak az embereknek az agyában, akik impulzívak, akik nem képesek kontrollálni cselekedeteiket, a frontális lebeny nem aktiválódik. Megint csak kiemelném, hogy ezek az emberek primitív módon szemlélik a világot: „Látom a csokoládét – elveszem a csokoládét. Látom az autót, elveszem az autót. Ez a fickó furán nézett rám, laposra verem.” Ilyen a világuk.

– Képes az agy arra, hogy megváltozzon?

– Szerencsére igen. Életünk számtalan tapasztalatának hatására az agy folyamatosan változik. Nem számít, hogy a múltban milyen tapasztalatok hatására záródtak le idegpályái, léteznek olyan speciális új tapasztalatok, amelyek hatására az agy képes megváltozni.

– Melyek ezek?

– Ilyen például a Transzcendentális Meditáció programja. Tudományos kutatások megmutatják, hogy a TM technika az aktív elme csendes forrásának semmi máshoz sem hasonlítható tapasztalatát nyújtja. Ez a belső éberség állapota, amely mentes bármiféle sajátságtól vagy tulajdonságtól. A kutatások szerint ez a tapasztalat az agy frontális területeinek integráltabb működését hozza létre. A TM egyedülálló képessége, hogy az agynak ezt a kulcsfontosságú területét trenírozza, ennek révén pedig egészségesebbé teszi az agyat, javítva azt a képességét, hogy egészként működjön.

– Van erre valami konkrét bizonyíték is?

– Mintegy két-három hónappal a TM gyakorlás elkezdése után kimutatható az agy elülső részének magas szintű összhangja. Érdekes módon ez nem tűnik el a meditációt követően sem, hanem a mindennapi tevékenység során is megmutatkozik, az idő és a gyakorlás előrehaladásával egyre nagyobb mértékben. A kutatások rávilágítanak arra, hogy azoknál, akik már évek óta meditálnak – átlagosan 24 éve – a belső éberség és az agyi integráció állandóan fennmarad, hetente hét napon át, a nap huszonnégy órájában.

Valójában ez kellene, hogy legyen az oktatás célja. Az oktatásnak nem csupán arról kellene szólnia, hogy megtanuljuk a szorzótáblát meg a periódusos rendszert. Az oktatásnak ki kellene művelnie bennünk az integrált agyműködést is, hogy jobb döntéseket hozzunk, pontosabban értékeljük a helyzeteket, és többet élvezzünk az életből.

– Ön azt is mondja, hogy jó ezt a folyamatot diákéveink során elkezdeni. Miért?

– Életünk első húsz évében az agysejtek közötti kapcsolatok száma hol nő, hol csökken, a kimenő teljesítmény egyre érettebbé válik, a feldolgozás sebessége növekszik. Ez az ideális időszak arra, hogy kiépítsük azokat az idegpályákat, amelyek egész életünk folyamán velünk maradnak. Amikor aztán huszonöt évesen egy diák befejezi tanulmányait egy mesterszintű vagy doktori diplomával, akkor nem csak az élet egy speciális területének lesz a mestere, hanem magának az életnek. A helyes döntések az élet legmélyebb, legalapvetőbb szintjéről jelennek meg. A cselekvések spontán módon helyesek lesznek – összhangba kerülnek a környezettel és a körülöttünk lévő emberekkel. Ez a megvilágosodás állapota. Ezek a lehetőségek pedig nyitva állnak minden diák előtt, korra, vallásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül, amikor a TM program iskolai tanulmányainak részévé válik.

Érdeklődés díjmentes Transzcendentális Meditáció előadások után:
www.tminfo.hu/tm-tanfolyam