A Transzcendentális Meditációval kapcsolatos friss agykutatási eredmények

2014-02-13 | 13:58 0 hozzászólás
Dr. Fred Travis agykutató

Dr. Fred Travis agykutató

A meditációs gyakorlatban észlelt transzcendentális tapasztalatokról szóló tanulmányát Dr. Travis a Maharishi Egyetem professzoraként készítette el. A különféle meditációs technikák gyakorlása során észlelt eredményeket vizsgálta a tudat és a megismerés relációjában. Vizsgálatai során a transzcendentális élmények mélységére és az önismeret kifejeződésére helyezte a hangsúlyt.

Köztudott, hogy a transzcendens élmény szubjektív és objektív tényezőit tekintve olyan magasabb tudatállapotot jelent, mely az álom és az ébrenlét határára helyezi elménket, jellemzi az idő érzékelésének hiánya, a térérzet elvesztése is. Mégis egy éber állapotról van szó, melyben testünk relaxált állapotba kerül, a mély stresszek pedig fokozatosan kioldódnak.

A Transzcendentális Meditációt gyakorlók légzése a meditáció során fokozatosan lassul, az elme mélyebb állapotba kerülését a test is követi (anyagcsere, légzés lassul). Ennek objektív, mérhető jelei a 8-10 Hz körüli értékeket mutató agyhullámok, és a frontális lebenyben mérhető koherencia.

A transzcendens élmény megtapasztalásának mérései alapján további objektív és szubjektív markerekhez jutottak a kutatást végzők. Ebben az integrált állapotban, melyet kozmikus tudatként is jelöl a védikus hagyomány: a belső öntudat változatlanul megmarad, az EEG-vel végzett mérések szerint pedig megállapítható, hogy a mély alvásra jellemző delta állapotba kerül az agy. Megindul egy magasabb szintű agyi integráció, rendszeres gyakorlásával nagyobb érzelmi stabilitást tapasztalunk meg, csökken a szorongás a kihívást jelentő helyzetekben.

„A transzcendens élmények megtapasztalása olyan motor, mely elősegíti az emberi fejlődést.”

A kutatás kapcsán azokra a változásokra összpontosítottak, melyek a TM meditációs tapasztalatai egyrészt transzperszonális, másrészt pedig  transzcendens vonatkozások tükrében osztályozhatóak.

A meditációs módszerek háromféle típusa

A meditációs módszerek háromféle típusa

A különféle meditációs technikák meghatározott aktivitási mintákat követnek az agyban. Ilyen módon pl. az ún. „együttérzés meditáció” során a meditációt gyakorlóknál a fókuszált figyelem 20-50 Hz-es rezgéssel, a  gamma-hullámok tartományába kerül. Az agy limbikus rendszere, az isula és az amigdala is ebbe a tartományba helyeződik. Az elülső frontális lebenyben fejlődik az éberség, segítségével pedig csökken a stressz hatása testben és lélekben egyaránt.

A TM gyakorlása azonban az egyetlen olyan ismert, széles körűen elérhető technika, mely az önismeret fejlesztéséhez is hatékonyan hozzájárul a tiszta tudatosság létállapotának a megtapasztalása révén. A TM gyakorlóinál az agy automatikusan alfa-teljesítményre vált, emelkedik a frontális lebeny működési együtthatója, ezzel párhuzamosan a csökken a véráramlás az agytörzsben. A TM átalakítja az elme egészét, elindítva ezzel a széles spektrumú pozitív pszichológiai és fiziológiai változókat.

A TM során a Önvaló aktiválódik. Katha Upanisad szavaival élve:

„Amikor az érzékek és az ész csendben elpihennek, eszmélet se moccan, ez az, amit Magasútnak neveznek.”

A tiszta tudat tehát egy önismeret-mentes szellemi tartalmat jelöl. Az objektív és szubjektív elemeket összevetve a tudat teljesen más minőségű mind éber, mind alvó állapotban. Az alvás, álmodás során nincsen szerepe az öntudatnak; míg az éber állapotban változó, önálló tartalommal bír.

A tiszta tudat nem lehet árnyéka a gondolatoknak vagy az egyéni szándéknak. Egyéb mantra meditációkkal (a TM egy speciális mantra meditáció) ellentétben a mantra magában foglalja és mintegy beindítja  a tudatosságot, melyhez elegendő a mantra gondolása a meditáció során. A TM technikában egy mantra indítja be a folyamatot, arról annak értelmét leválasztják, jelentősége nincs. Túllépve a mantra értelmének felfogásán, a mantra egyre finomabb szinten kerül kifejeződésre, végül eltűnik és a tiszta tudatosság lesz az elsődleges.

Az ilyen állapotban időzés következtében a mentális aktivitás lecsökken, végül teljesen megszűnik. Megindul a stresszek lebontása, de csak olyan mértékben, amelyet az idegrendszer aktuális állapotában még képes kezelni. Rendszeres gyakorlással pedig eljutunk az elme egy olyan természetes tendenciájához, mely automatikussá válva teljes életet biztosít számunkra.

Minden szándék, „erőltetés” azonban gátolja ezt a folyamatot, mivel lokalizálja az agy különböző területeit. Mindenféle elvárás a meditáció „eredményére” vetítve hátrányosan hat, helytelen meditációt eredményez.

Maharishi Mahesh Yogi szerint, aki a Transzcendentális Meditáció technikáját megismertette a nyugati világgal: „A tiszta tudat nem azonos a relatív mezővel; nincs benne jelen a világ érzékelése, és nyoma sincs az érzékszervek működésének, nincs benne szellemi működés sem. Nem létezik benne a gondolkodás „szentháromsága”, független a gondolkodótól, a gondolattól és a gondolkodás folyamatától is. Nem azonos a cselekvővel, a tapasztalóval a tapasztalás tárgyával és magával a tapasztalat folyamatával sem. A Transzcendencia az egység, az Élet, vagy a tiszta tudat, mely mindenféle kettősségtől mentes. A tiszta tudatot ezáltal Transzcendentális Tudatnak nevezik, elérésének módszere pedig spontánul, a TM gyakorlásával érhető el.”

Kutatások szerint a tiszta tudatosság állapotában töltött idő eltérő lehet az egyes meditációs gyakorlatok során, alkalmanként 10-40 másodperces tapasztalása is lehetséges.

Vizsgálati eredmények a Transzcendentális Tudat tapasztalásával kapcsolatban

Ötvenkét olyan főiskolai hallgató bevonásával készítettek kutatást erre vonatkozóan. Ez alapján többen néhány hónapja, egyesek pedig nyolc éve is gyakorolták ezt a TM módszerét. Így széleskörű statisztikai bázisból merítettek. A kísérletben résztvevőket arra kérték, hogy képzeljék el, illetve írják le azt az állapotot, melyet a meditáció során tapasztalnak. A hallgatók kivétel nélkül beszámoltak arról, hogy olyan állapotába kerülnek a TM alatt, mely mentes a gondolkodástól, az érzésektől, egyéni szándékok által nem vezérelt, de az önismeret, a tudat mégis megmarad. A beszámolókat összevetve elmondható, hogy a test, idő és tér jelenléte megszűnik a meditáló számára.

Élettani megfigyelések a TM alatt

A légzésszám egyértelműen lecsökken a meditáció során; Farrow Hebert majd később Badawi professzor és munkatársai is arra a megállapításra jutottak, hogy a megfigyelt vizsgálati személyek esetében alkalmanként 10-40 másodperces „légzésszám-felfüggesztődés” is megfigyelhető volt miközben a gyakorlók a tiszta tudatosság állapotába kerültek. Ezen időszakok alatt a külső környezet tárgyait és behatásait a meditálók nem észlelték, légzésük pedig a fent megjelölt módon, vagy rendkívül elhúzódó, lassú belégzés formájában volt megfigyelhető. Ez az úgynevezett apneusztikus légzés lehetővé teszi, hogy az agytörzsben található különféle központok aktivizálódjanak. Az ilyen légzéssel az éberség érzete is jelentősen megnő.

A másik vizsgált terület a bőr érző idegeinek vizsgálatára irányult. A bőrreakciók a fentiekhez hasonlóak voltak a különféle környezeti hatások vonatkozásában. Ezek az autonóm reakciók lényegében az aktív gondolkodási folyamatoknak a mentális csend, vagyis a Transzcendentális Tudat állapotába való átmenet folyamatát képezik le.

A harmadik kutatási tényező pedig a már korábban is említett frontális lebenyben zajló folyamatokat elemezte. A tanulmány szerzői itt arra utalnak lényegében, hogy a TM gyakorlása során egy agyi, „neurális áramkör” aktiválódik, mely előidéz a testben egy alacsonyabb szintű fiziológiás aktivitást, de közben éberség is megfigyelhető, hiszen a külső ingerek vonatkozásában egy ún. „riasztásra” felkészült állapot figyelhető meg, amely szünet nélkül van jelen a technika alkalmazása során.

Maharishi Yogi szerint „a kozmikus tudat folyamatosan jelen volt és van, mint kívülálló tevékenység. Aztán az ember rájött, hogy az Önvaló eltérő az elmétől, amely részt vesz a gondolatok és vágyak születésében. Ma már közhiedelemmé vált, hogy az elmét a vágyakkal azonosítsák. A felszínen valóban a vágyak honolnak, mégsem mondhatjuk, hogy teljes egészében a vágyakkal azonos az elménk, ez csak a külső felszíne. A vágyak, melyek elménkben születnek a külső burok felé lökődnek. Az elme mégis inkább mozdulatlan természetű, a „Kutashta”-ban [a lélek és a test spirituális központja – szerk.] rögzítve ragadható meg, vagyis megingathatatlan állapotában van a Kozmikus Tudat szintjén. A belső csend lesz az elme meghatározó tapasztalata a TM során, amely nem változik, a külső tevékenységektől védett helyen honol”.

Maharishi Transzcendentális Meditációja tehát egy olyan természetes technika, melynek lényege pontosan a „természetességében” rejlik. A legkiválóbb erőfeszítés-mentes és ártatlan módszer a tiszta tudatosság eléréséhez.

(Cikkünk Dr. Fred Travis ,“Transcendental experiences during meditation practice“ című munkája alapján készült, melyet az Annals of the New York Academy of Sciences publikált 2014. januárjában. A tanulmányt feldolgozó eredeti, angol nyelvű cikk a www.tmhome.com oldalon érhető el.)


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

Régebbi cikkek