Transzcendentális Meditáció

Kutató-pszichológus véleménye a meditáció három típusáról

Dr. David Orme-Johnsson több mint 30 éve foglalkozik meditáció-kutatással
Dr. David Orme-Johnson kutató-pszichológus több mint 30 éve foglalkozik meditáció-kutatással.

Napjainkban, amikor kezünkbe veszünk egy magazint, sokféle meditációs technikáról olvashatunk. Vannak releváns különbségek köztük, vagy minden meditációs gyakorlat lényegében ugyanaz? Több mint negyven évnyi tudományos kutatás révén a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes meditációs technikák nem egyformák. Határozott különbségeket lehet felfedezni, hogy milyen hatással vannak agy és a test állapotára, valamint a hatékonyságuk is különböző.

A Transzcendentális Meditáció elsődlegesen az automatikusan bekövetkező ún. „túllépés” miatt emelhető ki a sorból. Ez a technika lehetővé teszi, hogy egyszerűen és könnyedén összpontosítsunk befelé, eszközt ad a csendesebb szintű gondolkodásra, míg a gyakorló meg nem tapasztalja a tudatosság legcsendesebb, legmélyebb, békés állapotát.

Részletes felvilágosítást Dr. David Orme-Johnsontól kértünk a témában. A neves kutató-pszichológus több mint 100 lektorált tudományos kutatásban számolt be a TM technika eredményeiről, tanulmányai a legelismertebb tudományos folyóiratokban kerültek publikálásra. Dr. Orme-Johnson segít megmagyarázni az egyes technikák közötti különbségeket, valamint tisztázza azt is, hogy a TM technika miben más, mint az egyéb gyakorlatok.

Már önmagában az egyedi a TM-mel kapcsolatban, hogy nem szükséges hozzá koncentráció, mely korlátozza az agyműködést. A TM-mel teljesen problémamentesen érhetjük el, hogy agyunk megtapasztalja saját transzcendentális természetét. A tudatnak és a testnek ez a csendes szintje korrelál a globális koherenciával, vagyis a magasfokú agyi rendezettséggel. Az a képesség, hogy koherensebb, vagyis rendezettebb agyműködést hozzunk létre és ezáltal átalakítsuk gondolkodásunkat és cselekedeteinket, a TM egyedülálló technikájának áldásaként egyszerűen megvalósítható.

Másodszor a Transzcendentális Meditáció technikája nem arra tanít meg, hogyan kell kezelni a stresszt valamiféle kognitív „manipulációval”. Inkább azáltal oldódik a feszültség, hogy a test megtapasztalja a mély pihenés állapotát, ami önmagában a stresszoldás alapja. A rendszeres TM gyakorlás lehetővé teszi az elme és a test számára, hogy megtapasztaljuk a gyógyulás és a koherencia mély szintjét. Amikor a fiziológiának esélye nyílik ilyen mély pihenésre, akkor elengedi a stresszt és elkezdi meggyógyítani önmagát.

A továbbiakban Dr. Orme-Johnson bemutatja a különbségeket az egyes meditációs eljárások célja és hatásai között. A vizsgált hatásokat a meditációs technikák három kategóriája alapján vizsgáljuk.

Mi a fő különbség a Transzcendentális meditáció és más meditációs technikák között az alábbi ábrán látható tudományos kutatások szerint?

A meditációs módszerek három típusa, hatásaik az agyműködésre.
A meditációs módszerek három típusa, hatásaik az agyműködésre.

A különböző meditációs technikák más és más eljárásokat követnek, és eredményeikben is eltérnek, mindezek a hatások mérhetőek. A Consciousness and Cognition című folyóiratban (2010) Dr. Fred Travis neurológus, Dr. Jonathan Shearrel tekintette át a különféle meditációs technikákat, melyeket három fő kategóriában osztályoztak. Ezek az összpontosított figyelem, az open monitoring/ nyílt megfigyelés és az automatikus túllépés típusai voltak. Úgy vélem, hogy ezek a kategóriák jó kiindulópontot jelentenek egy tudományos vitához.

Kezdjük az első kategóriával, az irányított figyelemmel, a koncentrációs módszerekkel. Milyen eljárással gyakorolják az ilyen típusú meditációt és mi a célja?

Ahogyan azt sejteni lehet az elnevezésből, az „összpontosított figyelemből” fakadóan a meditáló figyelme egy bizonyos dologra összpontosít a gyakorlat során. Ilyen módon nem hagyja, hogy az elme elvándoroljon más-más gondolatok felé. A hangsúly itt bármin lehet: egy gyertya lángja, vagy be és kilégzésre összpontosítás. Az ötlet abból fakadt, hogy az elménk nem képes tartósan egyetlen dologra fókuszálni, annak ellenére, hogy ezt akarjuk. Az elme akár csak egy majom, hajlamos ide-oda ugrándozni – a módszer segítségével pedig az elmét egy fókuszra vagyis a jelen pillanatra irányíthatjuk.

Az agyi képalkotás azonosította az elme különböző területeket érintő „vándor” természetét. A tudatos figyelemeltereléssel képesek vagyunk átformálni tudatunkat, és a figyelmet tartósan áthelyezni. Egy idézett 2014 novemberi tanulmányban megfogalmazott kérdés (Scientific American) azt sugallja, hogy a gyakorlók az irányított figyelem fejlesztésével javíthatják koncentrációs képességüket.

És mi a helyzet a nyílt megfigyeléssel (a kontemplációval) a második kategóriából?

Az ún. nyílt megfigyelés – kontempláció – kapcsán a személyek megfigyelik a gondolataik és tapasztalataik megjelenését és eltűnését, miközben igyekeznek fenntartani a nem ítélkező hozzáállást. Ennél a technikánál a cél az, hogy ki kell alakítani egy érzelmileg nem reaktív választ a gondolatokra és érzésekre, melyek szinte patakként folynak az elmében. A gyakorló a meditációs technika során remélhetőleg a meditáción kívül is képes lesz megfékezni magát, hogy spontán érzelmi reakciókat eszközöljön. A neurológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a nyílt megfigyelés technikájával csökken azon agyterületek működése, mely a szorongást vezérli. A nyílt megfigyeléses meditációval kapcsolatos kísérletekben olyan emberekkel foglalkoztak, akik depressziós tünetektől, szorongástól szenvedtek. A vizsgálatok szerint ez a módszer javítja az alvásminőséget, sőt jelenleg tesztelik, hogy milyen mértékben képes segíteni a PTSD-ben szenvedő háborús veteránoknak.

A Scientific American azt is megállapította, hogy az ún. éberség alapú gyakorlatokat depresszió kezelésére alkalmazhatnák. Az ilyen technikákkal a gondolatok és érzelmek megfigyelése, követése megoldató: amikor szomorúak, vagy aggodalmat éreznek a betegek, a [az éberség] meditáció képes kezelni a negatív gondolatokat és érzéseket, mert spontán megszűnik a rajtuk való töprengés.

Fenti esetben az „éberség” szóval fejezzük ki a nyílt megfigyelés technikáját. Az „éberség” jelzőt szélesebb körben használják a területet érintő különféle módszerekre, ide értve a koncentrált figyelmet, a nyílt megfigyelést és az ún. együttérzés meditációt is.

Szóval úgy érti, hogy a Transzcendentális Meditáció a harmadik kategóriába, az automatikus túllépéshez tartozik?

Igen, a TM az elsődleges példája az automatikus túllépésnek. A TM-technika lehetővé teszi, hogy az elme egyszerűen és könnyedén rendeződjön befelé, létrejön a gondolkodás csendesebb szintje, amíg meg nem tapasztaljuk a tiszta tudat legcsendesebb és békésebb szintjét.

A cél a túllépés, hogy megállapodjunk egy olyan tudatállapotban, amely együttesen jótékony hatást gyakorol az elmére és a testre. Kutatásokkal megállapították, hogy a túllépés során, amikor az elme egy nyugodtabb és csendesebb szintre helyeződik, ezen a szinten a biokémiai és fiziológiás stressz is csökken.

A Transzcendentális Meditáció lényegében a stresszel ellentétes választ vált ki, a klasszikus „harcolj vagy menekülj” reakcióval ellentétben. A „harc vagy menekülés” reflex hatására a pulzusszám megemelkedik, a légzésszám sűrűsödik, a stresszhormonok mennyisége nő, a kortizol szint csökken, s így tovább.

Mi a helyzet az agyhullámok aktivitásával a technikák e három kategóriájában? Ezt megvizsgálták?

Az egyik módja, hogy felmérjük a különbséget az egyes meditációs technikák között az, hogy megfigyeljük az agyi elektromos aktivitást, miközben meditálnak az alanyok. Az agyhullámokat az agyban millió idegsejt elektromos aktivitása hozza létre, ezeket az úgynevezett elektroenkefalogram, vagy EEG segítségével vizsgáljuk. A hullámok emelkedése és süllyedése különböző frekvenciákon zajlik, attól függően, hogy milyen a tudatállapotunk és épp mit teszünk. Például mélyalvás során az EEG-hullámok sűrűsége sokkal kisebb, az emelkedés és süllyedés csak másodpercenként történik. Travis és Shear professzorok tanulmányaiból azt láthatjuk, hogy a három kategóriába sorolt meditációs módszerek gyakorlása során végzett EEG-vizsgálatok három különböző EEG-frekvenciát produkáltak. A koncentrált figyelem meditációs technikája során (a meditációs technikák első típusa) az EEG-görbe gyorsan váltakozik, emelkedése és süllyedése 20-30 másodpercenként jelenik meg, ami az ún. béta-EEG vagy lehetséges az ennél gyorsabb 30-50-es másodpercenkénti eredmény is, amely már gamma EEG-nek számít.

Magas frekvenciájú (gondoljunk magas, sípoló hangra), tehát nem pihentető, nem nyugodt, hanem aktív agyi állapotban találjuk azt a személyt, aki láthatóan erősen koncentrál.

A nyílt megfigyelés (a kontempláció) technikáját lassabb EEG-ingadozás jellemzi, az oszcilláció 5-8-szoros a második esetben, amely már a théta-EEG. A Théta hullámok akkor jelentkeznek, ha valaki befelé figyel, például egy regény olvasása vagy egy matematikai egyenlet megoldása közben. Ebben az esetben már nem figyelünk a zajra vagy a körülöttük lévő egyénekre. A talamusz a bejövő szenzoros információknak egyfajta „központi kapcsoló” egységeként funkciónál, a beérkező információk leredukálásával.

Amint ismeretes, volt egy nagyszabású kutatás az agyhullámok aktivitásáról TM-technika közben, mely az automatikus túllépés (transzcendálás) kategóriájába esik.

Az ún. automatikus túllépés során, így Transzcendentális Meditáció technikája alatt is egy középfrekvenciás EEG-t figyelhetünk meg, amely 7-9-es ciklust ad másodpercenként. Utóbbi az ún. alfa-1, ami jellemző a lecsökkent szellemi tevékenységre és a pihenés során.

A frontális alfa hullámtevékenység felfedezése Dr. Keith Wallace nevéhez köthető. Kutatásai 1970-ben jelentek meg a Science Magazine-ban. Több ezt követő tanulmányban is azt állapították meg, hogy a frontális alfa hullám tevékenység során nagyon koherens, rendezett az agyműködés a TM-technika alatt.

Ezzel kapcsolatban megjelent egy meta-analízis is az American Psychological Association (Bulettin) támogatásával. Ez a 2006-os tanulmány felülvizsgálta a különböző meditációs technikák eredményeit. Az idézett hét tanulmány szerint az alfa EEG-koherencia alatt a jobb és bal agyfélteke aktivitása is rendezett működést mutat. Ez arra a következtetésre vezette a kutatókat, hogy a Transzcendentális Meditáció szinkronizálja az agy teljes területét.

A fenti két ábrán egy 25 éves férfi teljes EEG-ábrája látható a TM tanulását követő 72. hónapban, nyitott szemű pihenés (EO), csukott szemű pihenés (EC), és a TM gyakorlása alatti időszakokban, szűrt és nem szűrt homloklebenyi tartományban. Néhány perccel a TM elkezdése után a 8-9 Hz-es alfa tartomány kettéválik (jobb oldali ábra). A két ábra jól mutatja az azonos EEG adatok számítógépes feldolgozását és a szűrt-nem szűrt hatások alkalmazásakor.

Mi a jelentősége ezeknek az EEG-mintázatoknak?

Köztudott, hogy az EEG és különösen az alfa-koherencia (rendezettség) mutatja a memória működését, a kreativitást, az érzékelést, a motoros tevékenységeket és csaknem mindent.

A koherens alfa hullámok úgy működnek akár egy karmester a zenekarban. Amikor a karmester hullámokat ír le a pálcájával, ez tájékoztat a megfelelő időzítésről, hogy megszervezzék a zenekar különféle összetevőit, és együttműködve létrehozzák az agy szinfónikus-analóg, harmonikus működését. A Transzcendentális Meditáció során ezek a koherens alfa-hullámok terjednek az agy különböző területein. Ez a képesség, hogy egységesebb és rendezettebb agyműködés jön létre, egyedülállóvá teszi a meditációs gyakorlatot. A Transzcendentális Meditáció igazi értéke abban áll, hogy ezekkel a tapasztalatokkal működünk tovább a meditáció után is.

Ez a folyamat egészen más, mint amit a koncentrált figyelem meditáció során figyelhetünk meg az EEG-n, amikor magas frekvenciájú gamma agyhullámok jelentkeznek. Ennek a funkcionális jelentősége az említett EEG mintázattal érintett területek agyintegrációja, ami együtt jár a finom fókusszal.

Hogyan változnak az agyhullámok a Transzcendentális Meditáció gyakorlása közben, tapasztalható a mély transzcendencia?

Ismeretes, hogy amikor valaki eléri a tiszta tudat tapasztalatát, mely túl van a gondolatokon, a légzés egy rövid ideig (akár 10-40 másodpercig) leáll. Honnan tudjuk ezt? 1970. óta végzett kísérleteink során, megkértük az alanyokat, hogy álljanak le a gyakorlattal és számoljanak be az élményről: ez nem volt más, mint a tiszta, csendes, határtalan tudatosság érzése.

Tehát tapasztalatunk az, hogy azokban az időszakokban, amikor a légzésszünetek következnek be a TM alatt, az egyén átéli tapasztalatainak túllépését és az egész agy koherenssé válik. Az EEG-frekvenciák alapján a különböző agyi területek szinkronban állnak egymással.
Ami még ennél is fontosabb, hogy ez a koherencia bekövetkezik az összes alfa-, béta-, gamma-, és théta agyhullámokon is, így „szélessávú” koherenciáról van szó. Más szavakkal élve a túllépés létrehozza az agy teljes koherencia állapotát. Ez határozza meg az alapot, hogy az alkalmas legyen az integrációra.

Miután az agy integrált állapotban van és különböző területei egymással harmonikus kommunikációban és kapcsolatban állnak, a TM-technika rendelkezik egy igen intenzív gyógyító hatással is.

A Transzcendentális Meditációt vizsgáló meta-elemzések szisztematikus áttekintése során megállapítható, hogy a gyakorlók körében ez a technika jól teljesít, mint vérnyomáscsökkentő módszer, valamint a TM gyakorlat a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatának csökkenését eredményezi. Ezeket a tényeket átfogó, 10 éves tanulmánysorozat támasztja alá. A megállapítások szerint 48%-kal kevesebb szívroham, szélütés, szívbetegség miatti elhalálozás következett be a vizsgált Transzcendentális Meditációt gyakorlók körében.

Az American Heart Association (AHA) bizottsága, élén Dr. Robert Brookkal, közzétette megállapításait a Hypertension (AHA folyóirata) című szaklapban (2013). Arra a következtetésre jutottak, hogy a „Transzcendentális Meditáció az egyetlen meditációs gyakorlat, melyről kimutatták, hogy csökkenti a vérnyomást. Minden egyéb meditációs technika (beleértve az MBSR-t) Class III. minősítést kapott, nem kapcsolható hozzájuk „C”-ajánlás, és nem ajánlott a klinikai gyakorlatban a vérnyomás csökkentése céljából való alkalmazásuk.”

Úgy tűnik, hogy a gyakorlat könnyedsége a másik tényező, amiben a TM eltér más technikáktól.

Így van. A koncentrált figyelem és a nyílt megfigyeléses technika is fókuszt, szellemi erőfeszítést igényel, amivel az egyén részt vesz a felszíni szintű gondolkodásban.

Helyesen gyakorolva a TM pofonegyszerű, és az agy közben képes megtapasztalni saját transzcendentális természetét, ami korrelál a globális koherenciával és az agy rendezettségével

Az ún. éberség-alapú meditációs módszerek nem biztosítanak mély pihenést, mialatt kioldódhatna a stressz. Inkább arra tanítják meg az embereket, hogyan változtassák meg magatartásukat, miként lépjenek fel a stresszel szemben.

Másrészt a Transzcendentális Meditáció mechanizmusa az, hogy a testet és a lelket gyógyító hatású, mély, koherens állapotba helyezi. A fiziológiának esélye nyílik a mély pihenésre, elengedni a stresszt és meggyógyítani önmagát. Az éberség alapú meditációs technikák megpróbálják megtanítani, hogyan használjuk a fejünket a stressz kezelésére, de nem lehet tőle ezzel a módszerrel megszabadulni. A TM ezzel ellentétben feloldja a stresszt, így meg is szabadulunk tőle. A koherencia javítja az élet valamennyi területét, hiszen az alapvetően koherensebb fiziológia kevésbé stresszes.

Forrás: Linda Egenes interjúja, tmmagazine.org

Díjmentes TM-előadások Magyarországon: TM-tanfolyam.hu

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*