A Védikus naptár szerint az idei évben március 31-től április 8-ig tart az Istenanya kilenc napjának időszaka. E napokban a transzcendencia dinamikus, tápláló, támogató – egyetlen szóval: anyai – minősége különösen eleven. Az alábbiakban Maharishi egy beszédéből közlünk rövid részletet, melyben az Istenanya iránti odaadást a meditációban történő elcsendesedéssel állítja párhuzamba.
A Dúrgámbának, Dúrgá Anyának avagy az Istenanyának való önátadás egy olyan jelenség, amely elviszi a tudatosságot arra a kapcsolódási pontra, ahol a megnyilvánultat és a megnyilvánulatlant egyszerre fogjuk fel. Anjónjábháva, így nevezzük ezt. Az anjónjábháva a minden lehetőség mezeje, a minden lehetőség eleven mezeje.
Ennek önátadásnak a folyamatát ismerjük a saját TM-gyakorlásunkból. Az önátadás folyamata egy automatikus rendszer, amelyben az érzéseink durvább impulzusai lecsendesednek, egyre finomabb és finomabb minőséget öltenek, majd elérik a legfinomabb minőséget, végül pedig a transzcendenst, az önviszonyuló intelligenciát, a határtalan szervező erő mezejét, ahol Durgá Anya legyőzhetetlen ereje spontán módon elérhető.
A spontán módon elérhető azt jelenti, hogy nincs benne erőfeszítés, nincs benne erőfeszítés, semmiféle erőfeszítés. Bármilyen vágyunk is éri el ezt a szintet, az a vágy beteljesedik, mivel a természet összes törvénye odasiet, hogy beteljesítse a vágyát annak az Istenanyának, aki az egész világegyetemet kormányozza. A mindenség határtalan sokféle értéke mind egy legfelsőbb Értelemhez kötődik, amely spontán módon minden mindent belefoglal a maga határtalan dinamizmusába, ám ezzel egy időben őt is az üresség, a semmi, a csend roppant, határtalan óceánja foglalja magában. Ez a határtalan csend [hatja át] a végtelen sok tulajdonságot és minőséget tartalmazó, határtalan dinamizmussal együtt az egész világegyetemet.
És ez az egész egyetlen pontban van jelen. Ezt a pontot érjük el a transzcendálás folyamata közben. És mihelyst a tudatosság kilép a tér és az idő határai közül, jelen van az a mező, ahol a nullponti mozgás lehetséges. A mozgás ott van, ám ez megnyilvánulatlan mozgás; a gondolkodási folyamat is jelen van, ám ez megnyilvánulatlan gondolkodás; a cél ott van, de az is megnyilvánulatlan; az út is ott van, de megnyilvánulatlanul, és a kiindulópont is jelen van, de megnyilvánulatlan formában.
Annak az azonosságnak a jegyében van ez jelen, amelyet Durgának, vagyis az erődítmény lakójának nevezünk. Hol van az erődítmény? Az erődítményt ott találjuk, ahol minden biztonságban van. Merre van ez a pont? Ott, ahol a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan találkozik. Ott minden biztonságban van, mivel sem a megnyilvánulatlan sem a megnyilvánult nem néz ránk rosszallóan. Ezért nevezik ezt Parámbának, legfelsőbb Anyának, Isteni Anyának, amely ezt a gazdagságot és határtalan támogatást sugározza mindenek számára.
Ez a Védikus Tudomány legmagasztosabb területe. [Ennek révén] minden egyes ember teljesen spontán módon, mindennemű erőfeszítés nélkül elvezeti a tudatosságát a határtalan szervező erő e mindennél kívánatosabb mezejére, és innen, pusztán egy kívánság révén eléri, amit elérni kíván. Ez a tudás, ez a technika az alapja minden törekvésünknek, annak a globális törekvésnek, hogy egy mennyországot hozzunk létre a földön.