Maharishi: A teremtés és a gúnák kölcsönhatása – Bhagavad-Gítá

2013-03-26 | 14:55 0 hozzászólás

Részlet Maharishi Mahesh Yogi Bhagavad-Gítához írt kommentárjából:

13. versszak

A négyszeres rendet Én teremtettem
a gúnák osztályai és a cselekvések szerint.
Bár Én vagyok az alkotója, a nem-cselekvőként
és változhatatlanként ismerj Engemet.

Az egész teremtés a három gúna kölcsönhatása. Amikor a szattva, radzsasz és tamasz eredeti egyensúlya megbomlik, kölcsönhatásba lépnek egymással, és kezdetét veszi a teremtés. Mindháromnak jelen kell lennie a teremtés valamennyi aspektusában, ugyanis a teremtéssel elkezdődik a fejlődés folyamata, és a fejlődés folyamatához szükség van két szemben álló erőre, és egy olyan erőre, mely kiegészíti mindkettőt.

A szattva és a tamasz szemben állnak egymással, míg a radzsasz mindkettő kiegészítője. A tamasz elpusztítja a már létrehozott állapotot, a szattva új állapotot teremt az első állapot pusztulása közben. Ekképpen pedig a teremtés és pusztítás egyidejű folyamatán keresztül a fejlődés folyamata szüntelenül előrehalad. A radzsasz ereje szükséges ámde semleges szerepet játszik a teremtésben és a pusztításban, köteléket tart fenn a szattva és tamasz erői között.

Tehát a három gúna mindenikére szükség van a megnyilvánult élet valamennyi állapotához. „A négyszeres rend”: matematikailag a három gúna hatféle lehetséges módon kapcsolódhat egymással:

1. A szattva uralkodó, a radzsasz másodlagos;
2. A szattva uralkodó, a tamasz másodlagos;
3. A radzsasz uralkodó, a szattva másodlagos;
4. A radzsasz uralkodó, a tamasz másodlagos;
5. A tamasz uralkodó, a szattva másodlagos;
6. A tamasz uralkodó, a radzsasz másodlagos.

Maharishi-Mahesh-Yogi-on-the-Bhagavad-GitaA 2. és 5. kapcsolódások a szattva és a tamasz természetében rejlő ellentét miatt nem lehetségesek. Így tehát a három gúna kapcsolódása csak négyféleképpen lehetséges.

Ez a teremtés négyszeres rendje. Minden faj, legyen az növényi, állati vagy emberi, négy rendre bomlik a gúnák négy osztálya szerint, és ezek az osztályok meghatározzák minden egyes rend tevékenységének természetes módját is.

„Nem-cselekvő”: a három gúna idézi elő a tevékenységet az élet valamennyi területén. A három gúnának a végső egyetemes Lét az alapja, ezért úgy is mondhatjuk, hogy a megnyilvánulatlan mindenütt jelenlévő „Én”-je a Teremtő. Ő a teremtő, és ugyanakkor örökkön Önnön Létében gyökerezve érintetlen, „nem-cselekvő” marad.

Ezt még jobban megvilágíthatjuk egy példa segítségével. Az oxigén és a hidrogén ionok összekapcsolódnak, és létrehozzák a víz tulajdonságait. A víz megfagy, és létrehozza közben a jég tulajdonságait. Mindezekben a gáznemű, folyékony és szilárd állapotukban az alapvető alkotóelemek, az oxigén és a hidrogén ugyanazok maradnak. Abból a szempontból, hogy ők alkotják azt az alapvető anyagot, amelyből a gáz, a víz és a jég kialakul, azt mondhatjuk, hogy ezeket a különböző anyagokat a hidrogén és az oxigén teremtette. Ám mivel különböző állapotaikon keresztül mindvégig megmaradnak hidrogénnek és oxigénnek, nem-cselekvőnek tekinthetjük őket. Ilyen a végső Lét állapota. Minden teremtés alapjánál lévén ő az alkotó, nem-változó maradva pedig ő a nem-cselekvő” és „változhatatlan”.

Amikor az Úr így szól: „a nem cselekvőként […] ismerj Engemet”, arra kéri Ardzsunát, vigye elméjét a transzcendentális tudatállapotba, a három gúna mezején túlra, és merjen első kézből származó tudást a teremtés forrásából. Lássa meg maga, hogy az örök Lét kreatív energiája és intelligenciája, a természetben munkáló kreatív energia és intelligencia összességének kútfeje az abszolút csend.

E versszakban az Úr Önmagára veszi a teremtés alkotójának minőségét, ugyanakkor pedig kinyilvánítja abszolút, változhatatlan természetét is. Mivelhogy mindenható, képes fenntartani helyzetét még akkor is, amikor létrehozza a teremtést. A következő versszak még világosabbá teszi ezt az eszmét…


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

Régebbi cikkek