Maharishi

Maharishi a szamádhi fajtáiról

Zárásként hadd mondjam el nektek a következőket, miután áttekintettük, hogy milyen a nirvikalpa szamádhi, az a szamádhi, amely örökkévaló.

A szamádhi másik fajtája, az amely nem örökkévaló, hanem átmeneti és megszakításokkal jelentkezik. Két nevet említettünk már: ánanda-anugáta és átmika-anugáta (vagy: aszmitá-anugáta). Az ánanda a ragyogással teli állapot, az átmika pedig a tiszta tudat.

Két fő fajtája van tehát a szamádhinak, az egyik a nirvikalpa, amely örökkévaló, soha sem szakad meg, a másik pedig a szavikalpa. Szavikalpa és nirvikalpa. A szavikalpa azt jelenti, hogy megszakításokkal teli, néha jön, néha megy. A nirvikalpa soha nem szakad meg, mivel örökkévaló.

A szavikalpa szamádhinak négy típusa van:

  • vitarka-anugáta,
  • vicsára-anugáta,
  • ánanda-anugáta,
  • átmika-anugáta (aszmitá-anugáta).

Mi a vitarka-anugáta? Amikor a mantra lelassul és egyre lassabbá és lassabbá válik, az a vitarka-anugáta szamádhi, a szamádhi első állapota.

A második, a vicsára-anugáta az, amelyben a mantra többé már nem elkülönült gondolat, hanem csak egy ritmus. Ez a vicsára-anugáta.

Amikor pedig még a mantra duruzsolása is eltűnik, és csupán a ragyogás marad, az az ánanda-anugáta, a szamádhi harmadik típusa.

És ha még a ragyogás is eltűnik, és pusztán az az állapot marad, amelyet a beszéd nem képes leírni, akkor az a szamádhi a „vagyokság”, a „vanás”, a tiszta létezés állapota.

Ebben a meditációban a szavikalpa szamádhi mind a négy típusát megtapasztalhattátok, és fokozatosan elkezdtek növekedni a nirvikalpa szamádhiban…

… A tapasztalás két típusát mondom most el nektek: az egyik a tiszta tudat, a másik a tiszta boldogságtudat.

A tiszta boldogságtudat az ánanda-anugáta szamádhi.

A tiszta tudatot pedig átmika-anugáta (vagy: aszmitá-anugáta) szamádhinak nevezik.Az „átmí” azt jelenti, hogy „vagyok”, ez a tiszta tudat. Átmí és ánanda.

Az ánanda-anugáta szamádhi a tiszta boldogságtudat. Ez a ragyogás és a kiváltó ok nélküli boldogság tapasztalása.

Az átmika-anugáta (vagy aszmitá-anugáta) pedig az a szamádhi, amely eljut az átmiká állapotba, a „vagyok” állapotába.

Amikor pedig az átmiká-anugáta szamádhi is szakadatlanná válik, amikor semmilyen más tudatállapot nem töri meg, legyen az ébrenlét, álom vagy mélyalvás, amikor az elme természete egész idő alatt a tiszta tudat [marad] az ébrenlét, az álom és a mélyalvás összes tapasztalata folyamán, akkor azt a szamádhit nevezik nirvikalpa szamádhinak. Ez a kozmikus tudat. A nirvikalpa megszakítatlant, folyamatost, megtörhetetlent, örökkévalót, örökké tartót jelent. Ez a dzsívan mukti, ez az örök élet, az isteni élet…

(Részletek Maharishi 1962-ben Hochgurgeln-ben elhangzott előadásából)

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*