Maharishi

Maharishi a családi dharmákról – a családtagok közti összhang fontosságáról

Maharishi-Mahesh-Yogi-on-the-Bhagavad-GitaAlább Maharishi Bhagavad-Gítá-kommentárjából idézünk, szám szerint a 44. versszakot, ami a családi dharmákról szóló tanítás.

44. versszak

Azok az emberek, kiknek
családi dharmái elsorvadnak,
szükségszerűen pokolban élnek,
úgy hallottuk, Ó Dzsanárdana (Úr Krisna).

A „családi dharmák” a családtagok közti összhang fenntartásáért felelős elvek és erők, melyek egyúttal azt is lehetővé teszik a családtagok számára, hogy – tudatosan vagy tudattalanul – az összes többi családtagot segítsék a fejlődés útján. Az anyát a fiával vagy lányával, a fivért a fivérével vagy nővérével összekötő erők például ilyen családi dharmák. A családi dharmákat a családi hagyományok tartják fent. Ha a családi hagyományok megszakadnak, az együtt élő emberek nem tudják, hogyan éljenek úgy, hogy természetes módon segítsék egymás fejlődését. Az élet az ilyen családban pokol, akik pedig ilyen elfajult életmódig süllyednek, lecsúsznak a fejlődés ösvényéről és nyomorban tengetik életüket. Erre gondol Ardzsuna, amikor azt mondja, hogy „szükségszerűen pokolban élnek”.

Íme, egy évszázadokon keresztül nélkülözött, életbevágó tanítás, mely minden társadalom számára mértékadó kell, hogy legyen.

A családi dharma olyan szilárd hagyomány, mely szerint egy bizonyos családban született emberek saját családjuk foglalkozását viszik tovább. Szülői örökségüknek köszönhetően hatékonyabban dolgoznak, jobb minőségű, a társadalom számára hasznosabb értékeket állítanak elő, és szaktudásuk is folyamatosan fejlődik. Mivel tökéletes könnyedséggel és kényelemben végzik dolgukat, nem merülnek ki munka közben, és találnak időt arra is, hogy rendszeresek legyenek spirituális kibontakozás gyakorlatában, mely az alapja az élet minden sikerének. Így segítik a családi hagyományok és dharmák az egyént és a társadalmat.

Ardzsuna Dzsanárdanának szólítja Úr Krisnát. Ezzel arra emlékezteti Őt, hogy Dzsana démon elpusztításával korábban Ő állította helyre a törvényt és a rendet. Most pedig a csata eredményeképpen nagyobb fejetlenség fog uralkodni, hiszen a családi dharmák el fognak veszni, a világ pokollá lesz.

Ardzsunának a dharmák elsorvadása miatt érzett aggodalma arra vall, hogy az egész helyzetét a természet működésének szempontjából tekinti át.

A versszak lefekteti a cselekvés alapelvét: a cselekvésnek nem szabad eltévelyednie a dharma láthatatlan erejétől.

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*