Maharishi

Maharishi: A Brahman-tudat ismérvei

ConversationsWithMaharishiAz alábbi két beszélgetésben Maharishi azt fejti ki Vernon Katznak és többi beszélgetőtársának, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek megmutatják, hogy valaki szilárdan megállapodott a Brahmanban, a megvilágosodás legmagasabb szintjén. A részletek Vernon Katz Conversations with Maharishi (Beszélgetések Maharishivel) című könyvének 308-315. oldaláról származnak.

Az ebben a beszélgetésben tárgyalt szútra a Rigvéda híres himnuszát visszhangozza: „Az összes lény az ő [a purusa, a kozmikus ember] negyedrésze, háromnegyede halhatatlan az égben.” (Rigvéda 10.90.3., v.ö.: Cshándógja Upanisad 3.12.6.) Maharishi egyedülálló és gyönyörű értelmezését adja e szútrának. Azt mondja, hogy – az itt egy egységtudattal azonosított – Brahman stabil állapotának kritériuma az, hogy az ember tudatosságának negyedrésze merül el a sokságban. Ez a negyedrész talán a „lésávidjával”, a tudatlanság maradékával azonosítható, melyet „[az abszolút és a relatív közötti] szakadékról” szóló korábbi beszélgetésben már említettünk. A tudatosság másik háromnegyede megmarad az Egységben.

Maharishi: Hogyan hangzik hát [a végleges fordításunk]?

VK: „És mivel Az így jön létre, hangzik el a kijelentés, hogy a lények és a többi dolog alkotja Annak egynegyedét.” (BSz 1.1.26., ahogyan akkor fordítottuk)

Maharishi: Ez a szútra a korábbiban említett darsanát (észlelést, megismerést, kogníciót) jellemzi. Milyen ez a darsana? Olyan, hogy nyomában a „lényekkel és a többi dologgal” a tudatosság egynegyede fog foglalkozni. Annak folytán pedig, hogy a lényeket és a többi dolgot csupán a tudatosság negyede által észleljük, a Brahman állapota alapot nyer. A korábbi szútra így szólt: „Bizony ilyen módon van ez a megismerés.” Miben rejlik hát az ismérve ennek a megismerésnek? Nem a Brahman megtapasztalásában, hanem abban, hogy a megnyilvánult világot tapasztaljuk tudatosságunk negyedrészével. Pontosan fordítva. Vjásza itt a Brahman kogníciójának ismérvét a világ felfogása alapján határozza meg. Amikor a világot felfogjuk, mégpedig tudatosságunk csupán negyedrészét lefoglalva, akkor a Brahman alapot nyer. A megismerés normáját fekteti le. A Brahmant mint olyant nem tárgyként fogjuk fel, hanem egyszerűen csak megéljük önmagunk viszonylatában. Mi más akkor a megismerés kritériuma? Az, ami eddig a teljes tudatosságunkat lekötötte, most már csak a negyedrészét nyeli el – ez az ismérv. És csodálatos, nagyon csodálatos!

VK: És ez egy megvilágosodott emberre utal? Nem a Brahmanról szól, mint amikor a Rigvéda arra utal, hogy az összes lény ennek csak egy pádája (negyedrésze)?

Maharishi Mahesh Yogi
Maharishi Mahesh Yogi

Maharishi: A Brahman állapota az, amikor a világ kogníciója csupán egynegyedrész, a világegyetem ennek csupán egynegyede. Az „egynegyed” itt azt jelenti, hogy a tudatosság háromnegyede az Egységben marad, egynegyed rész foglalatoskodik a soksággal. Ez a megismerés általános kritériuma. A korábbi szútrában Vjásza lefektette, hogy miként jön létre ez a megismerés: úgy, hogy az elme belemerül abba [az Egységbe]. A kérdés most az, hogy mennyire tud az elme belemerülni? Olyan mértékig, hogy a tudatosságnak mindössze negyede elég ahhoz, hogy az életet bonyolítsa. Ez a Brahman állapota. A szútra egy gyönyörű, abszolút ismérvet határoz meg, mely mindenkor érvényes.

VK: Igen, ám hogyan egyezteted ezt össze a „száksinnal”, a szemtanú tudatossággal, amely azt jelenti, hogy nincs semmiféle érintettség, semmiféle belebocsátkozás? A tudatosság ott van, és a világ tőle teljesen külön áll.

Maharishi: Így van, csodálatos! Ez a teljes száksitva (a szemtanúság állapota) már attól kezdve megvan, hogy elérte a kozmikus tudatot és az istentudatot. Milyen sajátos dolog történik az Egység elérésével? A száksitva teljes volt, az Önvaló-tudatosság száz százalékos volt. Ám a teremtés sokféleségének tudatossága is száz százalék volt, a nem-Önvaló is száz százalékos volt. Most [a szútra] azt mondja, hogy a nem-Önvaló lecsökkent értékének, intenzitásának egynegyed részére.

JP: Száz százalékról lemegy huszonöt százalékra.

Maharishi: A kozmikus tudatban száz százalék Önvaló és száz százalék nem-Önvaló van jelen. Most, ebben az állapotban [az Egységben], száz százalék Önvaló van jelen, ám a nem-Önvaló lecsökken mindössze huszonöt százalékra. Hetvenöt százalék elvész.

VK: Ám korábban azt mondtad, hogy az istentudatban a nem-Önvaló egyre ragyogóbbá válik.

Maharishi: Így van, egyre ragyogóbbá válik, így nem ebben az értelemben fogyatkozik meg. Az istentudatban méginkább lenyűgözővé válik.

VK: Száz százalékosan.

Maharishi: A nem-Önvaló száz százalékos. Most azonban ez a száz százalék kezd feloldódni.  [Az Önvaló szintjén] nem létezhet semmi, ami több volna a már korábban megállapodott száz százalék Önvalónál. Tehát [a fejlődés] egyetlen kritériuma, amelyet megállapíthatunk, a nem-Önvaló szintjén kell, hogy legyen. Mi történik itt? Azt mondja [Vjásza], hogy csak egynegyede marad meg.

VK: Csupán annak minimuma, hogy valaki cselekvésbe tudjon bocsátkozni.

Maharishi: Hogy cselekvésbe tudjon bocsátkozni. Ez azt jelenti, hogy most bármiféle megismerés, amely ahhoz szükséges, hogy… még a száksitvához is szükséges valamennyi.

VK: Ha nincs semmi, aminek szemtanújává lehetünk, akkor nem sok haszna van a szemtanúságnak.

Maharishi: A száksitva azonban csak a kettősséget alapozza meg. Most azonban a kettősség hetvenöt százalékban megfogyatkozik, és ezt nevezik Egységnek, ezt nevezik egységnek.

VK: Ám ezt az elgondolást, hogy a lények csupán egynegyedét képezik, általában úgy értelmezik, hogy a Brahman független attól, hogy mi történik a világgal. A Brahman transzcendens, mégpedig abban az értelemben, ahogyan te is mondod, hogy a víz bár jéggé és egyebekké változik, ez mégsem befolyásolja a H2O valódi természetét. Ez az elgondolás.

Maharishi: Így van.

VK: Általában ebből a lételméleti pozícióból értelmezik, a Brahman létére, nem pedig a Brahman tapasztalására vonatkoztatva. Ám feltételezem, hogy ez a két nézőpont összeegyeztethető.

Maharishi: Igen, összeegyeztethető. Ez Annak egynegyede.

VK: Ez az, amit mondasz a Lét tudományában a Lét integritásáról: hogy bármi történik, bármi változik, az magát a Létet nem érinti.

Maharishi: Nem érinti. Az Egység alapot nyer. Ez egy csodálatos kritérium. Vjásza a felfogás szintjén alapozza meg ezt a kritériumot.

VK: Csodálatos értelmezés! Eddig még senki sem magyarázta így ezt a szútrát. Az, hogy Annak háromnegyede az égben van, egynegyede pedig idelent, egy híres mondás. Ez a gondolat végigfut a Védákon és az upanisadokon, ám eddig még senki sem értelmezte így.

Maharishi: Mert ez a Brahman állapota. Ez az Egységről szóló tanítás a világ felfogásának szemszögéből.

***

Az előző beszélgetésben a világ felfogása szolgált annak ismérvéül, hogy a Brahman szilárd alapot nyer. Alább e kritériumot a viselkedés területén találjuk meg.

Maharishi: Ha az élet a legspontánabb módon összhangba kerül a szmritikkel (a viselkedési előírásokkal), akkor az lesz annak kritériuma, hogy a Brahman szilárd alapot nyert. A legtermészetesebb módon, az erre irányuló legkisebb erőfeszítés nélkül, az életnek összhangba kell kerülnie a dharmával, és a Brahman csak ekkor nyer alapot. (Jegyzet: A dharma „a természetnek az a legyőzhetetlen ereje, amely fenntartja a létezést… Támogatja mindazt, ami segíti a fejlődést és gátolja mindazt, ami ezzel ellenkezik.” (Maharishi kommentárja a Bhagavad Gítá 1.1-hez; v.ö.: Bhagavad Gítá 4.7.) A szmritik fektetik le azokat a szabályokat, amelyek révén a dharma fennmarad. Léteznek mindenkire általánosan érvényes szabályok, ám az egyéneknek is megvan a maguk saját dharmája (szvadharma).) Az élet a Brahman állapotában természetes módon összhangban van a szmritikkel. Így a szmritikkel összhangban élt élet a Brahman teljes megállapodottságának kritériuma.

A szmritik rendelkezései azoknak szólnak, akik még nincsenek megvilágosodva. „Tedd ezt, ne tedd azt.” Az összes tiltás és előírás az igaz élet normáit adja meg a gyors fejlődés érdekében. Ám itt [a tárgyalt szútrában] a szmritik felemeltetnek a megvilágosodás szintjére. Ha az élet természetes módon összhangba kerül a szmritikkel, akkor az egy ismérve annak, hogy a Brahman mennyire nyert alapot valakinek az életében. Ez azt jelenti, hogy míg a szmritik tanítása világítótorony a fel nem ébredettek számára, ezzel egy időben fokmérője annak is, hogy valaki milyen mértékben eszmélt a Brahmanra.

VK: Ám sok ember külsődleges módon cselekszik összhangban a szmritikkel, és semmiféle megvilágosodottsággal nem rendelkezik. Sok vallásos ember ilyen.

Maharishi: Nem, nem, nem! A cselekvésük nem lesz abszolút teljes összhangban a dharmával, hacsak a tudatszintjük nincs megállapodva az Egységben.

VK: Ám kétségtelenül azt látod, hogy viselkedésük nagyobb részt követi a szmritik rendelkezéseit, ám tisztán külsődleges módon.

Maharishi: Nem. Az az ember, aki attól fél, hogy rosszat tesz, nem képes spontán módon jót cselekedni. Spontán tettei nem lesznek helyesek, mert aki a rossz tettektől fél, az képtelen spontán jót tenni.

VK: Azonban tudni fogja, hogy a szmriti mit mond, és a tettei bizonyos mértékben sokkal közelebb lesznek hozzá, mint azé, aki már a felébredés útján halad.

Maharishi: Mondjuk azt, hogy valaki ötven százalékban éli a szmritit az életében. A tudatszintjének megfelelően ez az ember azt gondolja, hogy „Ó, ez a rendelkezés ezt jelenti.” És ő ennek megfelelően cselekszik. Ám az adott rendelkedés lehet, hogy nem fogja ugyanazt jelenteni a számára, amikor már a megvilágosodottság állapotában van. Bármilyen módon viselkedik a megvilágosodás állapotában, az a szmriti szerint van. Így míg a szmriti a megvilágosulatlan ember lépteit kalauzolja, a megvilágosult azt spontán módon éli.

VK: Úgy érted, hogy a megvilágosodott ember megteremti a maga szmritijét?

Maharishi: Egyszerűen csak spontán módon él, és az megfelel a szmritinek. A másik esetben próbálkoznia kell, és a próbálkozásban mindig elvét valami fontosat. A tökéletes szmárta [a szmritiknek megfelelő] élet a megvilágosodott, a beteljesedett ember élete, azé, aki a Brahmant éli.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*