A szthápatya véda elsõ szava az õsi szanszkrit nyelv “sthapana” szógyökébõl ered, ez annyit tesz, mint megalapozni, megépíteni, létrehozni, a második szava a “véd” szócska pedig tudást jelent. A védák rendszerében ez az upavédákhoz vagyis az alvédákhoz tartozik, amelyek a lét anyagi megnyilvánulásának törvényszerûségeit taglalják. Ez a tudás a lét külsõ és belsõ értékeit foglalja egységbe, így teremtvén meg az összhangot és az egészséget.
érvényes minden nép és nemzet szerves kultúrájára. Nem uralni, legyõzni és kizsákmányolni kell a természetet, mert ez szemmel látható önpusztításhoz vezet, hanem rá kell ébrednünk: mi szerves részei vagyunk a természetnek, életünk és létezésünk nem függetleníthetõ el, csak összhangba hozható a természettel. Ezen összhang hiánya a következménye annak, hogy az embernek nem tiszta a tudata, tudása és intelligenciája nem teljes. A tudás elvesztése óta Maharishi megjelenéséig nem volt az emberiség számára eszköz és mód, hogy elérje a létezés teljességét. Maharishi rámutat arra, hogy a létezésnek van alapja, ez a megnyilvánulatlan, örök, változatlan tiszta lét, amely tiszta tudat, tudás és intelligencia. E megnyilvánulatlan tiszta lét fejezõdik ki a megnyilvánulás végtelen különbözõ és változó formáiban. Minden megnyilvánulás létezése, élete és mûködése összhangban teremtetett a létezés minden megnyilvánulásával. Ez annyit jelent, hogy a természet tökéleteset alkotott a maga teljes tudásával és intelligenciájával, és ez az egészség megtalálható a természetben. Ha szétnézünk a természetben ott rendet
és rendezettséget találunk, ez pedig a természeti törvények jelenlétére és mûködésére utal. A létezés minden szintjén, az élet minden területén más-más törvények mûködnek és a tudás célja e törvények megismerése. E törvények megismerése nem más, mint tudatunk ráébredése arra a belsõ tudásra, amely tudatunkban eleve ott él, amióta létezünk. Maharishi ezt az angol nyelvbõl fordítva úgy fogalmazta meg, hogy: “A tudás bele van szerkesztve a tudatba a létezés által”. Az egyre teljesebb tudás és annak használata képezi intelligenciánkat. A létezés teljes intelligenciáját, tudását megtaláljuk a tiszta tudatban, tudatunk forrásánál, ehhez pedig az út a Transzcendentális Meditáció technikáján át vezet.
átépítsük egy tökéletes, emberhez méltó, egészséges környezetre.
növénytakaró hasznosítása, valamint a domborzati adottságok, a folyók, állóvizek lehetõségeinek kihasználása.Friss levegõFontos tényezõ a MSV-ben a folyamatos friss levegõ és a jó szellõzés biztosítása. Ezért a lakóházak és a települések tervezésénél e szempontokat is részletesen figyelembe veszi. A településeken belüli lakóházak kellõ távolságra vannak egymástól, fákkal és növényzettel borított széles utcákat alakít ki, melyek kellemes életteret és friss levegõt biztosítanak az ott lakóknak. Ezt teszi még kellemesebbé a városokba tervezett parkok, tavak, szökõkutak létrehozása. Ezek a tényezõk nemcsak nyugalmat, kikapcsolódást nyújtanak az ottlakóknak, hanem az esetlegesen felhalmozott stresszt és feszültséget is kioldják a közösség életébõl. Az ilyen városokban nem lesz semmilyen légszennyezõ forrás, lett légyen az iparból vagy
közlekedésbõl származó. Ezen okból az egyéni és a tömegközlekedést kizárólag önmeghajtású, elektromos vagy napelemmel mûködõ közlekedési jármûvekkel oldják meg, csak ilyen jellegû kerékpárok és autók használatát engedélyezik.A lakóépületen belüli helyiségek elrendezése mindig a nap mozgásához kötött. A ház fõbejárata mindig kelet felé, a napfelkelte felé néz, hogy az ott lakókat nap mint nap emlékeztesse a nap megújuló és megvilágosító fény életerején keresztül, hogy az egyén összhangban van a világegyetemmel. Ahogyan a természet nap-éj változása, az apály és dagály, a csillagok és az évszakok váltakozása más-más tevékenységet diktál a természetben élõk számára, úgy a házon belül is elsõsorban a nappal, de más tényezõkkel is összhangban kell elrendeznünk helyiségeinket. A dolgozószoba, az étkezõ vagy a hálószoba más-más életfolyamathoz kötött. Így a dolgozószoba kelet felõl lesz, mert ébernek, alkotóképesnek kell lennünk munkánkban. Ezt a minõséget hozza el a felkelõ nap fénye. Délben a legerõsebb az emésztés tüze, ahogy a napé is, ezért az étkezõnek dél felé kell néznie, míg a hálószobaészaki irányba fordul, mert az nyújtja a legnyugodalmasabb éjszakai pihenést, stb. Ha megfigyeljük a fenti példákat, beláthatjuk, hogy a természet – a világegyetem –, a testi folyamatok ritmusa összhangban kell legyen otthonunkkal is, mivel itt éljük le életünk nagy részét. Ezt a tudást adja a MSV. A másik fontos tényezõ a lakóhelyiségek elrendezésénél, hogy minden egyes helyiség – benne minden tárgyával, formájával, elrendezésével, színeivel, stb. a legapróbb részletekig –, maximálisan használati céljainak megfelelõen funkcionáljon. Míg az étkezõ minden egyes részletével az emésztés elõsegítését és folyamatát szolgálja, addig a hálószoba a pihenést és a mély, nyugodalmas alvást segíti elõ.
Gyotis és a Maharishi Ájurvéda.
- helyes tájolás
- megfelelõ arányok és a
- legmegfelelõbb hely.
Minden megismerési folyamat három részbõl áll, ez a megismerõ, a megismert vagy tapasztalt tárgy és a köztük lévõ megismerési folyamat. Így ha ránézünk egy virágra, akkor mi vagyunk a tapasztaló. A megismerõ a Rishi (a szanszkrit szó látót jelent), a megismerési folyamat a Dévata és a
megismerés tárgya a Csandasz. E három rész egy elválaszthatatlan egységes egybõl származik, a tiszta vagy transzcendens tudatból és e folyamat egysége a Szamhita. Ez egy olyan tudatszint, amikor mindhárom rész egyet alkot. A MSV tervezésénél a Rishi elvet képezi a helyes tájolás, a Dévatát a megfelelõ arányok és a Csandasz a legmegfelelõbb hely. E három alapelv szamhitája egységes terve, rajza, modellje alkotja a Vasztu Purusha Mandalát (VPM). A VPM a természeti törvényeknek és az azokat mûködtetõ örökérvényû meg nem nyilvánuló Tiszta Létnek. Egy leképezett, anyaggá fagyott terve, rajza vagy modellje. Ez olyan mint a szervezet DNS lenyomata, melyben benne foglaltatik a szervezet minden
tudása a szerkezetérõl, mûködésérõl és jellemérõl. Egy rendszer létezésének és mûködésének csendes, örök alapja a szervezet DNS molekulája, mely magában foglalja és kifejezi a természeti törvényeket. Így a VPM is teljes összhangot biztosít a világegyetem összességével, annak tökéletes geometriájával és szimmetriájával. Ezzel a tudat, a tudás beépül az anyagba, a térbe majd a terv alapján az épületbe.
Most vizsgáljuk meg e három alapelvet részletesebben.
- világosabban képesek gondolkodni,
- jobb döntéseket hoznak,
- boldogabbnak és egészségesebbnek
érzik magukat, - egész nap élénkebbek és éberebbek,
- álmuk nyugodtabb és frissítõbb,
- energikusabbak, kevésbé fáradnak,
- kevesebb stresszt élnek át,
és több lelki nyugalmat.
Utaltunk már arra, hogy a Maharishi Szthápatyja Véda tervezése a közösségi életet szolgáló épületekre is kiterjed. Ezen épületek (pl. kormányzati, közigazgatási, oktatási, gazdasági, stb.) egyedi funkciójuknál fogva hatékony mûködésüket biztosító egyedi terv alapján épülnek.
A mindenkit érintõ gazdasági életben a vállalati tapasztalatok a következõkrõl számolnak be:
- a gondolkodás és a tervezés
erõteljesebb lesz, - fokozottabb siker és jó szerencse
kíséri a tevékenységet, - hatékonyabb a termelékenység
és nagyobb harmónia uralkodik a dolgozók táborában.
a gazdaság és a kormányzás területén. A központokat a Maharishi Szthápatyja Véda elvei szerint építik fel. A vállalkozásokhoz megvalósításához összehívják a helyi befektetõket és építõket. A Maharishi Ajur-Védában kiképzettek a TM-mozgalommal közösen dolgoznak. A meditálók tulajdonában lévõ magánvállalatok helyiségeket bérelnek vagy vásárolnak az elkészült épületekben. Maharishi védikus központjai
megvalósíthatók az ideális TM-faluval összekapcsolva is. Maharishi öszönzésére egy csoport meditáló üzletember januárban nemzetközi
vállalatot alapított, melynek neve: Maharishi Világméretû Építkezés. A cég jelmondata: “Jó szerencse építése a Maharishi Szthápatyja Véda segítségével. A világ újraépítése a természettel összhangban az egészség, a jólét és a beteljesedés megteremtésére.” Néhány országban, többek között Angliában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dniában és Finnországban már elkezdõdött a tervezés. Maharishi védikus központok
épülnek, valamint lakóházak magánszemélyek részére, az ideális vasztu figyelembevételével.Építkezés és a Vasztu-Purusha MandalaUgyanúgy a ház egy más területe a gondolkodással együtt járó munkát támogatja, megint másutt található az élvezetekre vagy a pihenésre alkalmas helyiség.
Ekképpen a város alaprajza a napnak és az égtájaknak megfelelõ különbözõ területekre osztódik fel figyelembe véve a Természeti Törvények sajátosságait. Annak érdekében, hogy a társadalom összhangba kerüljön a természettel, javasolják, hogy ezeknek
az õsrégi elveknek megfelelõen, a Szthápatyja Véda szerint tervezzék meg a város életét, annak különbözõ tevékenységeit.
- Északon hagyjunk nagyobb nyitott teret, ne délen. Hasonló módon nyitottabb legyen a tér kelet felé, mint nyugaton.
- Az épület magassága legyen nagyobb délen és nyugaton, míg északon és keleten legyen az alacsonyabb. A pincét csak az épület északi, keleti vagy észak-keleti sarkába építsünk.
- Az erkély, a terasz vagy hasonlók az épület északi vagy keleti oldalában helyezkedjenek el és jó, ha ezek padlózata alacsonyabb, mint az épület azon helyiségének a padlószintje, melybõl nyílnak. Hasonló módon ezen kiegészítõ épületeknek a tetõszerkezete legyen alacsonyabb a fõépület tetõszerkezetétõl.
- A terasz kifejezetten az épület északkeleti, északi vagy keleti oldalán helyezkedjen el, semmiképpen sem a nyugati vagy a déli oldalán.
- Az épület falai legyenek vastagabbak délen és nyugaton, míg keleten legyenek vékonyabbak.
- A kerítés legyen alacsonyabb keleten és északon, míg magasabb nyugaton és délen.
- A ház bejárata elé épült fedett elõ-helyiség, a veranda fölé épült tetõ legyen északon és keleten alacsonyabb, mint a ház tetõszerkezetének a magassága.
- A garázsok, a gazdasági épületek, lugasok és a személyzet szobái a telek délkeleti vagy északnyugati sarka felé irányuljanak, és ne érintsék a fõépület északi vagy keleti falait, valamint ezen épületek magassága legyen mindig alacsonyabb a fõépületénél.
- A telken lévõ fák, a fasor vagy a sétány a déli vagy a nyugati oldalon helyezkedjen el, ne a keletin vagy az északin. A fák száma legyen mindig páros.
- A földterület legyen nyitottabb keleten és északon, és kevésbé nyitott délen és nyugaton.
- Az elsõ emeleten található ajtók és ablakok száma legyen több vagy kevesebb a földszinten találhatóknál, tehát semmiképpen ne egyezzenek. A bejárati ajtót ne helyezzük az épület homlokzatának a közepére, de ugyanígy az épület sarkánál se helyezkedjen
el. A több emeletes épületeknél az emeleteken lévõ ajtók száma legyen azonos. - Az épületbe beépített gerendák és más hasonló elemek száma legyen mindig páros.
- Szabályozva van a földszint és az emelet(ek) magassága is. Ezen magasságok páratlan értékben kell, hogy kifejezõdjenek, mert ha valaki az elsõ lépcsõfokra jobb lábbal lép fel, akkor az elsõ emelet szintjére mindig jobb lábbal kell, hogy felérjen.
Hogy ez megvalósuljon, a lépcsõfokok száma páratlan kell legyen. Ez amiatt lényeges, mert a jobb láb (vagy a jobb oldal) a nyereséggel egyenlõ, míg a bal láb (vagy a bal oldal) a veszteséget képezi. - A hivatali helyiségekben vagy a dolgozó szobában igyekezzünk munkaasztalunkat a nyugati vagy a déli oldalra rakni úgy, hogy mi ezáltal kelet vagy észak felé nézhessünk. A szekrények és más bútoraink ne érintsék az északi és keleti falakat, legyenek távolabb ezektõl.
- A hulladékot (szemetet) soha ne tároljuk az épület vagy telek északkeleti oldalában, sarkában. Ez a rész legyen inkább tiszta és mindig elérhetõ hely számunkra.
- Az épület vagy szobák északkeleti sarkába helyezhetjük az ajtót és az ab-lakot.
- A nappali szobában lévõ bútorzatot, fotelt, stb. inkább a nyugati és déli oldalra helyezzük úgy, hogy a ház
tulajdonosa kelet vagy észak felé nézhessen, míg a vendégek nyugat vagy dél felé ülnek. - A páncélszekrény, a széf vagy hasonlók legyenek a szoba északi oldalában, de ha túl súlyosak, akkor
a déli, nyugati vagy délnyugati sarokba helyezzük el. A páncélszekrény kinyitásakor igyekezzünk észak irányába nézni. - A házban lévõ mindennemû súlyos tárgy, eszköz legyen a nyugati, déli vagy délnyugati oldalon.
- A konyhában a hûtõszekrényt, a polcot és minden más nehéz eszközt a déli vagy nyugati falra helyezzünk,
és ugyanígy tegyünk a kamrában és a raktárban is. Ezen helyiségek északi és keleti oldala legyen mindig szabad. - A házban lévõ tükröket az északi és keleti falakra helyezzük el, soha ne a nyugati és a déli falakra. Az
illemhelyen lévõ mosdó is az északi vagy keleti falon helyezkedjen el, valamint a padlózat északkelet felé lejtsen. - Az ebédlõben úgy üljünk, hogy észak vagy kelet irányába nézzünk.
- Az ajtón lévõ ablakkeret egyszeres legyen, ne dupla.
- A televízió a nappali vagy a vendégszoba délkeleti sarkába kerüljön.
- Az ágy vagy a bölcsõ tájolása olyan legyen, hogy az ember feje dél, kelet vagy nyugat irányában legyen fekvõ helyzetben, soha ne észak irányába.
- Az oszlopok, a pillérek a telek déli, nyugati vagy délnyugati sarkába kerüljenek.
- Az esõvíz a telek nyugati oldalából a keleti irányba, a déli oldalból az északi irányba folyjon és a földterületrõl az észak-keleti sarokban távozzon.
- Kerüljük a hálók vagy ajtó- és ablakkeretek hozzáadását az északi és keleti oldalon.
- A kapu és a fõbejárati ajtó legyen a telek vagy az épület északi, északkeleti; keleti, északkeleti;
déli, délkeleti vagy a nyugati, északnyugati sarka felé függõen a telek és az utca elhelyezkedésétõl. - A Pudzsa-helyiség az épület északkeleti oldalán helyezkedjen el, míg a konyha a délkeleti, a hálószoba
pedig a déli, nyugati vagy délnyugati sarkán legyen. Az épület padlószintje északkeleten legyen alacsonyabb, mint délnyugaton. - A telken vagy földterületen lévõ piros virágok kívülrõl ne látszódjanak.
- A kõszobor, sziklakert, stb. a telek délnyugati sarkában helyezkedjen el, mert ezt a részt teszik súlyosabbá.
- Kerüljük a különbözõ sarkok, toldások, oszlopok vagy más akadályok elhelyezését a ház fõbejáratával
szemben. - A víz, kút vagy földalatti tároló legyen a telek északkeleti részén.
- A földterületünk, telkünk szintje legalacsonyabb északkelet felõl legyen, míg délnyugat irányában legyen a legmagasabb.
- Két különbözõ (szemben levõ) ház bejárata ne legyen egymással szemben.
- Telkünk vagy földterületünk mindkét oldalán ne legyen út.
- Egy családi ház különbözõ szobákból és verandákból álljon.
- Tilos motívumokat ne használjunk az ajtó, a fal vagy az oszlop díszítésénél.
- A kútforrás, a forrás, a földalatti víztároló, a felszíni (föld feletti) víztároló, az oszlopok, a konyha, az ebédlõ, a veranda, az erkély, stb. a következõképpen helyezkedjen el a Vasztu Sasztra szerint, hogy életet támogató hatást nyerjenek az ott élõk.
Az épület északkeleti sarkába soha ne építsünk vagy helyezzünk illemhelyet. A kaput és fõbejárati ajtót a következõképpen helyezzük el:
- Ha az utca északon van,
a kapu a telek északi, északkeleti sarkánál legyen, a bejárati ajtó az épület északi, északkeleti vagy keleti, északkeleti sarkában. - Ha az utca keleten van,
a kapu a telek keleti, északkeleti sarkában legyen, a bejárati ajtó pedig az épület keleti, északkeleti, északi, északkeleti sarkában. - Ha az utca délen van,
a kapu a telek déli, délkeleti sarkában legyen, a bejárati ajtó pedig az épület déli, délkeleti vagy keleti, északkeleti sarkában. - Ha az utca nyugaton van,
a kapu a telek nyugati, északnyugati sarkában legyen, a bejárati ajtó pedig az épület nyugati, északnyugati vagy északi, észak-keleti sarkában.
Többször utaltunk már arra, hogy a bejárati ajtó kelet felé nézzen, mert ez a tájolás a legmegfelelõbb az ott lakóknak. A keleti bejáratnak köszönhetõen az ott lakók vágya könnyedén beteljesül, mivel a Természeti Törvények támogatását élvezik. Az északi bejárat haladást, hírnevet,
becsületet biztosít az ott lakók részére. Az õsi szövegek egy másik helyen a ház, a bejárati ajtó és a telek helyzetébõl adódóan négyféle helyzetrõl beszélnek, valamint e helyzetekbõl adódó következményekrõl is:
- Utsanga: a ház bejárati
ajtaja és a telek tájoltsága (Vasztu) azonos irányba mutat, - Hinabahu: a telek bejáratától
(Vastu) a ház baloldalt helyezkedik el, - Purnabahu: a telek bejáratától
(Vastu) a ház jobboldalt helyezkedik el, - Pratyaksaya: a Vasztu
Dvara (ajtó) a ház hátsó részén van. E négy lehetõség közül az elsõ és a harmadik a jó, míg a másik kettõ helytelen, rossz hatással bír.
A fentiekkel kapcsolatos kérdésekkel vagy bõvebb tájékoztatásért kérjük, forduljanak Maharishi Szthápatyja Védikus
szakértõhöz (http://www.mgc-vastu.com). A Maharishi Szthápatyja Véda a Maharishi Dzsjotish és a Maharishi Ajurvéda tudományával
együtt határozza meg az egyénre vagy a családra szabott ház tervét, és az egyének élettérképe alapján a ház elrendezésében és egyéb szabályokban különbözõségek mutatkozhatnak.
A Purusha vagyis a kozmikus ember teste szimbolizálja a Természeti Törvények egészét, a világmindenség intelligencia szerkezetét.Keleten, ahogy a nyugati hagyományokban is, az emberi testrõl azt hitték, hogy az a megnyilvánult külsõ világ elveit jeleníti meg oly módon, hogy a test minden része egy bizonyos természeti tevékenységi területének felel meg. Indiában Vasztu-Purusha Mandalákat alapdiagramként használtak a templomok és városok tervezésénél több ezer évvel ezelõtt. Az építési folyamat megkezdése elõtt ilyen mandalával jelölték meg a kiválasztott
építési területet pontosan az észak-dél tengely és a föld mágneses tere szerint. Ezeknek az volt az értelme, hogy a Természeti Törvények jellemzõi az épület vagy lakóterület megfelelõ helyére kerüljenek, ezáltal segítve az építészt a különbözõ tevékenységere alkalmas helyiségek elhelyezésénél, mely által az emberi tevékenység összhangban lesz majd a hely szellemével. Például: Brahman, a transzcendens csendet megteremtõ erõt betelepíti az épület középsõ részébe, amely nyitott és csendes lesz, szabad az építési elemektõl és tevékenységtõl.
Ily módon születik a “Brahmasztán”, az épület belsõ lelke. Az alaprajz déli részén (leginkább a délkeleti sarkánál), ahol a legnagyobb
a hatása a napnak, helyezkedik el Agni, a szél, a hõség, az anyagcserét képviselõ istenség. Ezért javasolják, hogy a konyha és az ebédlõ ezen a helyen legyen, hiszen így támogatja az étel elkészítését és az emésztést.
dolgoznak röviden a következõ elõnyökrõl számolnak be:
természettel való összhangot igyekeztek elérni, fenntartani. Ezt az õsi hagyományos népi építkezési kultúrát egészíti ki és teszi teljessé a Maharishi Szthápatya Véda a következõ szempontokat tartva szem elõtt:
A Maharishi Szthápatyja Véda elvei, szabályai nem új keletûek, akárcsak a védikus hagyományok, melyeket Maharishi követ. A természetet mûködtetõ alaptörvények ugyanazok ma is, mint a régmúlt idõkben. Ezeket a törvényeket fedezték fel és fogalmazták meg azok a védikus rishik (látók), akik által e hagyomány megalapozódott. A Maharishi Szthápatyja Véda törvényei, szabályai is azon az õsi szövegeken
alapulnak, melyek leírva ma a védikus irodalmat alkotják. Az épületekre és telkekre vonatkozó Vastu Sasztra a következõ szabályokról szól:
Utaltunk már arra, hogy a természetben rend, rendszer uralkodik, ez látható világegyetemünk minden szintjén. A bolygók nem véletlenszerûen mozognak, hanem megszabott pályájukon keringenek. Ugyanígy a Nap, a Hold, az évszakok szabályszerû váltakozása, az apály és a dagály mind mind a rend törvényszerûsége mellett szól. Azt is elmondtuk, hogy a rendszerezettség a természeti törvények jelenlétére és mûködésére utal. A lét különbözõsége a különbözõ természeti törvények jelenlétét mutatja be és ezeknek a különbözõ természeti törvényeknek sokoldalúsága és sokfélesége hozza létre a különbözõ tájak sokszínûségét a földön. Bolygónk különbözõ részein eltérõ idõjárás és éghajlat uralkodik, más a talaj, a kõzet összetétele. Ebbõl következik, hogy különbözõ tájakon más-más növényzet, állatfajok találhatók, valamint más-más emberi fajok, népek, népcsoportok élnek kultúrájukkal. A tájképek különbözõsége tehát a különbözõ természeti törvények mûködésének következménye.