Maharishi Ájurvéda

Minden, amit a koleszterinről tudni akartál – az ájurvéda szemszögéből

Az alábbi, rendkívül informatív és számos érdekességet tartogató cikksorozatban egy vezető vaidja, vagyis indiai ájurvédikus orvos, a Maharishi Ájurvéda Orvosok Tanácsának tagja fejti ki mindazt, amit az ájurvéda a koleszterinről, a zsírokról, a tápanyagok anyagcseréjéről és a benne szerepet játszó tényezőkről, valamint az ideális koleszterinszint eléréséről tanít.

Kérdés: Kezdhetnénk-e azzal, hogy mesélne nekünk arról, hogy miként tekint a Maharishi Ájurvéda a koleszterinre?

Válasz: Mindenekelőtt fontos megértenünk, hogy magát koleszterint nem említi az ájurvédikus hagyomány. Az ájurvédikus szövegek ehelyett a méda dháturól (a zsírszövetről) beszélnek, és elmagyarázzák, hogy miként lehetséges a zsírszövet egészséges mennyiségét és minőségét megőrizni a testben. Amikor a méda dhátu egyensúlyban van és egészséges, akkor következésképpen segít megőrizni a normális koleszterinszintet.

A méda dhátu, a zsírszövet a hét dhátu vagy testszövet egyike. A Maharishi Ájurvéda szerint a test az alábbiak kombinációja:

– a három dósa, vagyis alapvető fiziológiai irányító elv (Váta, Pitta, Kapha)

– a hét dhátu, vagy testszövet, a testet támogató és fenntartó tényezők, melyek az alábbiak:

rasza dhátu – tápnyirok,

rakta dhátu – vérplazma,

mánsza dhátu – izom,

méda dhátu – zsír

aszthi dhátu – csont

maddzsa dhátu – csontvelő

sukra dhátu – sperma/petesejt

– a három mala (vizelet, széklet és izzadság)

Hogy megértsük, miként őrizzük meg a méda dhátu egészségét, először azt kell felfognunk, hogy a Maharishi Ájurvédában az egyensúly a legfőbb alapelv. A mértékletes életvitel, étrend és napirend megőrzi és fenntartja az élet minden területének kiegyensúlyozott működését, legyen szó a testről, az elméről vagy az érzékszervekről. Ezen felül szükséges megőriznünk az elme békéjét, a tudat tiszta boldogságát és az érzékszervek feletti kiegyensúlyozott uralmat.

A testben található egyensúly alapját képező fő tényező az agni, az emésztő tűz. Az emésztés szó szerint a jó egészség alapja a test minden részében.

Ha egészséges testszöveteket akarunk létrehozni, az egy fényesen lobogó emésztő tüzet, vagyis tökéletes anyagcsere folyamatot kíván. Az erős agni ugyanilyen fontos a dósák és a malák egyensúlyának megőrzésében is.

Ezért, amikor az emésztés, a beépítés és a kiválasztás egyensúlyban van, a zsírszövet és a koleszterin is egyensúlyban lesz.

Fontos megértenünk azt is, hogy a zsírszövet vagy a koleszterin önmagában nem rossz, sőt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szervezet megfelelően működjön. Az ájurvédikus szemszögből nézve a koleszterin termelését nem csökkenteni kell, hanem egyensúlyba hozni. Amikor az emésztés egyensúlyban van és egészséges, akkor a test a megfelelő mennyiségű koleszterint termeli, a szervezetünk táplálásához szükséges arányban.

K: Mi okozza a koleszterin működésének egyensúlyvesztését?

V: Az emésztés az emésztő tűz, az agni erején múlik. Az emésztő tüzet a teljes értékű ételek és italok tartják fenn. Ha túl keveset eszünk vagy ha nem teljes értékű élelmiszereket fogyasztunk, az emésztő tűz elapad.

Az emésztés folyamán 13 fajta agni dolgozik együtt. A táplálékot először a fő emésztő tűz, a dzsáthara-agni emészti meg, mely a gyomorban és a nyombélben található. Ezután az öt őselemhez kapcsolódó emésztő tűz (bhúta-agni) dolgozza fel őket, melyek a májban találhatók, végül pedig a hét dhátu-agni, mely a hét testszövetben található. Ez a 13 fajta agni képezi a testben az anyagcserét és az emésztőrendszert.

Amikor zsíros vagy olajos ételt veszünk magunkhoz, azt egy egymásra épülő folyamat során a 13 agni mindegyike feldolgozza. A dzsáthara-agni a táplálék lebontásában segít. A bhúta-agnik a méreganyagok kiszűrésében segédkeznek, valamint azt biztosítják, hogy az étel egészséges, jó minőségű testszövetté alakuljon. A dhátu-agnik elősegítik, hogy a táplálék a nekik megfelelő testszövetté alakuljon.

A különböző emésztő tüzek erejére van szükség ahhoz, hogy kialakuljanak a testszövetek, köztük a zsírszövet. Amikor a méda dhátu létrejövésének folyamata zavart szenved, a méda dhátu mennyisége (tényleges tömege és aránya), illetve minősége (az, hogy mit tartalmaz) szintén összezavarodik. Más szavakkal élve, mivel a koleszterin a zsírszövet tartalmának egyik összetevője, a koleszterin termelése zavart szenved, amikor a méda dhátu egyensúlya felborul.

K: Milyen szerepet játszik a máj az egészséges zsírszövet és a normális koleszterinszint kialakításában?

V: A máj nem csupán megtermeli a koleszterint, hanem maga is része az emésztőrendszernek. Ezen a helyen szűrődnek ki a méreganyagok, mielőtt belépnének a véráramba. Ha különböző mentális, fizikai vagy környezeti tényezők hatására a májat túlterhelik a mérgek, a működése kárt szenved. Amikor ez megtörténik, az a 13 emésztő tüzet vagy agnit is megzavarja.

Ennek eredménye három fajta egyensúlytalanság:

  1. a méda dhátu megnövekedése
  2. a méda dhátu csökkenése
  3. a méda dhátunak az ámával való keveredése

Amikor a méda dhátu ámával keveredik, az megváltoztatja a zsírszövet minőségét és a koleszterin minőségét is, egészséges helyett egészségtelen koleszterint hozva létre. A koleszterin-egyensúly felborulásának elsődleges oka, hogy a zsírszövet méreganyagokkal keveredik. A máj (jakrit) a felelős a minőségi emésztésért, példának okáért a zsírszövet minőségéért vagy tisztaságáért, és így a létrehozott koleszterin minőségéért is.

K: Melyek a kiegyensúlyozatlan emésztés fő okai?

V: Ezek három kategóriába sorolhatók: mentális, fizikai és környezeti okok. A mentális okok közé tartozik a túlzásba vitt szellemi munka, a munkahelyi nyomás vagy az olyan érzelmi tényezők, mint a düh és a harag, az aggodalom, a bánat vagy a mohóság.

A fizikai okok közé tartozik a túlevés (az emésztőképességünket meghaladó mennyiség),  a túl kevés evés (az emésztőképességünk alatti mennyiség) és a helytelen táplálék fogyasztása (olyan anyagok bevitele, amelyeket nem tudunk megemészteni). Más fizikai tényezők közé tartozik az, amikor „ráeszünk” a még meg nem emésztett ételre, amikor rendszertelen időpontokban rendszertelen mennyiségeket fogyasztunk, amikor gyomorrontás vagy emésztési problémák közben is eszünk, amikor elnyomjuk természetes késztetéseinket, továbbá ilyen a székrekedés és a kóros lesoványodás.

A környezeti okok közé tartozik az, amikor az évszaknak vagy az éghajlatnak nem megfelelő vagy pedig mérgekkel teli ételeket fogyasztunk.

K: Tudna többet is mesélni ezekről a mérgekről és arról, hogy miként hatnak ránk?

V: Az ájurvéda felfogása szerint háromféle méreganyag létezik. Az első, amelyet a klasszikus szövegek ámának neveznek, az emésztés ragadós, kellemetlen szagú mellékterméke. Az áma először az emésztőrendszerben telepszik meg, elvegyül a raszával, a tápnyirokkal, és mindenhová elvándorol a szervezetben. Azokon a területeken pedig, amelyek gyengék, megtelepszik. Az ámát a renyhe, lassú emésztés okozza vagy az olyan ételek fogyasztása, amelyek túlságosan nehezek, ily módon megemészteni is nehéz őket. Ilyenek a feldolgozott, csomagolt, mélyhűtött, konzervált, zsírban sütött, túl sok zsiradékot tartalmazó vagy maradék ételek.

A másik fajta méreganyagot ámavisának nevezik, ez az áma egy sokkal reaktívabb és veszélyesebb fajtája. Az ámavisa akkor jön létre, amikor az áma hosszú időn keresztül jelen van, és nem mossuk ki a szervezetből. Amikor az ámavisa elkezd szétterjedni a szervezetben, összekeveredhet a dhátukkal, a testszövetekkel és a malákkal, a salakanyagokkal.

Ha az áma a zsírszövettel vegyül, ugyanakkor az illető tovább folytatja egészségtelen életmódját vagy étrendjét, az egyensúlytalanságokat és betegségeket hozhat létre a zsírszövetben. Ezek a helytelen életmódbéli gyakorlatok a következők:

  1. a testmozgás hiánya
  2. a napközbeni alvás
  3. a túl sok zsiradékban gazdag étel, valamint
  4. alkoholos italok fogyasztása.

Példának okáért, az egyensúlytalanságban lévő méda dhátu eltorzíthatja a kardiovaszkuláris ereket, melyeket az ájurvéda rakta-váhí srótáknak nevez. Amikor ezek merevvé válnak és elzáródnak, kialakul a magas vérnyomás. Ha az ámavisa összekeveredik a vérrel és a zsírszövettel, eltorzítatja és károsíthatja a srótákat, azokat a csatornákat, amelyek a testben a különféle folyadékokat szállítják, így az erek összeszűkülnek, mint az érelmeszesedés esetén.

Az áma tehát az összes olyan problémát okozhatja, amely a nem tiszta zsírszövettel áll kapcsolatban. Ez együtt járhat a magas koleszterinszinttel, noha láthatjuk, hogy nem maga a koleszterin az, amely ezeket a problémákat okozza.

A környezetből származó mérgek is behatolhatnak a testbe olyanok személyek esetében, akiknek a szervezete ki van téve az ólom és egyéb nehézfémek hatásának vagy a víz és a levegő szennyezettségének. Ezeket a környezeti mérgeket az ájurvéda gara-visának nevezi, ez képezi a mérgek harmadik típusát. Ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyeket mérgező műtrágya és növényvédő szerek segítségével termesztettek vagy amelyeket különböző kemikáliák, adalékanyagok és tartósítószerek segítségével készítettek el, az is hozzájárulhat a máj toxikus túlterheltséghez, és a zsíranyagcsere zavarait eredményezheti.

K: Mi okozza azt, hogy ez a háromféle áma felhalmozódik a májban és a zsírszövetben?

V: Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg, miként jön létre a szervezetben a hét dhátu vagy szövet! Mint korábban említettük, a méda dhátu, a zsírszövet is a hét testszövet egyike. Az összes szövet meghatározott anyagcsere transzformációk eredményeképp jön létre, és mindegyik szövet egészsége s ereje a megelőző szövet egészségén s erején alapszik. Amikor táplálékot veszünk magunkhoz, az átalakul raszává (tápnyirokká), ebből jön létre a rakta, a vérplazma, majd ez folyamatosan mánszává (izommá), médává (zsírrá), aszthivá (csonttá), maddzsává (csontvelővé) és sukrává (szaporítószövetté) alakul.

Ha az áma felhalmozódott a tápnyirokban, a vérplazmában és az izomszövetben, melyek mind a zsírszövet képződésének nyersanyagai, akkor ez az áma a zsírszövetben is jelen lesz. A zsírszövetben jelenlévő áma egyik oka tehát az, ha áma halmozódik fel a rasza, a rakta vagy a mánsza szövetekben.

A második ok, ha egészségtelen fajtájú zsírokat eszünk, amelyek ahelyett, hogy a testünket táplálnák, ámát képeznek. Egészségtelen zsíron olyan zsiradékot értek, amelyeket nehéz megemészteni. Ide tartoznak a húsban, a vajban és a növényi olajokban található telített zsírok. Még ennél is rosszabbak a transzzsírok, azaz a hidrogénezett növényi olajok, amelyek szinte minden csomagolt, feldolgozott vagy gyorséttermi ételben megtalálhatók. Az egészségtelen zsírok további formáját jelentik az avas vagy túlmelegített (azaz megégetett) zsírok.

Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy miért nem szabad romlott zsírokat ennünk. Ám a zsírok túlhevítése ugyanilyen káros. A többszörösen telítetlen növényi olajak (kukorica, napraforgó, szezám stb.) legtöbb fajtáját vegyszerekkel vagy hővel kezelik, így tápértékük megsemmisül. Végső soron szabad gyököket hoznak létre, hozzájárulva a szervezetben található oxidált zsírsavakhoz avagy koleszterinhez. Ez még akkor is megtörténhet, ha hidegen sajtolt olajakat használunk az ételek sütéséhez vagy főzéséhez.

A harmadik ok pedig az, hogy összességében túl sok zsiradékot fogyasztunk, még akkor is, ha a megfelelő fajtájút vesszük magunkhoz. Noha minden fent említett tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy magas legyen a koleszterinszintünk, messze a legveszélyesebb kombináció, ha nagy mennyiségű egészségtelen zsírt fogyasztunk, amely azonban könnyedén megtörténhet, ha gyorséttermekben eszünk vagy naponta veszünk magunkhoz feldolgozott, csomagolt élelmiszereket.

K: El tudná magyarázni, hogy a máj miként reagál, amikor túl sok egészségtelen zsírral vagy általában véve túlzott mennyiségű zsiradékkal kell megbirkóznia?

V: Természetesen. A Pittának két aldósája is szerepet játszik az emésztés irányításában. Ezek a Pácsaka Pitta és a Randzsaka Pitta. A Pácsaka Pitta a táplálék lebontását szabályozza a gyomorban és a vékonybélben. A Randzsaka Pitta az öt bhúta-agnit vezérli, valamint az epe termelését, amely fontos szerepet játszik a zsírok megemésztése során.

Számos ájurvédikus gyógynövény létezik, amelyek segítenek fokozni az epe termelést, hogy a máj a megfelelő módon, egészséges zsírszövetet (ezzel együtt pedig egészséges koleszterint) hozzon létre, és ne okozzon kárt a szervezetnek. A Randzsaka Pitta a májban lakozó öt bhúta-agnit támogatja annak érdekében, hogy hatékonyan dolgozzák fel a zsírokat és elejét vegyék annak, hogy a testben található zsírok, vagyis a meda dhátu egyensúlya felboruljon.

Ezt az öt bhúta-agnit az őselemek agnijainak is nevezik, mert mindegyik egy-egy őselemnek (bhútának) felel meg, melyek a következők: föld (prithiví), víz (ápasz), tűz (tédzsasz), levegő (váju) és tér (ákása).

Az étel, amelyet megeszünk, mind az öt elemet tartalmazza, és minden elemet, ami az ételben jelen van, a neki megfelelő agni dolgozza fel. Így a tédzsasz-agni dolgozza fel a tűzben a tűz elemet, az ápasz-agni a víz elemet és így tovább.

Az ájurvédikus növények közül az amla vagy amalaki nevű növény gyümölcse segít az egészséges koleszterin szint fenntartásában, méregtelenítő, illetve elsősorban a máj erősítése révén. Gyakran kombinálják a guggul nevű növény gyantájával. 

Hasonló a bibhitaki (mirobalán) nevű növény gyümölcse is. A Szusruta Szamhítá  ősi ájurvédikus szöveg kiemeli ennek a gyümölcsnek a „bhédana,” azaz hőtermelő hatását, melynek köszönhetően a test csatornáit szinte „fúrófejként” képes tisztán tartani. 

Az amla és a bibhitaki a Triphala ájurvédikus készítmény alapösszetevői. 

Csökkenti a vérzsírt és a koleszterin szintet a kurkuma nevű fűszernövény, mely a Kapha tea fontos összetevője.

(folytatása következik)

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*