A kétdoshás típus értelmezése

A tiszta testtípusok jellemzői a következők:

Vata: Vékony testalkat, gyors, változékony elmeműködés, eleven viselkedés. Ezeket az embereket mások kiszámíthatatlannak tartják. Nyomás alatt izgatottá és szorongóvá válnak.

Pitta: Közepes testalkat, rendszeres és határozott elmeműködés, erőteljes viselkedés. Ezeket az embereket mások erősnek tartják. Nyomás alatt dühössé és robbanékonnyá válnak.

Kapha: Testes alkat, nyugodt, józan elmeműködés, könnyed viselkedésmód. Ezeket az embereket mások elengedettnek tartják. Nyomás alatt gátolttá és csendessé válnak.

Vata-Pitta

Ezek az emberek általában vékony testalkatúak, akárcsak a tiszta Vata-típusúak. Vata testvérpárjukhoz hasonlóan gyors mozgásúak és beszédesek, de azoknál vállalkozóbb kedvűek és élesebb intellektusúak (mindkettő Pitta-jellemvonás). Kevéssé mutatják a Vaták szélsőségességeit – kevésbé érzékenyek, fizikailag törékenyek és/vagy szábálytalanok. A Pitta-befolyás általános stabilitást kölcsönöz alkatuknak. Erősebb az emésztésük, mint a Vata-típusé, és jobban tűrik a hideget, mert a Pitta javítja a vérkeringést. A környezetre túlzottan érzékeny Vata-típus gyakran lesz a zaj, a huzat vagy a fizikai kényelmetlenség iránti rossz tűrőképességének az áldozata, ami a Vata-Pittára érvényes.

Pitta-Vata

Az e testtípusba tartozó emberek általában közepes testalkatúak, erősebbek és izmosabbak a Vata-Pittáknál, akik közelebb állnak az inas, csontos fizikumú tiszta Vatákhoz. A Pitta-Vaták gyors mozgásúak. Jó állóképességgel rendelkeznek, és többnyire magabiztosak. Nyilvánvaló bennük a Pitták erőteljessége. A Vata könnyedsége, ha nem is olyan mértékben, de szintén megvan bebbük. Emésztésük erősebb, és ürülésük sokkal szabályosabb, mint a Vata-Pittáké vagy a Vatáké. Örülnek a kihívásoknak, a problémákat lelkesen, gyakran agresszíven kezelik.
A Vata-Pitta és a Pitta-Vata egyaránt hajlamot mutathat a félelemre és a haragra, a két dosha negatív érzelmeire. Ha egyensúlyuk felborul, vagy stressz hatása alá kerülnek, ez a kombináció feszültté, makaccsá és bizonytalanná teszi őket.

Pitta-Kapha

A Kapha-dosha olyan erős alkati jellem, hogy vaskos, nehéz fizikuma még akkor is megnyilvánul a kétdoshás típusokban, ha nem az első helyen áll. A Pitta-Kaphák általában könnyen felismerhetők, mert a Pitta erőteljes stílusa a Kapha masszív testével párosul. Sokkal izmosabbak, mint a Pitta-Vaták, sőt kimondottan testesek is lehetnek. Személyiségük a Kapha stabilitását mutatja, de a Pitta erejével, kiegészülve a haragra és a kritikára való hajlammal, ami általában sokkal nyilvánvalóbb, mint a Kapha higgadt nyugalma. Ez különösen sportolók számára jó testtípus, mert a Pitta energiája és célratörése a Kapha kitartásával párosulva általában igen jó fizikai egészséggel jár.

Kapha-Pitta

A Kapha szerkezeti szilárdsága ebben a típusban még jobban előjön. A Kapha-Pittáknak általában jó izomzatuk van, de nagyobb mennyiségű zsírral, mint a Pitta-Kapháknak vagy a Pittáknak. Hajlamosabbak a kerekded arcra és idomokra, mint a többiek. A Pitta-Kapháknál inkább hajlanak a lassú mozgásra és a fokozott elegedettségre, amihez a Kapha még több életerőt és tartós energiát biztosít. Jól érzik magukat, ha rendszeresen mozoghatnak, testmozgással egyensúlyozva a Kapha tehetlenségre és tompaságra való hajlamát, de a Pitta-Kapháknál kevésbé motiváltak az aktivitásra.

Vata-Kapha

Ennek a típusnak gyakran komoly nehézséget okoz az, hogy egy írásos tesztből felismerje magát, mert a Vata és a Kapha ellentétes irányúak (nem is beszélve a Vata határozatlanságáról). Az áruló nyom általában az, hogy a vékony Vata-keret feltűnően kombinálódik a Kapha elengedett, könnyelmű stílusával, amelyet egy tiszta Vata soha nem mutat. Más oldalról nézve ezek Kapha személyiségek, akiknél valahogyan nem fejlődött ki a testi zömökség. Sőt mivel a Vata szabálytalansága uralja a fizikumot, ezek igen kicsiny emberek is lehetnek.
Ellentétben az örökmozgó Vatákkal, a Vata-Kaphák egyfajta belső stabilitást mutatnak, általában kiegyensúlyozottak, de stressz hatására Vata-vészreakciókkal reagálhatnak. Ez a típus hajlik a gyors és határozott cselekvésre, de jellemző rá az a Kapha-tulajdonság is, hogy szereti a dolgokat halogatni. A felhalmozás és megtartás vágya is jelen lehet benne. Mivel mindkét dosha hideg, ezek általában nem szeretik a hideg időt. Emésztésük a hideg doshák következtében szabálytalan vagy lassú lehet.

Kapha-Vata

Ez a típus közel áll a Vata-Kaphákhoz, de többnyire szilárdabb testalkatú és lassúbb mozgású. A Kapha ezeket kiegyensúlyozottabbá és még elengedettebbé teszi, mint a Vata-kaphákat, de a Vaták túlzott lelkesedése nélkül. Általában atletikusabb alkatúak és nagyobb az állóképességük. A Vata-Kaphákhoz hasonlóan ők is sokat panaszkodnak emésztési rendellenességekre, és rosszul tűrik a hideget.

A háromdoshás típus értelmezése

A háromdoshás típusról általában azt tartják, hogy a legjobb esélyekkel rendelkezik az egyensúly fenntartására, mert a Vata, a Pitta és a Kapha aránya bennük közel egyenlő. Nem egyetlen erős ló viszi az egész fogatot. Egy igazi kiegyensúlyozott doshájú testtípus végig jó egészségre, eszményi immunitásra és hosszú életre számíthat. Másrészt viszont az is igaz, hogy ha egyszer felborul az egyensúlya, akkor a háromdoshás típusnak megvan az a hátránya, hogy a helyreállításnál mind a háromra figyelemmel kell lennie: nincs vezérlő, hogy vele állíthassuk le a megbokrosodott fogatot.

A doshák szívesen változnak, és olyan sokféleképpen kapcsolódnak egymáshoz, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy születésünkkor egyenlő arányban legyenek jelen – olyan ez, mintha feldobnánk három pénzdarabot, és azok pontosan egy vonal mentén sorakozva érnének földet. Így végül az emberek többsége kétdoshás típusú. Az a lényeg, hogy ha nem is illünk bele egy-egy kategóriába, ismerjük meg önmagunkat, ami még akkor is lehetséges, ha testtípusunk kissé bizonytalan, valahogy úgy, mint a háromdoshás típus.

Tanuljuk meg látni a doshákat

Képzeljük el, hogy egy színes televíziós képet nézünk. A képernyőn látszólag emberek, fák, állatok, ég és felhők jelennek meg, eléggé közelről nézve azonban csak háromféle pont vagy csillogó jel – a vörös, a zöld és a kék – látható, amint folyamatosan váltakozva egyre újabb képeket formálnak. Attól függően, hogy milyen távolságból nézzük, vagy a képeket, vagy a pontokat látjuk. Mindkét megközelítés hiteles, de a három ponté sokkal alapvetőbb. Ha a kép elromlik, akkor ezeket kell helyreigazítani. A Vata, a Pitta és a Kapha éppen az a háromféle „pont”, amelyeket az Ájurvédikus orvos lát bennünk. A májunk, a vesénk, a szívverésünk, az inzulinszintünk stb. azok a mintázatok, amelyeket a három dosha váltakozó játéka formál. És helyreigazítani a testet, akárcsak a tévéképet, annyit tesz, mint újra helyre tenni a doshák egymáshoz viszonyított, örökké változó kapcsolatát.
Ha megeszünk egy nagyadag csokoládéfagylaltot, azt hihetjük, hogy a benne lévő zsír okozza a testsúly növekedését. Ez betű szerint így is igaz, de a mélyebb ok a doshákban van. Először is, ezek döntik el, hogy az ember éhes-e. Ők döntenek arról, hogy most inkább a fagylalt felelne meg, mint a répa vagy zeller. És hosszabb távon még azt is ők határozzák meg, hogy a kalória zsírrá alakuljon-e.

A Vata-típusú emberek több kalóriát fordítanak energiára, és így kevésbé fognak hízni a fagylalttól, mint a Kaphák, akik kalóriáik nagyobb százalékát fordítják zsír lerakására.

A doshák hozzájárulása nélkül a csokoládéfagylalt még a szánkig sem jutna el, nemhogy a sejtjeinkig. Ilyenformán a fagylaltban lévő kalóriák csak részleges szerepet játszanak abban, hogy mi történik az étellel. Étrendünk tulajdonképpeni irányítója saját belső értelmünk, amely láthatatlanul sokkal mélyebb szinten működik, mint a kalóriák. Ugyanez vonatkozik az élet minden egyéb területére. Nem a cigaretta okozza a tüdőrákot, hanem az ember, aki szívja, szokása (vagy függősége) okán, amely a dosháiba az idő folyamán beléívódott. Egészen pontosan nem is mi kívánjuk a nikotint, hanem a Vatánk, az idegrendszer felügyelőjének szerepében. Ha azonban az a döntés születik, hogy le kell szokni a dohányzásról, azt már mi hozzuk: élünk a döntés szabadságával, ez pedig már túl van dosháink illetékességén.

Amellett, hogy minden sejtben jelen vannak, a három dosha tipikus elhelyeződést mutat a testen belül. Mindegyik doshának elsődleges lokalizációs helye – székhelye – van, amely a kezelés szempontjából fontos vonatkozási helynek számít.

Ha valamelyik dosha egyensúlya billenni kezd, az első tünet rendszerint annak székhelyén keletkezik. A gázképződés, a fájdalmak a belekben vagy a székrekedés a túltengő Vata jellemző tünetei: az égő érzés és fájdalom a felső hasban többnyire a túltengő Pittára utal: a mellkasi vérbőség, a köhögés vagy a hűlés a Kapha-túltengés jele.

Ez nem azt jelenti, hogy az egyensúlyzavar első jelei mindig ezeken a helyeken jelentkeznek.

A Vata-egyensúlyzavar alsó háti fájdalmak vagy menstruációs görcsök formájában is jelentkezhet. Mivel mindegyik dosha jelen van a test minden részében, a Vata-egyensúlyzavar is visszavándorolhat, és felbukkanhat fejfájás, izomgörcs, asztma és még tucatnyi más tünet formájában.

A három dosha három ismertetőjele a száraz, a forró és a súlyos. A Vata van növekvőben, ha száraz az idő, ha száraz őszi szél fúj, ha száraz az étel (pattogatott kukorica, sós keksz, szárított szilva). Ha bőr túlságosan száraz, vagy az arcüregek nagyon kiszáradtak, a Vata fokozódóban van, vagy talán már ki is billent egyensúlyából.

Bármi ami forró, a Pittát növeli. Egy forró júliusi nap, egy jó meleg fürdő és a forró érzelmek – mint a harag vagy a nemi szenvedély – is idetartoznak. A Pitta van növekvőben, ha bárhol a testben égő érzés keletkezik (gyomorban, belekben, végbélben), vagy valahol begyullad a bőr. A Pitta nem annyira finom és átható, mint a Vata: inkább agresszív és éles.

Minden, ami súlyos, a Kaphát növeli. A súlygyarapodás, a belső nehézségérzet vegy az erősen borús nap mind több Kapha-doshát hoz felszínre. ha az alvás a szokottnál nehezebbé válik, vagy felfrissülés helyett tompává és támolygóvá tesz, akkor nagy valószínűséggel a Kapha a felelős. A doshák között a Kapha a legállandóbb, ő áll a legközelebb az anyagi formához.

A doshák, akárcsak a prakriti, kétéltűek. Érezhetjük úgy, hogy kelepcébe ejtenek bennünket, de tanulhatunk is tőlük, és hasznunkra fordíthatjuk, ha hallgatunk a szavukra. A Pitta-természet ellenséges hajlamokat, a Vata izgatott beleket produkál, de semmi sem kényszeríthet arra, hogy belemenjünk az olyan, feszültségekkel teli életformába, amely a Pittában felszítja a tüzet, vagy kimeríti a Vatát, és ilyen problémákat hoz a felszínre.

Tettípusunk, mivel beleszülettünk, nem változik. Másrészt viszont a doshák állandó mozgásban vannak. valahányszor egy hegyre nézünk, sült krumplit eszünk, Mozartot hallgatunk vagy bármit gondolunk vagy cslekszünk, a dosháink változnak. Akinek a szíve hevesen ver, erős Vata-reakciója van, akármi is legyen az alaptermészete. Bármilyen is legyen alaptermészetünk, próbáljuk mindhárom doshát teljesen élni!

A doshák pozitív pszichológiai jellemvonásai a következők:

Vata – fantáziadús, fogékony, spontán, rugalmas, életvidám

Pitta – intelligens, magabiztos, vállalkozó szellemű, jókedvű

Kapha – nyugodt, együttérző, bátor, megbocsátó, szerető.

Mindegyik testtípus a lehetőségek széles skáláját tartalmazza. Sajnos hajlamosak vagyunk magunkat egy normához hasonlítani, amelyet, ha nem tudunk elérni, elégtelenségi érzésünk támad, mert úgy érezzük, hogy ezt a szintet mindenkinek el kell érnie. Az effajta konformitás azonban nincs benne a természet tervében. Nézzük a következő példát:
A testsúly igen kényes téma. Mindenki azt szeretné, ha ideális lenne a súlya, de milliók hiába küzdenek ezért. A kritikusok rámutatnak, hogy társadalmunk a soványság megszállotja.

Az Ájurvéda szerint nem az a baj, hogy ragaszkodunk a tökéletes alakhoz, hanem az, hogy figyelmen kívül hagyjuk a természet alapvető törvényszerűségeit. A természet szerint a Vata-nő sovány, a Kapha pedig molett, ha nem éppen kövér. Más kérdés, hogy mi adja mindkét típus tagadhatatlan vonzerejét. A Vaták bájosak, vidámak és vibrálnak – természetes elevenséggel kommunikálnak. A Kaphák ugyan nincsenek könnyed, agilis testtel megáldva, de megvan a maguk szépsége: higgadtak, nagy, lágy szemük van, méltóságteljes stílus és telt, bájos idomok jellemzik őket. A Pittáknak, akik az ideális fizikai típust illetően a legközelebb állnak a mai nyugati felfogáshoz, lévén közepes felépítésűek és arányosak, ugyancsak van egyfajta jellegzetességük, ami vonzóvá teszi őket mások számára. Ilyenformán mindegyik dosha egy-egy ideált képvisel, amelyek a természet szempontjából egyenértékűek. Legyenek a mi szemünkben is azok.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a „doshák kiegyensúlyozása” azt jelenti, hogy kíséreljük meg a Vatát, a Pittát, és a Kaphát egyenlő arányba hozni. Ez téves elképzelés: a velünk született doshák aránya nem változtatható. Amit tettünk, az az, hogy megtaláljuk a doshák helyes egyensúlyát önmagunkban. A doshák egy olyan skálán mozognak, amelynek két végén van a sok és a kevés, középen az egyensúlyponttal.

A betegség hat lépcsőfoka

Az orvoslásnak évezredek óta az a célja, hogy visszavezesse a pácienseket saját természetükhöz: ez nem egyedül a Maharishi Ájurvéda célkitűzése. A nyugatot azonban lenyűgözte a betegségek pontos fizikai értelmezésével történő tudományos orvoslás. Manapság a nyugati medicina elismeri, hogy a betegség eredhet akár testi, akár leki okokból. A test-lélek medicina beköszöntével nem világos többé, hogy a kettő egyáltalán elválasztható-e egymástól. Egy hirtelen lelki megrázkódtatás nagy rombolást végezhet a testben, megbénítja az idegrendszert, és utat nyit a betegségeknek.

A Maharishi Ájurvédával sokkal nagyobb pontosságra vagyunk képesek. Az ősi szövegek szerint a betegségfolyamatnak hat lépcsőfoka van. Az első három láthatatlan, és egyaránt kapcsolható a lélekhez és a testhez. Az utóbbi három nyilvánvaló tünetekkel jár, amelyeket akár a beteg, akár az orvos felfedezhet. Mindegyik lépcsőfok az egyensúly hiányát jelzi, de megjelenési formája a folyamat előrehaladtával változik: