Maharishi Ájurvéda

A szattvikus elme kiművelése

Évszázadokon keresztül figyelve a kozmikus és az emberi viselkedést, az ősi ájurvédikus gyógyítók három olyan alapvető gunát vagy minőséget határoztak meg, amely hatással van mindenre, ami csak történik a világegyetem makrokozmoszában vagy elménk mikrokozmoszában. Ez a három guna – a szattva, a radzsasz és a tamasz – az, amely az ájurvédikus látásmód szerint képes a harmóniát megteremteni vagy tönkretenni az életünkben. 

A szattva a legkiválóbb az összes guna közül. Kozmikus szinten a szattva a felelős a teremtés megőrzéséért, önmagunkon belül pedig azt a képességet adja, hogy jól lássuk és helyesen ítéljük meg a dolgokat, hogy jót cselekedjünk és a természeti törvénnyel összhangban cselekedjünk. 

A radzsasz a cselekvést lendíti mozgásba. Kozmikus értelemben a radzsasz felelős az össze dolgok létrehozásáért. Az emberekben a radzsaszikus minőség annak képességét jelenti, hogy konkrét formába öntsük vágyainkat, hogy motiváltak legyünk és cselekvésbe fogjunk. A túl sok radzsasz azonban zaklatott és nyugtalan elmét szül. 

A tamasz lát el bennünket azzal a képességgel, hogy befejezzük vagy lezárjuk mindazt, amit a szattva vagy a radzsasz létrehozott. A mindenség kontextusában a tamasz a pusztulást jelenti. Bár egyesek a tamaszt negatív gunának tekintik, az ájurvéda bölcsessége azt mondja, hogy a tamasznak is megvan a maga szerepe a dolgok működésében. A tamasz választ el minket a régi és élettelen dolgoktól, ezáltal arra késztetve bennünket, hogy tovább lépjünk és az élő dolgokba fektessük energiáinkat. 

Míg egy egyensúlyban lévő személyiség mindhárom gunát magában foglalja, a legpozitívabb személyiség az, amelyikben a szattva az uralkodó. Lehetséges-e több szattvát kiművelni az életünkben? Természetesen, mondja az ájurvéda. Ám milyen módon? Az ájurvéda kettős megközelítést javasol: ahogyan hagyományosan mondják a vaidják, az ájurvédikus orvosok, két dologra kell odafigyelnünk, az áhárára, azaz az étrendre, illetve a vihárára, a cselekvésre, még pontosabban az életmódra. 

Áhára – a táplálkozás 

A jól ismert mondás szerint „az vagy, amit megeszel”.  Az ájurvéda úgy tartja, hogy ez az egyszerű kijelentés végtelen sok jelentést és igazságot foglal magában. Hagyományosan az elefánt, a tigris és a sakál példájával illusztrálják a három gunának megfelelő táplálkozást. 

Az elefánt teljesen vegetáriánus étrendet követ. Erős testű, nemes lelkű és elég eszes ahhoz, hogy együtt dolgozzon az emberekkel. Az elefánt képviseli ebben a példázatban a szattvikus elmét.

A tigris a radzsaszikus természetnek felel meg. Öl, hogy élhessen, és más állatok testét falja fel. Ragadozó természete vaddá és agresszívvá teszi. Erős, de nyugtalan, s állandóan prédára les. 

A sakál a tamaszikus elmét szimbolizálja. Ravasz, de alapvetően gyáva és lusta, kerüli a napfényt, és mások otthagyott maradékain él. 

A célunk, mondják az ájurvéda bölcsei, hogy a szattvikus tulajdonságokat műveljük ki magunkban. Ezt úgy tehetjük meg, ha vizsgálat alá vesszük étkezési szokásainkat, és ezen útmutatásoknak megfelelően fejlesztjük őket: 

  1. Kövessünk vegetáriánus étrendet! A könnyű ételek, mint a friss zöldségek, a tej, a gyümölcsök, a gabonák legtöbbje, a mung dál és mandula a nyugalmat, a tisztaságot és a kreativitást növelik az elmében – más szavakkal fokozzák a szattva jelenlétét.
  2. Használjunk ghít a főzéshez. A ghí tisztított vaj, amely mentes a tej szilárd anyagaitól, a tejfehérjétől és a benne lévő víztől. Lenyűgöző tápláló és gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, emellett rendkívül ízes és aromás. A testben szinte mindenhová képes eljutni, így kiváló közeg a tápanyagok felszívódásának elősegítésére, és közben a szöveteket is olajozza. 
  3. Amennyire csak lehetséges, kerüljük a mélyhűtött, feldolgozott, mesterséges színezésekkel és adalékokkal dúsított, konzervált és vegyszerekkel tartósított ételeket. Növelik az áma, az emésztetlen méreganyagok jelenlétét a fiziológiában, megterhelik a test agniját, azaz emésztő tüzét, továbbá híján vannak az életerőnek és nem járulnak hozzá a szattva gyarapodásához sem. 
  4. Nyers táplálék helyett főtt ételeket fogyasszunk. Az ájurvéda úgy tartja, hogy az ételek legfontosabb tápanyagai addig nem hozzáférhetőek a test számára, amíg nem emészti meg őket az agni, a tűz, amely a főzés hőjének formájában nyilvánul meg. 
  5. Kerüljük a fermentált ételeket, amelyekben a tápanyagok bomlása már a fogyasztás előtt megkezdődött. Ezek az élelmiszerek, mint az élesztő, a ketchup, az élesztőt tartalmazó kenyérfélék és az alkohol a tamaszt, azaz a tompaságot növelik az elmében. 
  6. Mindig együnk egy kicsit kevesebbet, mint amennyit az étvágyunk megkíván. 
  7. Mindig azonos időben étkezzünk. 

Vihára – a viselkedés és az életmód 

A vihára az elménk minősége által befolyásolt viselkedést és cselekvést jelenti. Nézzünk ismét egy példát! Egy vonaton tűz üt ki. Amikor észreveszik a tüzet, a három alapminőség által meghatározott elmék három, nagyon különböző módon reagálnak. 

A tamaszikus elme, mivel tompa és gyenge, elájul vagy pánikba esik, és képtelen a megfelelő módon cselekedni vagy reagálni. 

A radzsaszikus elme természetes módon hajlik az aktív cselekvésre, és ezért gondolkodás nélkül a legközelebbi poroltó vagy kijárat felé veti magát. 

A szattvikus elme viszont nyugodt és higgadt, ezért előbb egy pillanatra mérlegeli a helyzetet, és csak azután cselekszik, hogy kiválasztotta a helyzetnek megfelelő reakciót. 

Noha mindannyian egy vagy több domináns gunával születtünk, nyitva áll előttünk a lehetőség, hogy azt az alapminőséget erősítsük, amit akarunk. Hogyan vezethetjük elménket a szattva felé? Az ájurvéda tanácsa egyszerű: képezzük ki arra, hogy a természet törvényeivel összhangban cselekedjen. Az ezzel kapcsolatos útmutatások nagyon gyakorlatiasak és logikusak. Többek között ezeket tehetjük a szattva növeléséért: 

  1. Fókuszáljunk olyan tevékenységekre, amelyek örömet hoznak a számunkra.
  2. Ne tartsuk vissza az olyan természetes késztetéseket, mint a tüsszentés vagy az ásítás. 
  3. Rendszeresen sétáljuk. 
  4. Korán térjünk nyugovóra és fordítsunk figyelmet arra, hogy jól aludjunk. 
  5. Legyünk szelídek és megbocsátóak – önmagunkkal szemben is. 
  6. Gyakoroljunk mértékletességet mindenben, legyen az evés, alvás vagy testgyakorlás. 
  7. Időzzünk minél többet a bölcsek társaságában. 
  8. Hangoljuk az érzékszerveinket a finomabb szintű dolgokra, hogy érzékeink megtanulják követni az elmét. 

Mindez segítségünkre van abban, hogy egészséges és boldogító döntéseket hozzunk, amely növekvő szattvát eredményez az életünkben. Naponta kétszer húsz percet gyakoroljuk a Transzcendentális Meditációt, amely tudományosan alátámasztott módon növeli a kreativitást, kitágítja a tudatosságot, javítja a kapcsolatokat és felveszi a harcot a stresszel is.

Végső soron elmondhatjuk, hogy egy szattvikus elme azokat a gondolatokat és cselekvéseket választja, amelyek beteljesedést és örömet hoznak. Bővelkedik a dhíben, a bölcs belátásban: tudja, hogy mi a jó neki. Műveljük ki a szattvát az életünkben, és az hozzásegít bennünket, hogy újra kapcsolatba kerülnjünk átmánk, azaz Önvalónk határtalan erejével. 

(A MAPI anyagai nyomán)

6 hozzászólás

  1. Elek Jánosné

    Köszönöm a bölcs gondolatokat hálás vagyok ,hogy olvashatom

  2. Pató Pál

    Egy kérdés merült fel bennem az olvasás során, hátha a szerzője megválaszolja.

    Ha a szattvára, radzsászra és tamaszra ezek szerint egyaránt szükségünk van, akkor miért csak a szattva erősítését javasolja a cikk?
    A cikk abból indul ki, mintha minden embernél a radzsasz és a tamasz elég lenne sőt még sok is, ezért csak a szattvával kéne foglalkozni?
    Mi az azokkal az emberekkel, akiknél mondjuk a radzsasz kevés?

    Például Pató Pál, akinek a nevét most kölcsönvettem, nem éppen egy olyan figura, akiből a radzsasz hiányzik, a hajtóerő?
    Az ilyen embereket, ha arra bíztatják, hogy legyen vegetáriánus, legyen szelíd és megbocsátó és időzzön sokat bölcsek társaságában, akkor nem fenyeget azzal a veszéllyel, hogy mégjobban elmélyíti a jelenlegi állapotában?

  3. A szerző válaszának hiányában hadd szóljon a fordító:

    Jogos a kérdés, a rá adott válasz kettős:

    Egyrészt, globálisan arra kell törekednünk, hogy a szattva minőségét, mint a legkiválóbb és spirituális szempontból egyedül kedvező minőséget kiműveljük magunkban.

    Másrészt, létezik a „tamaszt radzsasszal, radzsaszt szattvával” elv is, mely szerint a legtétlenebb gunát, a tamaszt előbb egy kis radzsasszal mozdítjuk meg (Pató Pál úr tökéletes példa), aztán pedig a radzsaszt szattvával nemesítjük át.

    Igen, abban az esetben, ha valakiben nagyon megnőtt a tamasz, letargikus, depressziós, nehezen vált, jó egy kicsit radzsasszal megmozdítani és motiválni, de mellette mindig legyen ott a szattva is, mert ennek a támogató, tápláló ereje biztosítja, hogy „megmozdulása” valóban a fejlődéssel összhangban menjen végbe. A radzsasz önmagában kevés az üdvösséghez.

  4. Pató Pál

    Nagyon örülök a válasznak, illetve, hogy beszélgethetünk erről.

    Nem hiába tettem föl a kérdést.
    Egyrészt a magam példája miatt, aki mint Pató Pál kapha túltengésben szenved, viszont a pitta kevés, és eddig ha megpróbálkozott jógával, az nem a kívánt hatással volt rá, inkább növelte a tehetetlenség érzését.

    Kérdés, hogy aki a szattvát kiműveli és a radzsaszt és a tamaszt minimális szintre szorította, az nem maradhat-e könnyen magára? Nem ilyenekből lesznek a remeték, akik annyira jól érzik magukat a bőrükben, hogy nincs szükségük más emberekre, megszűnik minden hajtóerő (radzsasz?) ami másokhoz viszi.

    Itt az oldalon is egy másik cikkben azt olvastam, hogy radzsasz nélkül nincs élet, mozgás.

    Egy Pató Pál-típusú embernek hova érdemes fordulnia Budapesten, ha a szokásos joga foglalkozások neki nem megfelelő és a meditáció esetleg csak túlérzékenységet okozna, milyen más módon tudná egyensúlyba hozni magát?

    • Főszerkesztő

      A Maharishi Ájurvéda kulcseleme a Transzcendentális Meditáció, ami növeli a tudaton keresztül a szatvát. Budapesti előadásokról a http://tminfo.hu/tm-tanfolyam/budapest/ címen lehet érdeklődni. A http://tminfo.hu/category/maharishi-ajurveda/ címen, illetve a https://www.facebook.com/Ajurveda oldalon hasznos, gyakorlati tanácsokat lehet olvasni többek közt a kapha kiegyensúlyozásáról is.

    • Szerintem a megfelelően végzett jóga nem növeli a tehetetlenséget, sőt! Ha valami dinamikusabbra vágysz, a napüdvözlet (szúrjanamaszkára) nevű gyakorlatsort tudom ajánlani. Vagy próbálkozz csi kunggal és taj csivel (chi kung és tai chi, ha úgy tetszik), ezekben még több a mozgás és nagyon jó harmonizáló hatással vannak testre és lélekre.
      Az igazán szattvikus elme nem magányos, hanem elégedett és van benne annyi pozitív vonzás, hogy mások is keresik társaságát. Az viszont nagyon fontos, hogy ha valaki intenzíven meditál, legyen az életében megfelelő aktivitás, ami ezt ellensúlyozza. Nem jó, ha otthon csücsülsz egész nap! Mozdulj ki, keress jó társaságot, hasonló gondolkodású embereket és mozogj, élvezd, hogy élsz és él benned az élet! Sportolj valamit: ld. az előbb említett békés harcművészeteket, vagy manapság divatos az úgynevezett flow-jóga, ahol végig dinamikus mozgás van, sokan szeretik, bár nekem nincs sok tapasztalatom vele. Azt nem tudom, hogy Bp-en merre kell fordulni, lévén nem vagyok pesti, de aki őszintén keres, az mindig talál! Keresd meg a lehetőségét, hogy hol tudsz adni az embereknek, kinek segíthetnél, hol tudnád hasznossá tenni magad heti néhány óra aktivitással másokat felemelve? A tamasz megtörésének ez is egy csodálatos módja.
      Ennyi jutott most az eszembe…

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

*