Maharishi Ájurvéda

A jóga és az ájurvéda közös célja: a megvilágosodás – I. rész

Bevezetés

A jóga és az ájurvéda rendszere számos lenyűgöző, részletekbe menő összehasonlításra inspirál, ám végső és közös céljukat – az egyéni élet teljes potenciáljának kibontását a megvilágosodás állapotában – gyakran figyelmen kívül hagyják. Talán azért, mert a mai átlagember számára ennek elérését nem tartják gyakorlatias célnak vagy egyáltalán elérhető dolognak, esetleg nem is vélik többnek az egészet pusztán filozofikus elméletnél. A neurológia, a pszichológia, a szociológia és az orvostudomány új eredményei azonban a megvilágosodás koncepcióját is megérthetővé teszik, továbbá a mai ember számára is gyakorlatban megvalósítható lehetőségként mutatják fel az ájurvéda és a jóga e magasztos célját.

A modern test-elme tudomány ősi gyökerei

A jóga és az ájurvéda egyaránt a szanszkrit nyelvű védikus hagyományból származik, mely sok évezredre nyúlik vissza. Mindkettő rendkívül sajátos módszereket alkalmaz annak érdekében, hogy szisztematikusan kibontsa az elme és a test teljes potenciálját. A jógában és az ájurvédában a testet és az elmét úgy tekintik, mint egy érme két oldalát. Ami egyensúlyba hozza a testet, egyensúlyozó hatást fejt ki az elmére is, és viszont. Még ennél is fontosabb, hogy mélyebb vonatkozásában mindkét rendszer olyan ismereteket tartalmaz, amely az elme és a test alapjának egységes valóságára vonatkozik. Ezt a valóságot az ájurvéda szanhitának nevezi, a jóga pedig brahmannak, teljességnek, a tiszta létezés örök mezejének, tiszta létnek, tiszta tudatnak. Ennek az egységes valóságnak a megtapasztalását nevezik jógának (egységnek), mely az elme és a test számára mélységes egyensúlyt teremt. Mind a jóga, mind az ájurvéda rendszere azt célozza, hogy az életet oly módon kiművelje, hogy azt az ember a jóga permanens állapotában éljen, melyet „megvilágosodásnak” is neveznek.

Érdekes megjegyezni, hogy a szanszkrit jóga szó a judzs igegyökből származik, melynek jelentése „igába fogni” vagy összekapcsolni. Így a jóga legmélyebb értelmében a test, az elme és a környezet egységes vagy egyesített tapasztalására vonatkozik. Patandzsali a Jóga-szútrákban jelzi, hogy merre található a jóga egyesített tapasztalata: jógas csitta-vritti-niródhah, azaz „a jóga az elme tevékenységének teljes elcsendesítése.” (1) Csaraka, az ájurvéda egyik klasszikus szövegének szerzője, az életet a jóga állapotaként határozza meg: „az ájusa, vagyis az élet a test, az érzékszervek, az elme és az Önvaló kapcsolatát jelenti.” (2)

A mai kor igénye

A jóga modern tanításaiban és gyakorlatában, mely egyre elterjedtebbé válik a nyugati világban, a jóga fogalmának e mélyebb vonatkozása, mely Patandzsali Jóga-szútráiban és más védikus szövegekben kiemelt szerepet kap, háttérbe szorul, vagy akár teljességgel ki is marad. Különösen igaz ez a kezdőkre, akiknek körében a fizikai testtartások gyakorlása kap elsődleges figyelmet. Ugyanígy az ájurvédában – amely rendkívül hatékony természetes gyógyító rendszer – a modern időkben az egészség anyagi vagy testi oldala került a középpontba. Ebbe beletartozik a megfelelő étrend, életmód és napi rutin, a méregtelenítő kezelések, valamint a gyógynövénykészítmények. Az ájurvéda mélysége, melynek magvát a tudatra alapozott tudás képezi, viszont elveszett a századok folyamán, még Indiában, eredeti hazájában is.

Így, bármely módszer által, legyen az a jóga vagy az ájurvéda, az kellene, hogy legyen a cél, hogy az anyag és a tudat közötti kapcsolatot megerősítsük, hogy a tudat minőségei akadálytalanul beleáramolhassanak az élet anyagi értékeibe, és ezáltal helyreállítsák és táplálják az eszményi egészséget, hosszú életet és magas életminőséget.

Klasszikus formájában, az ájurvéda és a jóga egyaránt természeti törvényeket használ fel, hogy nagyobb összhangot hozzon létre a tudat (az átmá, az Önvaló), illetve annak megnyilvánult szintjei – az elme, a test, az érzékszervek és a környezet – között. Mindkettő a tudatot tekinti elsődlegesnek és az anyagot másodlagosnak, és mindkettő a meditációt ajánlja abból a célból, hogy ezt az összhangot létrehozzuk. Mindkét rendszer különféle módszereket tanít a létező stresszek, valamint a test és az elme egyensúlytalanságainak felszámolására, hogy a tudat teljes működése ne szenvedjen akadályt. Az élet szubtilis energiája, a prána ezáltal akadálytalanul áramolhat és több ódzsasz jön létre. (3) Az ájurvéda úgy írja le az ódzsaszt, mint a testben termelt legfinomabb anyagi szubsztanciát, egy olyan anyagot, amely fenntartja az életfontosságú kapcsolatot a tudat és az anyag között. Úgy mondják, hogy az ódszasz táplálja a boldogságot és a jóllétet, valamint ez adja a fiatalosság, az életerő és az egészség ragyogó fényét.

Az egészség több, mint a betegség hiánya

A WHO, az egészségügyi világszervezet szerint „az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét, nem csupán a betegség vagy gyengeség hiánya.” (4)

Az ájurvéda klasszikus szövegeiben az egészség hasonló meghatározását találjuk: szamadósa szamágnis csa szama-dhátu-mala-krijá praszannátméndrija-mana szvasztha iti abhídhíjaté. „Akinek a dósái (természetének dinamikus alapelvei) egyensúlyban vannak, étvágya jó, akinek dhátui (testszövetei) normálisan működnek, akinek a malái (salakanyagai és kiválasztása) egyensúlyban van, és akinek Önvalója, elméje és érzékszervei tiszta boldogsággal teltek, azt nevezik egészséges embernek.” (6)

Az ájurvéda nagy fontosságot tulajdonít a boldogságnak és a belső megelégedettségnek az egészség tapasztalatában. Ez egy olyan tényező, amelyet a modern medicina gyakran figyelmen kívül hagy. Számos ájurvédikus ajánlás arra irányul, hogy a megfelelő étrend és étkezési szokások, a természet ciklusaival összhangban lévő napi rutin, valamint gyógynövény készítmények segítségével támogassa az ódzsasz termelését. Ám semmi sem teremti meg a tiszta boldogság és a belső megelégedettség tapasztalatát olyan erőteljesen, mint az elme kapcsolata az Önvalóval, az Átmával. A szanszkrit szó az egészségre szvasztha, mely azt jelenti, hogy önmagában, azaz Önvalójában megállapodott. Úgy mondják, az Önvaló, az átman természete szat (örök), csit (tudatosság) és ánanda (tiszta boldogság). Csaraka kijelenti: „A teljes transzcendálás – vagyis az Önvaló megtapasztalása – az egészség és a boldogság forrásai közül a legkiválóbb.” (7)

A betegség az ájurvéda szerint a pragjá-aparádha (a tévedésben lévő értelem) és az avidjá (a tudatlanság) terméke. Mit jelent ez? A minden dolgok alapjában lévő egységes valóság tapasztalásának hiányát. A pragjá-aparádha annak következtében jelenik meg, hogy az elme elveszíti a kapcsolatot az Önvalóval, az átmával, és ennek folytán létrejön a tudatlanság, az avidjá. Így a pragjá-aparádha megszüntetése az egészség és a megvilágosodás tapasztalásának alapvető követelménye.

A jóga és az ájurvéda egyetért abban, hogy az emberi lény teljes potenciálja az életben a megvilágosodás állapota. Ezt az állapotot az emberi idegrendszer integrált, súrlódásmentes működése jellemzi, mely minden szinten – az Önvaló, az elme, az érzékszervek, a test és a környezet szintjén egyaránt – támogatja az egység és az egyensúly tapasztalatát. Így, az ájurvéda és a jóga alapvető célja, hogy felszámolják mindazt, ami akadályozná vagy gátolná a jóga és a megvilágosodás kibontakozásának tapasztalatát.

Megvilágosodás: filozófia vagy tudomány?

Mint említettük, a jóga mint a tökéletes egyensúly, egészség és önmegvalósítás állapotának eszméje az elmúlt időkben a filozófia birodalmában maradt. Annak ellenére, hogy ez a fogalom a klasszikus jóga-, illetve ájurvéda-irodalomban is szerepel ilyen formában, manapság a jóga ezen aspektusát nem tartják a gyakorlati életben kivitelezhető dolognak.

Maharishi Mahesh Yogi több mint ötven évvel ezelőtt tárta a Nyugat elé a Transzcendentális Meditáció technikáját, és az ő ösztönzése és vezetése alatt ment végbe az ájurvéda rendszerének egy átfogó helyreállítása az 1980-as évek elején. Maharishi arra ösztönözte a kutatókat, hogy végezzenek a témában minél több tudományos vizsgálatot, melyek segítségével objektív mércéket is kifejleszthetnek a szubjektív meditatív állapotra vonatkozóan, valamint azzal kapcsolatban, hogy ez milyen hatással van az egészségre és a teljes emberi potenciál kibontakozására. A magasabb tudatállapotok megértésének tudományos alapját Dr. Keith Wallace dolgozta ki, aki a „The Neurophysiology of Enlightenment” [A megvilágosodás idegélettana] című könyvében igyekezett ezt a potenciált feltárni.

A magasabb tudatállapotok elérését manapság a Nyugaton és Indiában is általában nehéznek vagy a gyakorlati ember számára megvalósíthatatlan dolognak tartják. Azonban a TM technika elérhetővé válása, és mindazok a megismételhető, mérhető változások, amelyeket ez a módszer az elmében, a testben és a környezetben kelt, más irányba mutatnak. Ezek a jelenségek inspirálták a transzcendentális tudat rendszeres és szisztematikus megtapasztalásának fiziológiai, pszichológiai és szociológiai jótéteményeivel kapcsolatos nagyszámú kutatást.

Jegyzetek:

(1) Jóga-szútrák 1.2.
(2) Szusruta-szanhitá, U 1:42.
(3) Csaraka-szanhitá Szútra-szthána 30:6-7, 30:9-11.
(4) A WHO Alkotmányának bevezetője, melyet a New Yorkban 1946. június 19-22. között rendezett Nemzetközi Egészségügyi Konferencián fogadtak el, és amelyet 1946. június 22-én írtak alá 61 állam képviselői (Official Records of the World Health Organization, no. 2.; 100. oldal) és amely 1948. április 7-én lépett hatályba.
(5) Szusruta-szanhitá, 15:41.
(6) Szusruta-szanhitá, 1. kötet, 15:41. slóka.
(7) H. Sharma: Awakening Nature’s Healing Intelligence: Expanding Ayurveda Through The Maharishi Vedic Approach to Health, Lotus Press, 1998, 185. hivatkozás.
(8) Csaraka-szanhitá, Saríraszthána, 1. fejezet, 102. slóka.
(9) R.K. Wallace, H. Benson, A.F. Wilson: „A wakeful hypometabolic physiological state”. American Journal of Physiology, 1971; 221:795-99.
(10) R.K. Wallace, H. Benson, „The Physiology of Meditation” Scientific American, 1972; 226:84-90.
(11) R.K. Wallace, The Neurophysiology of Enlightenment, Maharishi University of Management Press, 1986.
(12) Scientific Research on Maharishi’s TM and TM-Sidhi Program: Collected Papers, 1-6. kötet, Maharishi University of Management Press, 2011.

(folytatása következik)

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*