A TUDOMÁNY, TECHNOLÓGIA ÉS POLITIKA INTÉZET AGYKUTATÓINTÉZETE

http://istpp.org/bri

Tanulmány az erőszak neurofiziológiájának megfordításáról: a Transzcendentális Meditáció program helyreállítja az erőszakos diákok normális agyfiziológiáját

A fiatalkori bűnözés létrejötte: A fiatalkori bűnözés veszélyezteti társadalmunk biztonságát és jólétét. Az amerikaiak minden nap az iskolákban és az utcákon kitörő erőszak új híreire ébrednek. Kétségbeesés és félelem kerít hatalmába, ahogyan látjuk, hogy a rendőrség és a kormányzati vezetők nem képesek gyermekeink számára biztonságos környezetet teremteni. Bár 400 milliárd dollárt költenek évente (USA) a bűnözés visszaszorítására, mégis gyermekeink vannak kitéve leginkább annak, hogy az értelmetlen erőszak áldozataivá váljanak.

Az erőszakos viselkedés eredete: Számos tényező járul hozzá ehhez az erőszakhoz. Ezek két csoportba sorolhatók: nevelés (rossz szülői gondoskodás; válságos gyermekkori stressz; gyenge oktatás; erőszakos TV-, mozifilmek és videojátékok; erőszak és bandák szomszédságában eltöltött gyerekkor; alacsony társadalmi-gazdasági státusz; illetve könnyű hozzáférés a drogokhoz, az alkoholhoz és halálos fegyverekhez) és természet (genetikai és más fiziológiai tényezők) (1).

Dr. Daniel Amen felvételei

Újabb kutatások szerint a nevelés és a természet összetett tényezői biokémiai egyensúlytalansághoz és agyi rendellenességhez vezetnek, melyek így az erőszak biológiai gyökerét adják. A kutatások egyre nagyobb számban visszaigazolják, hogy a társadalmi erőszak, különösen a fiatalkori és iskolai erőszak elsődleges okozati tényezője az egyénben és a társadalomban növekvő stressz-szint (1-6).

A krónikus és a heveny stressz az agy fiziológiáját kibillenti az egyensúlyból, mint ahogy az mérhető az agy biokémiájában (megemelkedett kortizon, stresszhormonszint figyelhető meg, és csökkent anyagcsere a „jól-érzés” neurotranszmitterénél, a szerotoninnál), illetve az agy elektromos mintázataiban (alacsony enkefalográfiai koherencia). Ez az a két neurofiziológiai egyensúlytalansági tényező, amely leginkább okolható az antiszociális viselkedés kialakulásáért. Idővel ezek a biokémiai és elektromos egyensúlytalanságok a fiziológiában „meggyökeresednek”, akut és krónikus rendellenességeket okozva. A USA Today és más publikációk is leközöltek képeket a „normális” és az „erőszakos” agyról.

Ezek a SPECT képek grafikusan is felfedik a „funkcionális károsodások” jelenlétét (a neuronok tüzeléséből eredő aktivitás teljes vagy majdnem teljes hiányából eredő alacsony anyagcsereszintű területeket) az agresszív gyerekek elülső homloklebenyében – az agy azon területén, amely normális esetben szűrőként funkcionál a hirtelen, agresszív és erőszakos viselkedés ellen.

Bebizonyosodott, hogy a különböző anyagok, mint kokain, marihuána és alkohol használata elősegíti az agyban ezeknek a „funkcionális károsodásoknak” a létrejöttét.

Egy megoldás az erőszakos viselkedésre: Az agy biokémiájának és EEG-jének többéves kutatómunkája alapján azt várjuk a kutatásunktól, hogy kimutassa, a Transzcendentális Meditáció (TM) program erőteljesen visszaszorítja az „erőszak agyi jellemzőit”, és ezáltal a diákok és fiatalkorú bűnözők erőszakos viselkedését (7-14). Ez a stresszcsökkentő technika már számos esetben hatékonynak bizonyult mind iskolákban, mind rabok és drogfüggők rehabilitációjában az iskolai erőszak, a drog- és alkoholfogyasztás, a börtönbeli erőszak visszaszorításában, és utóbbiak esetében a visszaesés kockázata is jelentősen csökkent.

A meditáció hatásmechanizmusa: A Transzcendentális Meditáció technikája egy egyszerű, természetes mentális eljárás. Erőfeszítésmentes megnyugvást biztosít az elme számára, ami megtapasztalja a gondolkodási folyamat finomabb és csendesebb szintjeit. A TM technika alatt az ember pihenő éberséget, a legkisebb mentális tevékenység állapotát tapasztalja, és az ezzel összefüggő mély testi nyugalmat (hivatkozásként lásd: 12, 15). Mivel minden tapasztalat az annak megfelelő változásokhoz vezet az agy kémiájában és szerkezetében, így az agytevékenységben is, a mentális és fizikai viselkedés területén széleskörű hatásokat várhatunk a TM-technika gyakorlása alatti egyesítő, integráló tapasztalattól. Az utóbbi 40 évben a TM programról készült több mint 600 tudományos kutatás számolt be különböző fiziológiai és pszichológiai tényezők javulásáról. Jelentős javulás mutatkozott például az önbizalom és önbecsülés terén, az IQ, a kreativitás, a memória, a kognitív rugalmasság, az érzelmi stabilitás, a tanulmányok eredményessége és a pszichológiai érettség tekintetében. Konkrétabban szólva a TM-technika jelentősen megváltoztatja az erőszakos viselkedés két fiziológiai kiváltóját: (1) kiegyensúlyozza a neuroendokrin rendszert, mint azt igazolja a szerotonin anyagcserében történő emelkedés és a kortizonszintben történő csökkenés (2) növeli az átfogó agykoherenciát az elektroenkefalográf technikákkal történt mérések szerint (hivatkozásként lásd: 14, 16, 17).

A megfelelő módszer kiválasztása: Manapság számos módszer célozza meg a stressz csökkentését. Bár minden stresszcsökkentő technika alkalmazásával valamilyen változást tapasztalhatunk, ezek a módszerek lényegesen eltérő hatásokat váltanak ki (18). Ezért a stressz neurofiziológiai és pszichológiai hatásai visszafordításának kulcsa az alkalmazott módszerek megfelelő kiválasztása.
A korai kutatások minimális vagy jelentéktelen eredményekről számoltak be azon eljárások esetében, melyekről úgy tartották, csökkentik a stresszt. (19-21). Például Eisenberg és társai, akik Benson-féle relaxációs technikáról, fokozatos izom-relaxációról, biofeedback-ről, meditációról (TM-et kivéve) és más „stresszkezelő” eljárásról szóló 26 tanulmány meta-analízisét végezték el, arra a következtetésre jutottak, hogy ezeknek a módszereknek a magas vérnyomásra gyakorolt pozitív hatása megegyezett a placebo technikák esetén mért javulással (22). Az összehasonlító tanulmányok szerint Maharishi Mahesh Yogi Transzcendentális Meditáció technikája a mért számos fiziológiai és pszichológiai paraméterek alapján a leghatékonyabb tudományosan vizsgált stresszcsökkentő program (7, 23, 26). 597 tanulmány 8 meta-analízisének a TM programra és más stresszcsökkentő technikákra vonatkozó újabb összehasonlító elemzése visszaigazolta a TM program hatékonyságát (2. ábra a függelékben, 18).

Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy az összehasonlító kutatások szerint a TM program a leghatékonyabb stresszcsökkentő program, ezáltal potenciálisan leginkább képes visszafordítani az erőszak fiziológiai alapját képező tényezőket.

SPECT, a legújabb diagnosztikai technológia: A jelen tanulmány lesz az első, amelyik a legújabb és legátfogóbb agydiagnosztikai eljárást – a SPECT-et – használja fel a TM-technikának az erőszakos gyerekekre gyakorolt hatásának vizsgálatához, és annak dokumentáláshoz, hogy ez a természetes és erőfeszítés-mentes eljárás miképpen tudja hatékonyan visszaszorítani az erőszak neurofiziológiai gyökereit, és a nagyobb harmónia, integráció és egyensúly irányába terelni a viselkedést. Az agresszív, erőszakos egyéneknél a SPECT (single photon emission computer tomography – egyetlen foton kibocsátású komputer tomográia) meglehetősen általánosan drámai képet fest a főbb agyterületek rendellenes működéséről. Alább az 1. ábrán láthatjuk, hogy az erőszakos egyéneknél az agyi anyagcsere jelentősen lecsökkent számos területen, különösen a kulcsfontosságú elülső homloklebenyekben, melyek normális esetben hatékony szűrőként funkcionálnak a hirtelen, agresszív és erőszakos viselkedés ellen. Hadd jegyezzük meg, hogy esetleges fejsérülések miatt keletkezett fizikai károsodások okozhatnak agresszív, erőszakos viselkedést. De mivel az itteni alanyoknak nem volt fejsérülésük, ezáltal nem volt valódi károsodásuk, a SPECT itt egy úgynevezett „funkcionális károsodás” (alacsony anyagcseréjű területek, és ezáltal létrejövő krónikus rendellenesség) jelenlétét mutatja ki az erőszakos alanyok agyában. A SPECT képei így értékes diagnosztikai „ablakot” nyitnak az erőszakos fiatalok rendellenes agyi működésére.

Dr. Daniel Amen felvételei

1. ábra: Normális és erőszakos alanyok SPECT képei. Az emberi agy ezen átnézetei megmutatják a véráram erősségét (a normál agy a baloldalon, az erőszakos egyének agya a jobboldalon). Az agyi véráramlás közvetlen kapcsolatban van a neurális tevékenységgel, és így ezáltal az agyi funkcionalitással. Figyeljük meg, hogy az erőszakos egyének lényegesen csökkent aktivitásszinttel rendelkeznek a kontrollalanyokhoz képest. A krónikus rendellenességek (funkcionális károsodások) területei „lyukakként” tűnnek fel az agyban. Különösen az erőszakos egyéneknél (a kép tetején) ezek a területek az agy elülső részén jelentkeznek, mely normális esetben szűrőként funkcionál a hirtelen, agresszív és erőszakos viselkedés ellen. A károsodások így jelentős visszaesést okozhatnak az ösztönös viselkedés kontrolljában, a döntéshozásban, a tanulási képességben, az erkölcsös gondolkodásban és az érzelmi stabilitásban.

KÖVETKEZTETÉS

A Transzcendentális Meditáció program jelentős mértékben semlegesíti a társadalmunkat és iskolai rendszerünket annyira átszövő krónikus stressz legyengítő hatásait. A kutatás kimutatta, hogy a stressz súlya alatt vergődő belvárosi iskolákban a TM képes csökkenteni az erőszakot, a drog- és alkoholfogyasztást, a bűnözői hajlamot, és még a visszaesést is visszaszorítja a szigorított büntetésüket letöltő raboknál. A modern fiziológiai kutatások szerint az erőszakos és agresszív viselkedés két erős neurofiziológiai okra vezethető vissza: a nem normális neuroendokrin mintákra és a nem normális anyagcsere mintákra. Pontosabban a szerotonin és a kortizon van hatással a hangulatra és az érzelmi robbanásokra. A normális neuroendokrin minták helyreállnak a TM-technika gyakorlásával. A SPECT technológiát felhasználó újabb kutatások súlyos anyagcsere-rendellenességeket (funkcionális károsodásokat) fedeztek fel az erőszakos egyének agyában. Mivel a TM program ilyen jelentős javulást hoz az agy biokémiájában és elektromos aktivitásában, arra számítunk, hogy ezek a károsodások helyreállnak a TM gyakorlásával. Így a TM program várhatóan visszaállítja a normális neuroendokrin és agyi anyagcsere folyamatokat, ezáltal helyreállítja az erőszakos diákoknál tapasztalt funkcionális károsodásokat. Ha ezek az eredmények beigazolódnak, akkor a TM technika az iskolai erőszak és a fiatalkorú bűnözés régen várt és hatékony ellenszerének bizonyul.

Elõzõ Kutatások következõ

SZAKMAI REFERENCIÁK

  1. Niehoff, D.: The Biology of Violence: How Understanding the Brain, Behavior, and Environment Can Break the Vicious Circle of Aggression. 1999, New York: The Free Press (Simon & Schuster). 353.
  2. Brooks, N., Campsie, L., Symington, C., Beattie, A. and McKinlay, W.: The five year outcome of severe blunt head injury: A relative's view. Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry, 1986. 49: p. 764-770.
  3. Hagelin, J.S.: Manual for a Perfect Government. 1998, Fairfield, Iowa: Maharishi University of Management Press.
  4. Polavka, J.: Neurobiology of Violence. 1995, Washington, D.C.: American Psychiatric Press.
  5. Wolfgang, M.E. and Ferracuti, F.: The Subculture of Violence. 1967, London: Tavistock.
  6. Wyshak, G. and Modest, G.: Violence, mental health, and substance abuse in patients who are seen in primary care settings. Archives of Family Medicine, 1996. 5(9): p. 441-447.
  7. Alexander, C.N., Robinson, P. and Rainforth, M.: Treating and preventing alcohol, nicotine, and drug abuse through Transcendental Meditation: A review and statistical meta-analysis. Alcohol Treatment Quarterly, 1994. 11: p. 13-87.
  8. Jevning, R., Wallace, R.K. and Beidebach, M.: The physiology of meditation: A Review. A wakeful hypometabolic integrated response. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 1992. 16: p. 415-424.
  9. Bleick, C.R. and Abrams, A.I.: The Transcendental Meditation program and criminal recidivism in California. Journal of Criminal Justice, 1987. 15: p. 211-230.
  10. Brooks, J. and Scarano, T.: Transcendental Meditation in the treatment of post-Vietnam adjustment. Journal of Counseling and Development, 1985. 64: p. 212-215.
  11. Dillbeck, M.C. and Abrams, A.I.: The application of the Transcendental Meditation program to correction. International Journal of Comparative and Applied Criminal Justice, 1987. 11(1): p. 111-132.
  12. Wallace, R.K. and Benson, H.: The physiology of meditation. Scientific American, 1972. 226(2): p. 84-90.
  13. Walton, K.G. and Levitsky, D.: A neuroendocrine mechanism for the reduction of drug abuse and addictions by Transcendental Meditation. Alcohol Treatment Quarterly, 1994. 11(1/2): p. 89-117.
  14. Walton, K.G. and Levitsky, D.: Stress-induced neuroendocrine abnormalities in aggression and crime--Reversal by the Transcendental Meditation program. Journal of Offender Rehabilitation, 1999. (in press).
  15. Wallace, R.K.: Physiological effects of Transcendental Meditation. Science, 1970. 167: p. 1751-1754.
  16. Orme-Johnson, D.W. and Haynes, C.T.: EEG phase coherence, pure consciousness, creativity, and TM-Sidhi experiences. Neuroscience, 1981. 13: p. 211-217.
  17. Levine, P.H., Hebert, R., Haynes, C.T. and Strobel, U.: EEG coherence during the Transcendental Meditation technique. Scientific Research on the Transcendental Meditation Program, Collected Papers, ed. D.W. Orme-Johnson and J.T. Farrow. Vol. 1. 1977, Seelisberg, Switzerland: Maharishi European Research University Press. 1.
  18. Orme-Johnson, D.W. and Walton, K.G.: All approaches to preventing or reversing effects of stress are not the same. American Journal of Health Promotion, 1998. 12(5): p. 297-299. 19.Fodor, J. and Chockalingam, A.: The Canadian consensus report on non-pharmacological approaches to the management of high blood pressure. Clinical and Experimental Hypertension, 1990. A12: p. 729-743.
  19. Fredrikson, M. and Matthews, K.: Cardiovascular responses to behavioral stress and hypertension: A meta-analytic review. Annals of Behavioral Medicine, 1990. 12(1): p. 30--39.
  20. H.P.C.R. Group: The effects of nonpharmacologic interventions on blood pressure of persons with high normal levels: Results of the Trials of Hypertension Prevention, Phase I. Journal of the American Medical Association, 1992. 267: p. 1213--1220.
  21. Eisenberg, D., Delbanco, T., Berkey, C., Kaptchuk, T., Kupelnick, B., Kuhl, J. and Chalmers, T.: Cognitive behavioral techniques for hypertension: Are they effective? Annals of Internal Medicine, 1993. 118(12): p. 964--972.
  22. Alexander, C., Robinson, P., Orme-Johnson, D., Schneider, R. and Walton, K.: The effects of Transcendental Meditation compared to other methods of relaxation and meditation in reducing risk factors, morbidity, and mortality. Homeostasis, 1993. 35(4-5): p. 243-264.
  23. Alexander, C.N., Rainforth, M. and Gelderloos, P.: Transcendental Meditation, self-actualization and psychological health: A conceptual overview and statistical meta-analysis. J. Social Behav. and Personal., 1991. 6(5): p. 189-247.
  24. Dillbeck, M. and Orme-Johnson, D.: Physiological differences between Transcendental Meditation and rest. American Psychologist, 1987. 42: p. 879-881.
  25. Eppley, K., Abrams, A. and Shear, J.: Differential effects of relaxation techniques on trait anxiety: A meta-analysis. Journal of Clinical Psychology, 1989. 45: p. 957-974.
  26. Amen, D.G., Yantis, S., Trudeau, J., Stubblefield, M.S. and Halverstadt, J.S.: Visualizing the firestorms in the brain: An inside look at the clinical and physiological connections between drugs and violence using brain SPECT imaging. Journal of Psychoactive Drugs, 1997. 29(4): p. 307-319.
  27. Amen, D.G., Stubblefield, M. and Carmichael, B.: Brain SPECT findings and aggressiveness. Annals of Clinical Psychiatry, 1996. 8(3): p. 129-137.29.
  28. Amen, D.G. and Carmichael, B.: High resolution brain SPECT imaging in ADHD. Annals of Clinical Psychiatry, 1997. 9(2): p. 81-86.
  29. Amen, D.G. and Waugh, M.: Three years on clomipramine: Before and after brain SPECT study. Annals of Clinical Psychiatry, 1997. 9(2): p. 113-116.
  30. George, M.S.: Neuroactivation and Neuroimaging with SPECT. 1991, Berlin, Heidelberg & NY: Springer-Verlag.
  31. Holman, B.L. and Devous, M.D.: Functional brain SPECT: The emergence of a powerful clinical tool. Journal of Nuclear Medicine, 1992. 33(10): p. 1888-1904.
Elõzõ Kutatások következõ