Meditálók versenyrepülése

2004-11-24 | 10:00 1 hozzászólás
Keresztezett lábakkal, mennyezet felé fordított talppal, teljes lótusz helyzetben ülve, Martin Davy testi és szellemi képességei komoly megmérettetésnek néztek elébe.

A jógarepülők pénteki magassági ugróversenyén az utolsó körben hosszabbítást ítéltek meg. Davy, és ellenfele David Sinton számára. Öt szivacs, darabonként 6 hüvelyk (15 cm) tornyosult előtte. A hangosbemondó most jelentette be, hogy Davy elérte az első osztályú repülők megszokott magasságát. A tömeg elcsendesedett. A matracok mellett ülő, öltönyös, nyakkendős, szemüveget viselő bírák a versenyző végső mozdulatát várták. Davy néhányat szökkent perechez hasonló testhelyzetéből, aztán ugrott, és a matracok tetején találta magát. A tömeg megvadult.

Ez volt a pénteken Fairfieldben, a Maharishi Egyetem Arany Kupolatermében megrendezett jógarepülő verseny fénypontja. A rendezők szerint az utóbbi 10 év első ilyen jellegű nyilvános versenyének lehettünk tanúi. A tizennégy férfiversenyzőnek tulajdonított csúcs átlagban: magasságban 2,5 láb (78 cm), távolságban pedig 5,5 láb (171 cm). Távolságban pedig 25 métert teljesítettek 14 másodperc alatt teljes lótuszülésben, vízszintesen szökellve.

A TM-meditálók szerint a repülés képessége, amely ugrálásnak tűnik, egy, a meditációval elérhető tiszta belső boldogság kifejeződése. A Transzcendentális Meditációt gyakorlók hisznek benne, hogy a gyakorlat növeli az egyén kreativitását, intelligenciáját, és elvezet a világbékéhez.
 
A Fairfield-i TM-gyakorlók 15 éves kortól sajátíthatják el a meditáció haladó, repülő fokozatát. Néhányan minden nap gyakorolnak az Arany Kupolában, bár általában csak ugrálnak a mintegy 800 légköbméteres terem egyrétegű szőnyegén.
 
A versenyt egy hete hirdették meg, s a hír számos férfit ösztönzött magassági, és gyorsasági jógarepülő tudásának megmérésére.  Megközelítőleg 25 férfi vett részt a szerdai elődöntőkön. Idén a nők egy másik kupolában, külön versenyen nevezhettek.
 
A 25 méteres vízszintes repülési szám győztese Rod Falk, 52 éves nagyapa, aki 26 éve gyakorol.
 
– A repülés számomra a tiszta boldogság tapasztalatát adja – mondja Falk. – Az ember teljesen összeszedetté válik, az elme és a test egyaránt megtelik világossággal, tökéletességgel, és ez kihat a hétköznapi életre is. A gyakorlásnak köszönhetően az életünk valóban könnyebb lesz.
– A fizikai erőfeszítés, amit a jógarepülés kíván, meglehetősen nehezen végrehajtható egy átlagember számára – tette hozzá Christine Meinecke jógaoktató.  – Kétlem, hogy csak úgy, bolondozásból bárki meg tudná ezt tenni, nem hiszem, hogy valaha felemelkedne a talajról, ha nem tanulná meg nagyon-nagyon a dolog lényegét.
 
 
Bár repülni sokan tudnak, a versenyben megkövetelik, hogy a versenyzők fenntartsák a lótusz-testhelyzetet, ami további képesség-próbát jelent. A jógarepülők a tanúk rá, hogy a verseny nem ellenséges légkörben zajlott. A szorító sarokban nem láttunk edzőt, irigy, kelletlen kézrázással, vagy lenézéssel sem találkozhatott a látogató. A várakozó versenyzők mosolyogtak egymásra, leültek, nyújtózkodtak, vagy meditáltak, hogy felkészüljenek a következő fordulóra, vagy a következő versenyre. Nem nyomasztotta őket a média figyelme sem.
 
Mikor először beléptem, s láttam a fényeket és kamerákat, kicsit izgatott lettem. De amint elkezdtem repülni, tökéletes boldogságot éreztem, és minden aggodalmam elszállt – nyilatkozta Geoff Boothby, aki bronz és ezüstérmet nyert a középiskolások ugrás, akadály és távolsági versenyében.  – Egyébként is, mitől félnék, hiszen minden nap repülünk – teszi hozzá.

Gyurci fordítása


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

Régebbi cikkek