Ájurvédikus főzési tanácsok: gabonák, gyümölcsök, fűszerek, méz és a tej

2011-07-11 | 10:58 4 hozzászólások

Gabonák 

Minden gabona könnyebben emészthetővé válik, ha főzés előtt kicsit szárazon megpirítjuk. Ez annyit jelent, hogy beletesszük egy serpenyőbe víz és olaj nélkül, majd pár percig alacsony hőfokon pirítjuk. Közben kevergessük, hogy oda ne égjen. Ezt követően úgy főzhetjük, ahogy szoktuk. Nem lesz túl praktikus a rizs esetében, mivel azt először meg kell mosni, így utána szárítani kell, amihez szét kell teríteni, majd azt követően jöhet a pirítás (ha nagyobb mennyiséget főzünk,akkor a szárítás műveletéhez a szokásosnál nagyobb serpenyőre lesz szükség amiben szét tudjuk teríteni). 

A rizst addig fűzzük amíg a szemek megpuhulnak de még egymástól elválnak vagy ahogy a konyhanyelv hívja, peregnek. Ha összetapadnak, vagy úgymond cupákos a rizs, akkor túl van főzve, ami nehezen emészthetővé, ragacsossá teszi. 

A baszmati rizst mossuk meg minden esetben, majd szűrjük le! A baszmati rizst lehetőleg ne használjuk rizspudinghoz. Erre a célra létezik más fajta rizs ami kerek és rövidebb szemű. A legjobb betenni a rizst és a tejet együtt a sütőbe néhány órára. (Baszmati rizs helyett jázmin rizst is használhatunk, gyakorlatilag minden kínai vagy ázsiai piacon jóval kedvezőbb áron szerezhető be, mint a nagy bevásárló központokban.)

A gabonák azon kevés élelmiszerek közé tartoznak, amelyeket akár 6 órával főzés után is lehet még fogyasztani. Ez az időtartam más ételek esetében 2-3 óra. 

Hüvelyesek

A sárga (feles) mungbabot tartja az Ájurvéda az elsődleges babnak. Ezt érdemes a legtöbbet fogyasztani, kb.70-80%-os arányban. A dálnak nagyon folyékonynak kell lennie. A legtöbbször elkövetett hiba, hogy a dált nagyon sűrűre készítik, amit nagyon nehéz megemészteni és megakadályozza az ideális anyagcsere folyamatot. Ne főzzük a fűszereket a dálban! Pirítsuk meg őket külön ghíben, majd a végén adjuk csak hozzá! 

Fűszernövények és szárított fűszerek

A legtöbb friss fűszernövénynek – koriander, bazsalikom, kapor, petrezselyem, stb. – nem kedvező, ha hosszú ideig vannak főzve: elég, ha a főzés vége felé rakjuk bele az ételbe, de az is elfogadható, ha teljesen nyersen,mint díszítés vagy köret mellé tesszük. Ha túlfőzzük őket, teljesen elveszítik azt az eredeti szerepüket, hogy ízt adjanak ételünknek. A legtöbb fűszermag, mint például a (római) kömény, a (barna vagy fekete) mustármag, a kardamom, de a gyömbér is pirítható enyhén, tisztított vajon (ghí), aminek az a szerepe, hogy előcsalogassa az aromát a fűszerből, de az ételhez, ahogy a cikk elején is írtam, csak a főzés vége felé adjuk hozzá! 

Minden típusú só okoz némi egyensúlytalanságot a dósákban. Ez alól talán az egyetlen kivételt képez a kősó. Régebben komoly problémát okozott a beszerzése, de napjainkban már sok helyen kapható akár himalájai jó minőségű kősó is egészen elfogadható áron. 

Gyümölcsök

Dr. Raju Maharishi Ájurvéda-szakértő azt ajánlja, hogy a gyümölcsöket ne főzzük meg! Az ok roppant egyszerű: a gyümölcsöket már egyszer „megfőzte” a nap. A gyümölcsök főzése annyit jelent, hogy túlfőzzük őket, ami áma (méreganyag) képződését eredményezi. Kivételt képez ez alól a zöld főzőalma és a mubarb. Kerüljük, ha lehet a banán és más gyümölcsök főzését – csináljunk inkább friss gyümölcssalátákat belőlük, vagy tegyük lassziba őket! 

Zöldségek

A legtöbbet elkövetett hiba a zöldségek főzésével kapcsolatban a túlfőzés. A legtöbb zöldség csak minimális főzést kíván. Ne féljünk csak simán megpárolt zöldségeket tálalni, mert úgy is nagyon ízletes táplálékok. Kis párolás kiválóan kiemeli a zöldségek ízét és színét. Nem szükséges mindig vastag szószokkal beborítani őket. A kevesebb néha több!  A zöldségeket lehetőleg mindig a feldolgozás előtt pucoljuk, illetve szeleteljük fel, mivel bizonyos idő után az élet(erő) és az íz is elkezd elszállni belőlük! 

Ájurvédikus tanács a paradicsomhoz és burgonyához

Dr. Raju és Triguna azt javasolták, hogy ne fogyasszuk ezeket a zöldségeket (következő cikkemben részletesen kitérek erre). Ha mégis úgy döntünk, hogy valamelyik ételünkbe tesszük, akkor két fontos dolgot kell szem előtt tartanunk: távolítsuk el a paradicsom héját, miután 1-2 percig forró vízben hagytuk állni. Ne fogyasszunk burgonyát este, mivel különösen nehéz megemészteni. Ha bármikor burgonyás ételt készítünk, mellőzzük a sajt és tej jelenlétét bármilyen formában. Főzzük emésztés segítő fűszerekkel, mint pl. gyömbérrel és fekete borssal, hogy minél nagyobb eséllyel tudjuk megemészteni. (Nyáron kerülendőek a csípős ízhatású fűszerek, mivel növelik a Pittát.) 

Tej

A tejet csak édes ízű ételekkel szabad  társítani vagy önmagában fogyasztani, hiszen az egyik legteljesebb tápláléknak számít. Különösen a sót tanácsos mellőzni! Ne fogyasszunk ebédre tejes pudingot desszert gyanánt! Sokan szeretnek estére édes ételeket magukhoz venni, ezért készítsük és fogyasszuk inkább este ezt az ételt magában! SOHA NE HASZNÁLJUNK TEJET LEVESEK ÉS SZÓSZOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ! Teljesen ellentétes ezekkel az Ájurvédikus elvekkel. A tejet mindig forraljuk fogyasztás előtt, függetlenül attól, hogy már forralva volt. Nem fontos, hogy nagyon melegen igyuk, de mindenképpen forraljuk fel! A tej és a ghí azok a tejtermékek, amelyek este fogyaszthatóak. Semmilyen savanyított vagy erjesztett tejterméknek (sajt, joghurt, kefír, aludttej, túró stb.) fogyasztása nem javasolt az esti órákban! 

Méz és a ghí

A mézet soha ne hevítsük 40 fok fölé! Ez azt jelenti,hogy soha ne főzzünk vele, ne tegyük forró italokba, mint például teába, és soha ne együnk olyan süteményeket, gabonapelyheket, amelyek méz hozzáadásával készültek! A hevített méz az ámának egy olyan fajtáját eredményezi, amit nagyon nehéz eltávolítani a test tápanyag áramlási csatornarendszeréből, a srótákból! 

A méz és ghí is fertőtlenítő (antiszeptikus) hatással rendelkeznek. Ha vajas vagy kenyérmorzsás késsel belenyúlunk a mézbe vagy ghíbe, azok elveszítik tisztaságukat, további fogyasztásuk nem ajánlott! Ezt könnyedén megelőzhetjük, ha a nagy üvegből külön kis tálakba annyit teszünk ki, amennyit még aznap elfogyasztunk. Különösen fontos azon konyhai eszközök tisztán tartása, amelyekkel mézbe illetve ghíbe nyúlunk. A fa eszközök a legalkalmasabbak erre a célra. Tartsuk őket mindig letakarva! 

A szakács

Ájurvédikus elv: a legjobb hatású étel kellemes környezetből, boldog, nyugodt szakácstól érkezik. Észrevetted már, hogy amikor Ájurvédikusan elkészített ételt ettél és mégsem emésztetted meg tökéletesen, míg otthon, édesanyád által az Ájurvédával teljesen ellentmondóan elkészített étel teljes megelégedettségedre szolgált? A magyarázat egyszerű: ezen étel sok szeretettel és megbecsüléssel készült! Próbálj meg atyai vagy anyai odaadással lenni azok felé, akiknek főzöl. A főzés sok-sok áldást közvetít azok felé, akik elfogyasztják az ételt, és azok felé is természetesen, akik elkészítik. Legyen nyugodt, megalapozott az elméd és kerüld a kapkodást a főzés közben (is)! Kövesd az Ájurvéda elveit a saját táplálkozásodban és a konyhádban is, ezáltal szintén teljesen természetesen fogják tudni követni azt. 

A konyha

Természetszerűleg szeret mindenki tiszta és rendezett környezetben dolgozni. Ez nagy hatással van az ételre, amit elkészítesz. Próbáld meg a rendetlenséget megelőzni, és ne rohangálj, kapkodj a konyhában valamint másoknak se engedd azt! Ez sok rendezettséget fog hozzátenni a konyha atmoszférájához és az ételedhez is. Ha mindenki számára kellemes a konyhában, halk háttérzene gyanánt Gandharva zenei CD-t is játszhatsz, amivel szintén emelheted az étel és a főzés rendezettségét! 

Ételek tárolása

Az alapvető elv, hogy minden étel sokkal nehezebben emészthető, ha már egyszer le lett hűtve. Ez azt jelenti, hogy ha lehet, kerüljük az ételek hűtőben való tárolását. Ha mégis így kell tennünk, mindig jól, lehetőleg légmentesen lezárva tegyük be a hűtőbe! 

Dobos Tomi


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

  • Teeby

    A legfontosabb pedig hogy előkészüljünk a főzéshez.
    Tanulmányozzuk a receptet, gondoljuk végig mit fogunk csinálni és miért. Ez segít abban hogy a tevékenységünk zökkenőmentes és folyamatos legyen. Főzés közben ne szaladgáljunk mosni vagy porszívózni. Átéléssel végezzük.
    Az étel nem azért lesz finom mert biztosan jól fűszereztünk, hanem mert odafigyeltünk rá. Nem lökdössük, nem dobáljuk, nem ütlegeljük, nem kiabálunk vele. Tisztelettel gondolunk rá, törődéssel érintjük, akár beszélhetünk is hozzá.
    Ne felejtsük el, némelyik összetevő nemrég még élt.
    A főzés egyfajta meditáció, ami alatt a szakács és az étel összekapcsolódik láthatatlan fonalakkal és egy hullámhosszra kerülnek.
    Kapkodó szakács = ideges étel.
    Nyugodt szakács = boldog étel.
    Tapasztalatom hogy mindkét 3 év alatti gyermekünk szívesebben és jóízűbben fogyasztja azt a táplálékot, amit gondos odafigyeléssel törődve készítünk. A rohanva kapkodva készült ételre a válaszuk: nem ízlik.

  • Miklós

    Azért azt jó lenne tudni, hogy mi ezeknek a szabályoknak az alapötlete, és érvényessége.
    – Pl. tej: az a lötty, amit a boltban veszek 1,5%, vagy 2,8% százalék zsírtartalommal, ultrapasztőrözve, na az minek számít. Mert az tehenet akkor látott, amikor a bantu néger hóvihart… Lehet, hogy soha.
    – Krumpli, paradicsom, nem tudom, hogy mikor került bele az Ayurvedikus könyvekbe, de mindkettő Dél-Amerikából került Európába kb. 500 évvel ezelőtt, tehát a védák 10 ezer éves tudása itt nem tudom hogyan fejti ki hatását.

    – Sok olyan dolog van, ami egyszerű racionális, és a nyugati táplálkozástudománnyal is egybevág, de szerintem van jó pár olyan dolog, ami nehezen értelmezhető, érthető. Mert nem kéne elfelejteni, hogy az Ayurveda hazája az India, és úgy tudom, hogy azon belül is a déli területek jeleskedtek benne. Tehát a szabályai az adott környezet ismeretében érthetőek, más környezetben, már nem biztos, hogy olyan nagy hangsúllyal esnek latba. Pl a 4 hónapnyi monszun fogalma(és hogy ilyenkor hogyan kéne élni) Magyarországon nehezen értelmezhető…

    • Az Ájurvéda egyetemes elveket fogalmaz meg, földrajzi adottságoktól függetlenül, ugyanakkor támogatja pl. a helyi gyógynövények, őshonos gyümölcsök, zöldségek fogyasztását, de ezt is testtípusoknak, nap- és évszakoknak megfelelően rangsorolja. Például erőspaprikát vagy chilit nem javasol fogyasztani egy Pitta-típusú embernek, és nyáron sem, hiszen az erős ízhatású fűszerek, növények növelik a Pittát, a nyár pedig Pitta-évszak. A Pitta a tűz elemmel kapcsolatos: emésztés (hiszen az is tűz), hő, stb. Ugyanakkor pl. hideg, szeles évszakban előnyösebb erős ízhatású ételeket fogyasztani, mivel csökkenti a Kaphát (föld, víz – nehéz elem), de nem feltétlenül mindenkinek javasolja. Ezért van az, hogy pl. egy fehérbőrű, szeplős ember alig tud a napon lenni, míg egy Vata-típusú ember imádja a napot, nem okoz gondot neki a meleg nyári évszak, de a szeles, hideg időt nem bírja, ugyanis a Vata a levegő-éter, a mozgás. Az Ájurvéda tehát a természeti ciklusok, törvények szerint, holosztikusan szemléli a világot, és az embert, de természetesen ezen belül a nap- és az évszakokat, valamint az egyéni testtípusokat, a dosha-kombinációkat is figyelembe veszi, a környezeti hatásokkal és számos más tényezővel egyetemben:

      http://tminfo.hu/maharishi-ajurveda/ismerteto/
      http://tminfo.hu/maharishi-ajurveda/tokeletes-egeszseg/

Régebbi cikkek