A Maharishi Ajur-Véda

A Maharishi Ajur-Véda a kalasszikus indiai Ajurvéda Maharishi Mahesh Yogi által felelevenített komplex gyógyítási rendszere, melyet Maharishi számos híres indiai Ajurvédikus orvos segítségével vezetett be 1983-ban.

Az Indiában több mint 5000 éves múltra visszatekintõ Ajurvéda két szóból ered: Ajus – élet, és Véda – tudás vagy tudomány. Az Ajurvédát így általában az élet tudományának fordítják. Az Ajurvéda célja az, hogy megmondja nekünk, hogyan befolyásoljuk, alakítsuk, teljesítsük ki és végsõ soron uraljuk életünket betegség és öregedés nélkül. Az Ajurvéda vezérelve: az elme fejti ki a legmélyebb hatást a testre, és a betegségmentes állapot feltétele a saját tudatunkkal való kapcsolatteremtés. E kiegyensúlyozott tudat az egészség sokkal magasabb fokát teremti meg, mint bármiféle fizikai immunitás.

A Maharishi Ajur-Véda azt tanítja, hogy minden embernek saját, egyedi, természet adta modellje van, amelyet prakritinek, azaz testtípusnak nevezünk. (A testtípus megállapításának legbiztosabb módja egy Maharishi Ajur-Véda orvossal való konzultálás, így erre külön nem térünk ki. Viszont az általános jellemzõk ismerete felismerésül szolgálhat annak érdekében, hogy megtudjuk, kire milyen testtípus illik – szerk.) A prakriti mondja meg, hogyan kell a természet szerint élnünk. Az Ajurvéda szerint a test tudja, hogy mi a jó, és mi rossz neki: a természet születéstõl belénk plántálta a helyes ösztönöket.

A testtípus megismerése

Az Ajurvédikus testtípus olyan, mint a tervrajz, amely a rendszerünkbe beépített, velünk született tendenciákat körvonalazza. Függetlenül attó, hogy ki issza meg, egy pohár tej mindig 120 kalóriát tartalmaz. Az egyik ember e kalóriákat arra használja, hogy zsírt halmozzon fel, míg a másik energiává alakítja a nagy részét: a gyermek teste a sok kálciumot új csontszövet építésére vonja ki, míg az idõsebb ember ugyanezt a kálciumot a veséin áramoltatja át.

Az Ajurvédikus orvos a testtípus ismeretében meg tudja mondani, hogy mi az étrend, fizikai aktivitás és gyógyszeres kezelés, amely segíteni fog, és mi az, ami nem lesz jó, vagy esetleg éppen ártana.

Honnan származnak a testtípusok? Mindenkinek lényegileg ugyanazok a sajtjei és szervei vannak, mégis a genetika parancsára az egyik embernek kék szeme van, a másiknak barna. A testtípusok mélyebb eredete után kutatva a Maharishi Ajur-Véda az elme és a test közötti találkozási pontot vizsgálja. A kettõ nyilvánvalóan találkozik. Valahányszor történik valami az elmében, történés reagál rá a testben. Ha a gyermek fél a sötétben, félelme fizikai formár ölt azzal, hogy adrenalin száguld végig a vérpályáján. Az Ayurvéda szerint e kapcsolódás egy, az elme és a test közé iktatott ponton történik, ahol a gondolat anyaggá alakul, ezt három mûködési elv uralja, amelyeket dosháknak nevezünk.

A doshák egyedülállóak és rendkívül fontosak, mert õk teszik lehetõvé az elme és a test párbeszédét. Minden reménységünk, félelmünk, álmunk és kívánságunk, még a leghalványabb érzelmi vágyrezdülésünk nyomot hagy fiziológiánkon: ezek a mentális történések állandóan formálják a testet. Ezek az üzenetek legtöbbünk számára nem annyira fontosak, mint kellene. A doshákban jelentkezõ egyensúlyzavar az elsõ jele annak, hogy az elme és a test nincs tökéletesen egybehangolva.

A három dosha neve Vata, Pitta, és Kapha. Noha mindhárom ezernyi különbözõ mûködést szabályoz a test-lélek rendszerben, mégis megkülönbözteti három alapvetõ mûködésük:

a Vata-dosha uralja a mozgást,
a Pitta-dosha uralja az anyagcserét,
a Kapha-dosha uralja a szerkezetet.

Testünk minden sejtjének mindhárom elvet tartalmaznia kell. Ahoz, hogy életben maradjunk, testünknek szüksége van vatára, azaz mozgásra, amely lehetõvé teszi a légzést, az étel továbbítását az emésztõtraktuson keresztül, és idegi impulzusok küldését az agyból illetve az agyba. Kell, hogy legyen testünknek Pittája, azaz anyagcseréje, amely az egész rendszerben feldolgozza a táplálékot, a levegõt és a vizet. Kell, hogy legyen Kaphája is, azaz szerkezete, amely összetartja a sejteket és az izmot, zsírt, csontot és inat alakít ki. A természetnek mindhárom elvre szüksége van a test felépítéséhez.

A testtípusok általános jellemzõi

A testtípus egy keretforma, amelybe bele vagyunk helyezve, ám a sorsunkat nem tartalmazza. Típus dolga, hogy valaki alacsony vagy magas, határozatlan vagy határozott, aggodalmaskodó vagy nyugodt – de emellet bõséges tere van azoknak a dolgoknak, amelyeket a testtípus nem tart ellenõrzése alatt: ilyenek a gondolatok, az érzések, az emlékek, a képességek, a vágyak és így tovább. A tesstípus ismerete egy jóval eszményibb egészségi állapot létrehozására tesz képessé. A következõkben ismertetjük a három dosha jellemzõit.

A Vata-típus jellemzõi:

A Vata-típus alapvonása a változékonyság. A Vata-emberek kiszámíthatatlanok. A Vata-embernél a fizikai és a mentális energia nem állandó, hanem robbanásszerûen tör elõ. Nagyon jellemzõ a Vatára:

Fizikailag a három típus közül a Vaták a leggyengébbek, jellemzõen keskeny a válluk. Bizonyos Vatáknál nehéz vagy lehetetlen a súlygyarapodás, és állandóan soványak maradnak, mások soványak és karcsúak. Noha az étvágy rendkívül változékony, a Vata az egyetlen típus, amely bármit megehet anélkül, hogy hízna tõle.

A Vata-dosha a felelõs a testben végbemenõ minden mozgásért. A Vata mozgatja az izmokat, de õ ellenõrzi a légzést, a táplálék elõrehaladását az emésztõtraktusban, valamint az agyból kiinduló idegi impulzusokat is. A Vata legfontosabb funkciója a központi idegrendszer ellenõrzése. Remegés, görcsök és rohamok a Vata-zavar tipikus példái. Ha e dosha egyensúlya felborul, idegi rendellenességek lépnek fel, amelyek a szorongástól és a levertségtõl a klinikai mentális zavarokig terjedhetnek. A Vata-zavar súlyosbodása esetén pszichoszomatikus tünetek minden formája fellelhetõ. Ezért a Vata egyensúlyba hozása gyakran gyógyít meg minden más kezeléssel dacoló tünetet.

Az egyensúlyban lévõ Vata-ember a környezetét is áthtó módon boldog, lelkes és energikus. Elméje tiszta és éber, belsõ hangja vidám. A Vaták nagyon érzékenyek a környezetváltozásra.

Mindezen tulajdonságok közül azonban az a legfontosabb, hogy a Vata vezérli a többi doshát. Ez számos dolgot jelent: a betegség korai fázisában a Vata-egyensúly borul fel elsõként.

A legalapvetõbb intés a Vata-típusúaknak: pihenjenek eleget, ne hajtsák túl magukat, és fordítsanak fokozott figyelmet a rendszeres életmódra. Mindez sok Vata számára nem látszik természetesnek, pedig megfogadásuk gyakran testi vagy a lelki problémák gyors javulásához vezet.

A Pitta-típus jellemzõi:

A Pitta-típus alapvonása az erõ. A harciasság a Pittában természetes, de nem kell okvetlenül kifejezésre jutnia. Az egyensúlyban lévõ Pitták érzéseikben melegek és lelkesek, szeretetteljesek és elégedettek. A boldogságtól ragyogó arc kifejezetten Pitta. Nagyon jellemzõ a Pittára: A Pitták testileg közepes mertûek és arányosak. Súlyukat nagyobb ingadozások nélkül tartják, nem okoz nehézséget számukra, hogy néhány kilót akarattal fogyjanak vagy hízzanak.

A Pitta-haj és bõr könnyen felismerhetõ. A haj általában egyenes és finom, vörös, szõke vagy homokszínû, és idõ elõtti õszülésre hajlamos. A bõr meleg, lágy és világos, nem barnul le könnyen, és gyakran barnulás nélkül leég.

A Pittáknak általában éles, meélyreható intellektusuk és jó koncentrálóképességük van. A forróság mindenütt kifejezõdik a Pittákban: az indulatosság, a meleg kéz és láb, égõ érzés a szemben, a bõrö, a gyomorban vagy a belekben – mind a Pitta-egyensúly megbilenésének jele lehet.

A Pitták stressz hatására könnyen dühbe gurulnak, ez az õ jellegzetes negatív emóciójuk. Izgágák és türel-metlenek, követelõzõk és maximalisták lehetnek, különösen, ha felbillen az egyensúlyuk.

A Pitták beszéde pontos és világos, nem ritka közöttük a jó szónok. Határozott véleményük van és szeretnek vitatkozni. A gúnyoros, kritizáló hajlam a Pitta-egyensúlyzavar jele, de a más típusokhoz hasonlóan a Pittáknak is két oldaluk van: egyensúly esetén kedvesek, vidámak, magabiztosak és jóságosak.

Az anyagcserét az összes típusnál a Pitta-dosha tartja ellenõrzése alatt. A Pitta-emberekben az emésztõ tûz, ahogyan az Ayurvéda nevezi, különösen erõs. Innen a Pitták nagy étvágya és sokszor vad szomjúságérzete. Az összes típus közül a Pitták a legkevésbé képesek egy-egy étkezés kihagyására vagy akár elhalasztására. Túlzott Pittával kapcsolatos a gyomorégés, a gyomorfekély hajlama, az égõ érzés a belekben és az aranyér.

A Pitta bõre igen érzékeny, gyakoriak a kiütések, a gyulladások, a mitesszerek. A Pitta szeme fehérje érzékeny, és könnyen bepirosodik (a gyenge látást a Pitta-egyensúlyzavarral hozzák összefüggésbe). Általában jól alusznak, de felébredhetnek arra, hogy melegük van. Felbillent egyensúly esetén a Pitták hajlamosak az álmatlanságra.

Alapvatõ intés a Pitta-típus számára, hogy életmódja legyen mérsékelt és tiszta. A test összes sejtjének tiszta táplálék-, víz- és levegõfelvételét a Pitta-dosha szabályozza. Mivel a Pitták különösan érzékenyek erre, igen rosszul reagálnak a tisztátlan ételekre, a szennyezett levegõre és vízre, az alkoholra és cigarettára, és különösen a toxikus érzésekre – az ellenségeskedésre, a gyûlöl-ködésre, a türelmetlenségre és a féltékenységre. A Pitta-dosha adja az egészség szempontjából életbe vágó fontosságú mérsékletességre és tisztaságra való hajlamunkat.

A Kapha-típus jellemzõi:

A Kapha-típus alapvonása az elégedettség. A Kapha-dosha a test strukturális eleme stabilitást és állandóságot ad: fizikai erõtartalékot és állóképességet biztosít, amely beépül a Kapha-ember súlyos, izmos keretei özé. A Kaphákat az Ayurvéda szerencsésnek tartja, mert álta-lában jó egészségnek örvendenek, személyiségük derült, boldog, nyugodt világszemléletet sugároz. Nagyon jellemzõ a Kaphára: A Kapha-dosha fizikailag erõt ad, és a betegséggel szemben ellenállóvá tesz. Erõs hajlama van a súlygyarapodásra – a kaphának elég ránéznie az ételre, és máris pár kilót hízik. Mivel a túlsúlyt leadni nehéz, a Kaphák gyakrn elhíznak, ha egyensúlyukat vesztik.

A Kapha-dosha határozottan lassú. A lassú evõk, akiknek az emésztése is általában lassú, általában ugyanúgy a Kapha-típushoz tartoznak, mint a lassan beszélõk. Mivel ez a dosha tartja ellenõrzése alatt a test nedves szöveteit, a Kapha egyensúlyzavar gyakran a nyálkahártyákon nyilvánul meg. Kapha-panasz aaz arcüreggyulladás, a légcsõhurut, az allergiák, az asztma és az izületi fájdalmak.

A kaphák természetüknél fogva gyengédek, türelmesek és elnézõk, az anyáskodás kaphát fejez ki. Krízishelyzetben ritkán rendülnek meg, és gyakorta vigyáznak másokra maguk körül. A legtípikusabb negatív érzelem a Kapháknál a kapzsiság és a túlzott törõdés. Egyensúlyzavar esetén a Kapha makacs lesz, tompa, letargikus és lusta.

A Kapha akaárcsak a Vata, hideg dosha, de abban különbözik a Vatától, hogy nem száraz. Mivel a vérkeringésük általában jó, a kapha típusok nem szoktak hideg végtagokra panaszkodni. nem szeretik a hideg, nedves idõt, arra lelkileg vagy lelassulással, vagy kifejezett depresszióval reagálnak.

A három típus közül a Kaphák tanulnak a leglassabban, viszont nagyon jó a megjegyzõ képességük. ha elveszítik egyensúlyukat, tompákká és nehézfejûvé válnak.

A leglapvetõbb intés a kapha-típusúak számára, hogy legyenek haladók. A Kapha-stabilitást minden állandó helyzet tehetetlensége változtatja: a Kapha-típusúaknak tenniük kell róla, hogy ne ragaszkodjanak görcsösen a múlthoz, ne kötõdjenek túlságosan embrekhez és tárgyakhoz, és ne akadályozzák a változásokat. A Kapha-dosha a belsõ biztonság és szilárdság benyomását kelti, amely az egészséges személyiség lényeges jegye.
 
A DOSÁK ÉS MINÕSÉGEIK

VATA
A Vata-doshára jellemzõ:
Hideg – hideg végtagok, nem szereti a hideg éghajlatot. 
Mozgékony – attól függõen, hogy ez a dosha milyen egyensúlyben van, jó és rossz vérkeringést hoz létre, a magas vérnyomás a túlfokozott Vatával kapcsolatos, akárcsak a szív ritmuszavarai, az izomgörcsök és a háti fájdalmak. Az ideges, nyugtalan tekintet Vata-egyensúlyzavar jele.
Gyors – sok ezzek kapcsolódó vonáshoz vezet: új információk gyors megragadása, ugyanakakkor gyors elfelejtése.
Száraz - száraz bõr, száraz vagy fénytelen haj, fénytelen szem és minimális vagy mérsékelt izzadás. A bõr repedezett és törékeny lehet, hajlamos pikkelysömörre és ekcémára. 
Durva – durva bõr, sprõd haj.

PITTA
A Pitta-dosára jellemzõ:
Forró – meleg, pirospozsgás bõr, mindenfajta gyulladás, túlmûködõ anyagcsere, melegségézet a gyomorban, a májban, a belekben stb. A Pitták általában szeretik a hideg ételeket és italokat, amelyek ellensúlyozzák saját hõjüket.
Éles – éleselméjûség, de ugynakkor csípõs neyelv, ugyanaz a minõség a test szélsõséges elsavanyodásához és gyomorsavtúltengéshez vezethet.

Nedves – bõséges izzadásban nyilvánul meg: a meleg izzadt tenyér tipikusan Pitta. A Pitták forróak és nedvesek lévén, rosszul tûrik a nyirkos nyári idõjárást.
Savanykás szagú – szélsõséges Pitta-jelenlét esetén rossz lehelet, savanyú testszag vagy rosszz szagú vizelet és széklet.

KAPHA
A Kapha-típus jellemzõi:
Súlyos – minden súlyos rendellenesség Kapha-egyensúlyzavart sejtet, legyen az akár elhízás, hehéz emésztés vagy súlyos, nyomasztó depresszió.
Édes – amely súlyfelesleghez és cukorbetegséghez vezet, ha túlságosan sok édesség jut a testbe.
Állandó – ez a Kapha-típust tartózkodóvá teszi. A testi folyamatok nem mutatnak negy kilengéseket, a kapha állandó természete azza függ össze, hogy nincs szüksége kívükrõl jövõ ösztönzésre, mint a vatának vagy a Pittának. A Kaphák teste érzéketlen az olyan változásokra, amelyek a más testtípusúakat kibillentik egyensúlyukból. 
Lágy – ez a jellegzetességek széles skálájához vezet: lágy bõr és haj, lágy modor, lágy tekintet és a helyzetek igénytelen megközelítése.
Lassú – ez a Kapha-emberek jellegzetes lassú, folyamatos mozgásában nyilvánul meg, amely lassú beszéddel és megfontolt gondolkodással társul.
 

A kétdoshás típus értelmezése

Születéskor mindenkiben van valami mindegyik doshából. Ahhoz, hogy valaki tiszta Vata, Pitta vagy Kaphának legyen nevezhetõ, az kell, hogy az egyik dosha túltengjen benne, de ezek a legtöbb emberre nem vonatkozó, ritka kivételek. A legtöbben kétdoshás típusúak vagyunk, ahol az egyik dosha, ha nem is túlságosan, de dominál.

A kissebséget alkotó egydoshás típusúak bizonyos értelemben szerencsések, mert nekik csak egy domináns tényezõvel kell törõdniük életük folyamán. Ez az elõny azonban csekély. Mindenkinek mindhárom doshát egyensúlyban kell tartania. Noha természetes, hogy az ember leginkább a saját testtípusaira figyel, nagyon fontos a többi dosha ismerete. Az a leghelyesebb, ha bármely testtípusról úgy gondolkodunk, hogy abban mindhárom dosha kifejezõdik, de figyelmünk nagy részét egy vagy kettõ köti le.

A tiszta testtípusok jellemzõi a következõk:

Vata: Vékony testalkat, gyors, változékony elmemûködés, eleven viselkedés. Ezeket az embereket mások kiszámíthatatlannak tartják. Nyomás alatt izgatottá és szorongóvá válnak.
Pitta: Közepes testalkat, rendszeres és határozott elmemûködés, erõteljes viselkedés. Ezeket az embereket mások erõsnek tartják. Nyomás alatt dühössé és robbanékonnyá válnak.
Kapha: Testes alkat, nyugodt, józan elmemûködés, könnyed viselkedésmód. Ezeket az embereket mások elengedettnek tartják. Nyomás alatt gátolttá és csendessé válnak.

Ezeket a jellemzõ vonásokat párosíthatjuk, és így jó megközelítést kaphatunk arról, hogy milyen is egy kétdoshás típusú ember. A Vata-Kapha típus lehet egyszerre ingerlékeny és nyugodt: ez látszólag valószínûtlen kombináció ezekben az emberekben egészen nyilvánvaló. Az uralkodó dosha adja az ember elsõdleges reakcióit a világra, mind testi, mind lelki vonatkozásban. A második dosha egyéb utakon fejti ki hatását, de a kettõ általában nem úgy keveredik, mint a színek a festékben. Ha a vékony testalkatot létrehozó vata kombinálódik a testes Kaphával, az eredmény általában nem a közepes alkat (ami jellegzetesen Pitta). Inkább az történik, hogy hogy egy Vata-Kapha típus vagy az egyik, vagy a másik jellegzetességet mutatja. Így vannak idõszakok, amikor valaki egyértelmûen váltogatja egyik doshát a másikkal.
Az Ajurvédikus praxis a következõ dolgokat figyelte meg a kétdoshás testtípusúakkal kapcsolatban (és ez segítséget nyújthat a három dosha különbözõ kombinációinak jobb megtértésében):

Vata-Pitta
Ezek az emberek általában vékony testalkatúak, akárcsak a tiszta Vata-típusúak. Vata testvérpárjukhoz hasonlóan gyors mozgásúak és beszédesek, de azoknál vállalkozóbb kedvûek és élesebb intellektusúak (mindkettõ Pitta-jellemvonás). Kevéssé mutatják a Vaták szélsõségességeit  – kevésbé érzékenyek, fizikailag törékenyek és/vagy szábálytalanok. A Pitta-befolyás általános stabilitást kölcsönöz alkatuknak. Erõsebb az emésztésük, mint a Vata-típusé, és jobban tûrik a hideget, mert a Pitta javítja a vérkeringést. A környezetre túlzottan érzékeny Vata-típus gyakran lesz  a zaj, a huzat vagy a fizikai kényelmetlenség iránti rossz tûrõképességének az áldozata, ami a Vata-Pittára érvényes.

Pitta-Vata
Az e testtípusba tartozó emberek általában közepes testalkatúak, erõsebbek és izmosabbak a Vata-Pittáknál, akik közelebb állnak az inas, csontos fizikumú tiszta Vatákhoz. A Pitta-Vaták gyors mozgásúak. Jó állóképességgel rendelkeznek, és többnyire magabiztosak. Nyilvánvaló bennük a Pitták erõteljessége. A Vata könnyedsége, ha nem is olyan mértékben, de szintén megvan bebbük. Emésztésük erõsebb, és ürülésük sokkal szabályosabb, mint a Vata-Pittáké vagy a Vatáké. Örülnek a kihívásoknak, a problémákat lelkesen, gyakran agresszíven kezelik.

A Vata-Pitta és a Pitta-Vata egyaránt hajlamot mutathat a félelemre és a haragra, a két dosha negatív érzelmeire. Ha egyensúlyuk felborul, vagy stressz hatása alá kerülnek, ez a kombináció feszültté, makaccsá és bizonytalanná teszi õket.

Pitta-Kapha
A Kapha-dosha olyan erõs alkati jellem, hogy vaskos, nehéz fizikuma még akkor is megnyilvánul a kétdoshás típusokban, ha nem az elsõ helyen áll. A Pitta-Kaphák általában könnyen felismerhetõk, mert a Pitta erõteljes stílusa a Kapha masszív  testtével párosul. Sokkal izmosabbak, mint a Pitta-Vaták, sõt kimondottan  testesek is lehetnek. Személyiségük a Kapha stabilitását mutatja, de a Pitta erejével, kiegészülve a haragra és a kritikára való hajlammal, ami általában sokkal nyilvánvalóbb, mint a Kapha higgadt nyugalma. Ez különösen sportolók számára jó testtípus, mert a Pitta energiája és célratörése a Kapha kitartásával párosulva általában igen jó fizikai egészséggel jár.

Kapha-Pitta
A Kapha szerkezeti szilárdsága ebben a típusban még jobban elõjön. A Kapha-Pittáknak általában jó izomzatuk van, de nagyobb mennyiségû zsírral, mint a Pitta-Kapháknak vagy a Pittáknak. Hajlamosabbak a kerekded arcra és idomokra, mint a többiek. A Pitta-Kapháknál inkább hajlanak a lassú mozgásra és a fokozott elegedettségre, amihez a Kapha még több életerõt és tartós energiát biztosít. Jól érzik magukat, ha rendszeresen mozoghatnak, testmozgással egyensúlyozva a kapha tehetlenségre és tompaságra való hajlamát, de a Pitta-Kapháknál kevésbé motiváltak az aktivitásra.

Vata-Kapha
Ennek a típusnak gyakran komoly nehézséget okoz az, hogy egy írásos tesztbõl felismerje magát, mert a Vata és a Kapha ellentétes irányúak (nem is beszélva a Vata határozatlanságáról). Az áruló nyom általában az, hogy a vékony Vata-keret feltûnõen kombinálódik a kapha elengedett, könnyelmû stílusával, amelyet egy tiszta Vata soha nem mutat. Más oldalról nézve ezek Kapha személyiségek, akiknél valahogyan nem fejlõdött ki a testi zömökség. Sõt mivel a vata szabálytalansága uralja a fizikumot, ezek igen kicsiny emberek is lehetnek.

Ellentétben az örökmozgó Vatákkal, a Vata-Kaphák egyfajta belsõ stabilitást mutatnak, általában kiegyensúlyozottak, de stressz hatására Vata-vészreakciókkal reagálhatnak. Ez a típus hajlik a gyors és határozott cselekvésre, de jellemzõ rá az a Kapha-tulajdonság is, hogy szereti a dolgokat halogatni. A felhalmozás és megtartás vágya is jelen lehet benne. Mivel mindkét dosha hideg, ezek általában nem szeretik a hideg idõt. Emésztésük a hideg doshák következtében szabálytalan vagy lassú lehet.

Kapha-Vata
Ez a típus közel áll a Vata-Kaphákhoz, de többnyire szilárdabb testalkatú és lassúbb mozgású. A Kapha ezeket kiegyensúlyozotabbá és még elengedettebbé teszi, mint a Vata-kaphákat, de a Vaták túlzott lelkesedése nélkül. Általában atletikusabb alkatúak és nagyobb az állóképességük. A Vata-Kaphákhoz hasonlóan õk is sokat panaszkodnak emésztési rendellenességekre, és rosszul tûrik a hideget.

A háromdoshás típus értelmezése

A háromdoshás típusról általában azt tartják, hogy a legjobb esélyekkel rendelkezik az egyensúly fenntartására, mert a Vata, a Pitta és a Kapha aránya bennük közel egyenlõ. Nem egyetlen erõs ló viszi az egész fogatot. Egy igazi kiegyensúlyozott doshájú testtípus végeg jó egészségre, eszményi immunitásra és hosszú életre számíthat. Másrészt viszont az is igaz, hogy ha egyszer felborul az egynsúlya, akkor a háromdoshás típusnak megvan az a hátránya, hogy a helyreállításnál mind a háromra figyelemmel kell lennie: nincs vezérló, hogy vele állíthassuk le a megbokrosodott fogatot.

A doshák szívesen változnak, és olyan sokféleképpen kapcsolódnak egymáshoz, hogy nagyon kicsi a valószínûsége annak, hogy születésünkkor egyenlõ arányban legyenek jelen – olyan ez, mintha feldobnánk három pénzdarabot, és azok pontosan egy vonal mentén sorakozva érnének földet. Így végül az emberek többsége kétdoshás típusú. Az a lényeg, hogy ha nem is illünk bele egy-egy kategóriába, ismerjük meg önmagunkat, ami még akkor is lehetséges, ha testtípusunk kissé bizonytalan, valahogy úgy, mint a háromdoshás típus.

Tanuljuk meg látni a doshákat

Képzeljük el, hogy egy színes televíziós képet nézünk. A képernyõn látszólag emberek, fák, állatok, ég és felhõk jelennek meg, eléggé közelrõl nézve azonban csak háromféle pont vagy csillogó jel – a vörös, a zöld és a kék – látható, amint folyamatosan  váltakozva egyre újabb képeket formálnak. Attól függõen, hogy milyen távolságból nézzük, vagy a képeket, vagy a pontokat látjuk. Mindkét megközelítés hiteles, de a három pontté sokkal alapvetõbb. Ha a kép elromlik, akkor ezeket kell helyreigazítani. A Vata, a Pitta és a Kapha éppen az a háromféle „pont”, amelyeket az ayurvédikus orvos lát bennünk. A májunk, a vesénk, a szívverésünk, az inzulinszintünk stb. azok a mintázatok, amelyeket a három dosha váltakozó játéka formál. És helyreigazítani a testet, akárcsak a tévéképet, annyit tesz, mint újra helyre tenni a doshák egymáshoz viszonyított, örökké változó kapcsolatát.
Ha megeszünk egy nagyadag csokoládéfagylaltot, azt hihetjük, hogy a benne lévõ zsír okozza a testsúly növekedését. Ez betû szerint így is igaz, de a mélyebb ok a doshákban van. Elõször is, ezek döntik el, hogy az ember éhes-e. Õk döntenek arról, hogy most inkább a fagylalt felelne meg, mint a répa vagy zeller. És hosszabb távon még azt is õk határozzák meg, hogy a kalória zsírrá alakuljon-e. A Vata-típusú emberek több kalóriát fordítanak energiára, és így kevésbé fognak hízni a fagylalttól, mint a Kaphák, akik kalóriáik nagyobb százalékát fordítják zsír lerakására.

A doshák hozzájárulása nélkül a csokoládéfagylalt még a szánkig sem jutna el, nemhogy a sejtjeinkig. Ilyenformán a fagylaltban lévõ kalóriák csak részleges szerepet játszanak abban, hogy mi történik az étellel. Étrendünk tulajdonképpeni irányítója saját belsõ értelmünk, amely láthatatlanul sokkal mélyebb szinten mûködik, mint a kalóriák. Ugyanez vonatkozik az élet minden egyéb területére. Nem a cigaretta okozza a tüdõrákot, hanem az ember, aki szívja, szokása (vagy függõsége) okán, amely a dosháiba az idõ folyamán beléívódott. Egészen pontosan nem is mi kívánjuk a nikotint, hanem a Vatánk, az idegrendszer felügyelõjének szerepében. Ha azonban az a döntés születik, hogy le kell szokni a dohányzásról, azt már mi hozzuk: élünk a döntés szabadságával, ez pedig már túl van dosháink illetékességén.

Amellett, hogy minden sejtben jelen vannak, a három dosha tipikus elhelyezõdést mutat a testen belül. Mindegyik doshának elsõdleges lokalizációs helye – székhelye – van, amely a kezelés szempontjából fontos vonatkozási helynek számít.

Ha valamelyik dosha egyensúlya billenni kezd, az elsõ tünet rendszerint annak szeékhelyén keletkezik. A gázképzõdés, a fájdalmak a belekben vagy a székrekedés a túltengõ vata jellemzõ tünetei: az égõ érzés és fájdalom a felsõ hasban többnyire a túltengõ Pittára utal: a mellkasi vérbõség, a köhögés vagy a hûlés a kapha-túltengés jele.

Ez nem azt jelenti, hogy az egyensúlyzavar elsõ jelei mindig ezeken a helyeken jelentkeznek. A Vata-egyensúlyzavar alsó háti fájdalmak vagy menstruációs görcsök  formájában is jelentkezhet. Mivel minegyik dosha jelen van a test minden részében, a Vata-egyensúlyzavar is visszavándorolhat, és felbukkanhat fejfájás, izomgörcs, asztma és még tucatnyi más tünet formájában.

A három dosha három ismertetõjele a száraz, a forró és a súlyos. A Vata van növekvõben, ha száraz azidõ, ha száraz õszi szél fúj, ha száraz az étel (pattogatott kukorica, sós keksz, szárított szilva). Ha bõr túlságosan száraz, vagy az arcüregek nagyon kiszáradtak, a Vata fokozódóban van, vagy talaán már ki is billent egyensúlyából.

Bármi ami forró, a Pittát növeli. Egy forró júliusi nap, egy jó meleg fürdõ és a forró érzelmek – mint a harag vagy a nemi szenvedély – is idetartoznak. A Pitta van növekvõben, ha bárhol a testben égõ érzés keletkezik (gyomorban, belekben, végbélben), vagy valahol begyullad a bõr. A Pitta nem annyira finom és átható, mint a Vata: inkább agresszív és éles.

Minden, ami súlyos, a Kaphát növeli. A súlygyarapodás, a belsõ nehézségérzet vegy az erõsen borús nap mind több Kapha-doshát hoz felszínre. ha az alvás a szokottnál nehezebbé válik, vagy felfrissülés helyett tompává és támolygóvá tesz, akkor nagy valószínûséggel a Kapha a felelõs. A doshák között a Kapha a legállandóbb, õ áll a legközelebb az anyagi formához.

A doshák, akárcsak a prakriti, kétéltûek. Érezhetjük úgy, hogy kelepcébe ejtenek bennünket, de tanulhatunk is tõlük, és hasznunkra fordíthatjuk, ha hallgatunk a szavukra. A Pitta-természet ellenséges hajlamokat, a Vata izgatott beleket produkál, de semmi sem kényszeríthet arra, hogy belemenjünk az olyan, feszültségekkel teli életformába, amely a Pittában felszítja a tüzet, vagy kimeríti a Vatát, és ilyen problémákat hoz a felszínre.

Tettípusunk, mivel beleszülettünk, nem változik. Másrészt viszont a doshák állandó mozgásban vannak. valahányszor egy hegyre nézünk, sült krumplit eszünk, Mozartot hallgatunk vagy bármit gondolunk vagy cslekszünk, a dosháink változnak. Akinek a szíve hevesen ver, erõs Vata-reakciója van, akármi is legyen az alaptermészete. Bármilyen is legyen alaptermészetünk, próbáljuk mindhárom doshát teljesen élni!

A doshák pozitív pszichológiai jellemvonásai a következõk:

Vata – fantáziadús, fogékony, spontán, rugalmas, életvidám
Pitta – intelligens, magabiztos, vállalkozó szellemû, jókedvû

Kapha – nyugodt, együttérzõ, bátor, megbocsátó, szeretõ

Mindegyik testtípus a lehetõségek széles skáláját tartalmazza. Sajnos hajlamosak vagyunk magunkat egy normához hasonlítani, amelyet, ha nem tudunk elérni, elégtelenségi érzésünk támad, mert úgy érezzük, hogy ezt a szintet mindenkinek el kellérnie. Az effajta konformitás azonban nincs benne a természet tervében. Nézzük a következõ példát:
A testsúly igen kényes téma. Mindenki azt szeretné, ha ideális lenne a súlya, de milliók hiába küzdenek ezért. A kritikusok rámutatnak, hogy társadalmunk a soványság megszállotja.

Az Ajurvéda szerint nem az a baj, hogy ragaszkodunk a tökéletes alakhoz, hanem az, hogy figyelmen kívül hagyjuk a természet alapvetõ törvényszerûségeit. A természet szerint a Vata-nõ sovány, a Kapha pedig molett, ha nem éppen kövér. Más kérdés, hogy mi adja mindkét  típus tagadhatatlan vonzerejét. A Vaták bájosak, vidámak és vibrálnak – természetes elevenséggel kommunikálnak. A Kaphák ugyan nincsenek könnyed, agilis testtel megáldva, de megvan a maguk szépsége: higgadtak, nagy, lágy szemük van, méltóságteljes stílus és telt, bájos idomok jellemzik õket. A Pittáknak, akik az ideális fizikai típust illetõen a legközelebb állnak a mai nyugati felfogáshoz, lévén közepes felépítésûek és arányosak, ugyancsak van egyfajta jellegzetességük, ami vonzóvá teszi õket mások számára. Ilyenformán mindegyik dosha egy-egy ideált képvisel, amelyek a természet szempontjából egyenértékûek. Legyenek a mi szemünkben is azok.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a „doshák kiegyensúlyozása” azt jelenti, hogy kíséreljük meg a Vatát, a Pittát, és a Kaphát egyenlõ arányba hozni. Ez téves elképzelés: a velünk született doshák aránya nem változtatható. Amit tetünk, az az, hogy megtaláljuk a doshák helyes egyensúlyát önmagunkban. A doshák egy olyan skálán mozognak, amelynek két végén van a sok és a kevés, középen az egyensúlyponttal.

A betegség hat lépcsõfoka

Az orvoslásnak évezredek óta az a célja, hogy visszavezesse a pácienseket saját természetükhöz: ez nem egyedül a Maharishi Ajur-Véda célkitûzése. A nyugatot azonban lenyûgözte a betegségek pontos fizikai értelmezésével történõ tudományos orvoslás. Manapság a nyugati medicina elismeri, hogy a betegség eredhet akár testi, akár leki okokból. A test-lélek medicina beköszöntével nem világos többé, hogy a kettõ egyáltalán elválaszható-e egymástól. Egy hirtelen lelki megrázkódtatás nagy rombolást végezhet a testben, megbénítja az idegrendszert, és utat nyit a betegségeknek.

A Maharishi Ajur-Védával sokkal nagyobb pontosságra vagyunk képesek. Az õsi szövegek szerint a betegségfolyamatnak hat lépcsõfoka van. Az elsõ három láthatatlan, és egyaránt kapcsolható a lélekhez és a testhez. Az utóbbi három nyilvánvaló tünetekkel jár, amelyeket akár a beteg, akár az orvos felfedezhet. Mindegyik lépcsõfok az egyensúly hiányát jelzi, de megjelenési formája a folyamat elõrehaladtával változik:

E fokozatok bemutatására tegyük fel, hogy nagy mennyiségû Pitta halmozódik fel, mert valaki esetleg Pitta-típus, és úgy érzi, hogy súlyos stresszhatás alatt áll, vagy éppen rossz a közérzete a forró nyári idõ miatt. Ha eléggé nagy mennyiségû Pitta halmozódott fel, az mozogni kezd a testben: elhagyja azokat a helyeket, ahol tulajdonképpen lennie kell. Rövidesen olyan helyeket talál, ahol ama (toxikus maradvány) van, és ott fennakad.

Ez a történés foglalja magában a betegség elsõ három lépcsõfokát. A nyugati orvos itt még nem tudna diagnózist felállítani, mert tankönyvileg még nincs semmiféle rendellenesség, ajurvédikus szempontból azonban a test már nem teljesen egészséges. Ha valaki nagyon odafigyel a testére, már korán mégérezheti valamelyik dosha kezdõdõ egyensúlyzavarát. Mindenki felismeri azokat a finom változásokat, amelyek egy hûlést jeleznek, vagy amikor influlenza kezdõdik. Sok egyéb betegségnél is jelentkezik egyfajta rossz közérzet vagy halvány, kellemetlen érzés, amelyet nem lehet pontosan behatárolni vagy azonosítani. Az orvos gyakran zavarban van, amikor konkrét tünetek után kutatva a bizonytalan panaszok, fájdalmak, izomgyengeség, hõemelkedés vagy egszerûen hosszan tartó fáradság egyvelegébe ütközik. Ezek lehetnek hirtelen szívroham vagy agyvérzés halvány testi elõjelei – amelyek persze többnyire nem is olyan hirtelen bajok. A doshák általában már jó elõre figyelmeztetik az áldozatot, de az nem figyel rájuk.

Ha a dosha valahol megreked, az rendszerint a negyedik lépcsõfokot vezeti be, amikor a betegség elsõ, finom jelei kezdenek megjelenni. Ha a Pitta a bõrben jelenik meg, enyhe viszketés ézzetét keltheti, vagy gyulladást okozhat. Ha a gyomorban van, gyomorégés vagy gyomorrontás léphet fel. (Nemcsak a Pittát akarjuk felelõssé tenni a betegség tüneteiért. Bármelyik dosha bárhol megjelenhet. Ha túlságosan sok Vata jelenik meg az izületben, amely erre az egyik legvalószínûbb hely, mivel az izületek szívesen szedik fel az amát, akkor ott szúró fájdalmat érezhet az ember.) Néhány ilyen halvány jelet kivéve azonban még semmi jele nincs annak, hogy komoly betegség kezdõdne.

Mivel a Maharishi Ajur-Véda testünknek e finom szintjén mûködik, olyan tünetek is befolyásolhatók, amelyek nyugati mértékkel igancsak titokzatosak: rejtélyes fájdalmak, szorongás, depresszió, fáradság és így tovább. A nyugati medicina ezekre azt szokta mondani, hogy pszichoszomatikus problémák, vagyis eredetük a páciens fejében van. Valójában ezek a dosha-egyensúlyzavar korai szakaszából erednek. Ezeket könnyû kezelni, mivel az 1, 2., vagy 3. szakaszban vannak, napirendi beosztással és a test megtisztításának különleges eljárásával (pancsakarmának nevezik) hatásosan kezelhetõk.

Ha már kialakult betegségekkel van dolgunk, a testi szövetek károsodása olyan fokot ér el, hogy e kezelések önmagukban nem vezetnek eredményre. Ilyenkor vagy fejlettebb ajurvédikus gyógymódokhoz kell folyamodnunk, vagy a nyugati orvoslást kell segítségül hívnunk, amely akut esetek legkülönbözõbb formáinak kezelésére jött létre.

[A Maharishi Amrit Kalas, a rák, és a trombózis gyógyítása]
[Maharishi Ajur-Véda terápiák
]
[Maharishi Ajurvédikus testgyakorlatok
]
[Maharishi Ajur-Véda termékek
]

***

[TM és az orvosi ellátás csökkenése]
[TM és a magas vérnyomás csökkenése]
[TM és az álmatlanság csökkenése]
[TM és az asztma csökkenése]
[TM kutatások]