A
Maharishi Ajur-Véda a kalasszikus indiai Ajurvéda Maharishi Mahesh
Yogi által felelevenített komplex gyógyítási
rendszere, melyet Maharishi számos híres indiai Ajurvédikus
orvos segítségével vezetett be 1983-ban.
Az
Indiában több mint 5000 éves múltra visszatekintõ
Ajurvéda két szóból ered: Ajus élet, és
Véda tudás vagy tudomány. Az Ajurvédát
így általában az élet tudományának
fordítják. Az Ajurvéda célja az, hogy megmondja
nekünk, hogyan befolyásoljuk, alakítsuk, teljesítsük
ki és végsõ soron uraljuk életünket betegség
és öregedés nélkül. Az Ajurvéda vezérelve:
az elme fejti ki a legmélyebb hatást a testre, és a betegségmentes
állapot feltétele a saját tudatunkkal való kapcsolatteremtés.
E kiegyensúlyozott tudat az egészség sokkal magasabb fokát
teremti meg, mint bármiféle fizikai immunitás.
A
Maharishi Ajur-Véda azt tanítja, hogy minden embernek saját,
egyedi, természet adta modellje van, amelyet prakritinek, azaz testtípusnak
nevezünk. (A testtípus megállapításának
legbiztosabb módja egy Maharishi Ajur-Véda orvossal való
konzultálás, így erre külön nem térünk
ki. Viszont az általános jellemzõk ismerete felismerésül
szolgálhat annak érdekében, hogy megtudjuk, kire milyen
testtípus illik szerk.) A prakriti mondja meg, hogyan kell a természet
szerint élnünk. Az Ajurvéda szerint a test tudja, hogy mi
a jó, és mi rossz neki: a természet születéstõl
belénk plántálta a helyes ösztönöket.
A
testtípus megismerése
Az
Ajurvédikus testtípus olyan, mint a tervrajz, amely a rendszerünkbe
beépített, velünk született tendenciákat körvonalazza.
Függetlenül attó, hogy ki issza meg, egy pohár tej mindig
120 kalóriát tartalmaz. Az egyik ember e kalóriákat
arra használja, hogy zsírt halmozzon fel, míg a másik
energiává alakítja a nagy részét: a gyermek
teste a sok kálciumot új csontszövet építésére
vonja ki, míg az idõsebb ember ugyanezt a kálciumot a veséin
áramoltatja át.
Az
Ajurvédikus orvos a testtípus ismeretében meg tudja mondani,
hogy mi az étrend, fizikai aktivitás és gyógyszeres
kezelés, amely segíteni fog, és mi az, ami nem lesz jó,
vagy esetleg éppen ártana.
Honnan
származnak a testtípusok? Mindenkinek lényegileg ugyanazok
a sajtjei és szervei vannak, mégis a genetika parancsára
az egyik embernek kék szeme van, a másiknak barna. A testtípusok
mélyebb eredete után kutatva a Maharishi Ajur-Véda az elme
és a test közötti találkozási pontot vizsgálja.
A kettõ nyilvánvalóan találkozik. Valahányszor
történik valami az elmében, történés reagál
rá a testben. Ha a gyermek fél a sötétben, félelme
fizikai formár ölt azzal, hogy adrenalin száguld végig
a vérpályáján. Az Ayurvéda szerint e kapcsolódás
egy, az elme és a test közé iktatott ponton történik,
ahol a gondolat anyaggá alakul, ezt három mûködési
elv uralja, amelyeket dosháknak nevezünk.
A
doshák egyedülállóak és rendkívül
fontosak, mert õk teszik lehetõvé az elme és a test
párbeszédét. Minden reménységünk, félelmünk,
álmunk és kívánságunk, még a leghalványabb
érzelmi vágyrezdülésünk nyomot hagy fiziológiánkon:
ezek a mentális történések állandóan
formálják a testet. Ezek az üzenetek legtöbbünk
számára nem annyira fontosak, mint kellene. A doshákban
jelentkezõ egyensúlyzavar az elsõ jele annak, hogy az elme
és a test nincs tökéletesen egybehangolva.
A
három dosha neve Vata, Pitta, és Kapha. Noha mindhárom
ezernyi különbözõ mûködést szabályoz
a test-lélek rendszerben, mégis megkülönbözteti
három alapvetõ mûködésük:
a Vata-dosha uralja a mozgást,
a Pitta-dosha uralja az anyagcserét,
a Kapha-dosha uralja a szerkezetet.
Testünk
minden sejtjének mindhárom elvet tartalmaznia kell. Ahoz,
hogy életben maradjunk, testünknek szüksége van
vatára, azaz mozgásra, amely lehetõvé teszi
a légzést, az étel továbbítását
az emésztõtraktuson keresztül, és idegi impulzusok
küldését az agyból illetve az agyba. Kell, hogy
legyen testünknek Pittája, azaz anyagcseréje, amely az
egész rendszerben feldolgozza a táplálékot,
a levegõt és a vizet. Kell, hogy legyen Kaphája is,
azaz szerkezete, amely összetartja a sejteket és az izmot, zsírt,
csontot és inat alakít ki. A természetnek mindhárom
elvre szüksége van a test felépítéséhez.
A
testtípusok általános jellemzõi
A
testtípus egy keretforma, amelybe bele vagyunk helyezve, ám
a sorsunkat nem tartalmazza. Típus dolga, hogy valaki alacsony vagy
magas, határozatlan vagy határozott, aggodalmaskodó
vagy nyugodt de emellet bõséges tere van azoknak a dolgoknak,
amelyeket a testtípus nem tart ellenõrzése alatt: ilyenek
a gondolatok, az érzések, az emlékek, a képességek,
a vágyak és így tovább. A tesstípus ismerete
egy jóval eszményibb egészségi állapot
létrehozására tesz képessé. A következõkben
ismertetjük a három dosha jellemzõit.
A Vata-típus jellemzõi:
A Vata-típus alapvonása a változékonyság. A Vata-emberek kiszámíthatatlanok. A Vata-embernél a fizikai és a mentális energia nem állandó, hanem robbanásszerûen tör elõ. Nagyon jellemzõ a Vatára:
A Pitta-típus jellemzõi:
A Pitták beszéde pontos és világos, nem ritka közöttük a jó szónok. Határozott véleményük van és szeretnek vitatkozni. A gúnyoros, kritizáló hajlam a Pitta-egyensúlyzavar jele, de a más típusokhoz hasonlóan a Pittáknak is két oldaluk van: egyensúly esetén kedvesek, vidámak, magabiztosak és jóságosak.
Az anyagcserét az összes típusnál a Pitta-dosha tartja ellenõrzése alatt. A Pitta-emberekben az emésztõ tûz, ahogyan az Ayurvéda nevezi, különösen erõs. Innen a Pitták nagy étvágya és sokszor vad szomjúságérzete. Az összes típus közül a Pitták a legkevésbé képesek egy-egy étkezés kihagyására vagy akár elhalasztására. Túlzott Pittával kapcsolatos a gyomorégés, a gyomorfekély hajlama, az égõ érzés a belekben és az aranyér.
A Pitta bõre igen érzékeny, gyakoriak a kiütések, a gyulladások, a mitesszerek. A Pitta szeme fehérje érzékeny, és könnyen bepirosodik (a gyenge látást a Pitta-egyensúlyzavarral hozzák összefüggésbe). Általában jól alusznak, de felébredhetnek arra, hogy melegük van. Felbillent egyensúly esetén a Pitták hajlamosak az álmatlanságra.
Alapvatõ intés a Pitta-típus számára, hogy életmódja legyen mérsékelt és tiszta. A test összes sejtjének tiszta táplálék-, víz- és levegõfelvételét a Pitta-dosha szabályozza. Mivel a Pitták különösan érzékenyek erre, igen rosszul reagálnak a tisztátlan ételekre, a szennyezett levegõre és vízre, az alkoholra és cigarettára, és különösen a toxikus érzésekre az ellenségeskedésre, a gyûlöl-ködésre, a türelmetlenségre és a féltékenységre. A Pitta-dosha adja az egészség szempontjából életbe vágó fontosságú mérsékletességre és tisztaságra való hajlamunkat.
A Kapha-típus jellemzõi:
A Kapha-dosha határozottan lassú. A lassú evõk, akiknek az emésztése is általában lassú, általában ugyanúgy a Kapha-típushoz tartoznak, mint a lassan beszélõk. Mivel ez a dosha tartja ellenõrzése alatt a test nedves szöveteit, a Kapha egyensúlyzavar gyakran a nyálkahártyákon nyilvánul meg. Kapha-panasz aaz arcüreggyulladás, a légcsõhurut, az allergiák, az asztma és az izületi fájdalmak.
A kaphák természetüknél fogva gyengédek, türelmesek és elnézõk, az anyáskodás kaphát fejez ki. Krízishelyzetben ritkán rendülnek meg, és gyakorta vigyáznak másokra maguk körül. A legtípikusabb negatív érzelem a Kapháknál a kapzsiság és a túlzott törõdés. Egyensúlyzavar esetén a Kapha makacs lesz, tompa, letargikus és lusta.
A Kapha akaárcsak a Vata, hideg dosha, de abban különbözik a Vatától, hogy nem száraz. Mivel a vérkeringésük általában jó, a kapha típusok nem szoktak hideg végtagokra panaszkodni. nem szeretik a hideg, nedves idõt, arra lelkileg vagy lelassulással, vagy kifejezett depresszióval reagálnak.
A három típus közül a Kaphák tanulnak a leglassabban, viszont nagyon jó a megjegyzõ képességük. ha elveszítik egyensúlyukat, tompákká és nehézfejûvé válnak.
A
leglapvetõbb intés a kapha-típusúak számára,
hogy legyenek haladók. A Kapha-stabilitást minden állandó
helyzet tehetetlensége változtatja: a Kapha-típusúaknak
tenniük kell róla, hogy ne ragaszkodjanak görcsösen a
múlthoz, ne kötõdjenek túlságosan embrekhez
és tárgyakhoz, és ne akadályozzák a változásokat.
A Kapha-dosha a belsõ biztonság és szilárdság
benyomását kelti, amely az egészséges személyiség
lényeges jegye.
|
A
kétdoshás típus értelmezése
Születéskor
mindenkiben van valami mindegyik doshából. Ahhoz, hogy valaki
tiszta Vata, Pitta vagy Kaphának legyen nevezhetõ, az kell, hogy
az egyik dosha túltengjen benne, de ezek a legtöbb emberre nem vonatkozó,
ritka kivételek. A legtöbben kétdoshás típusúak
vagyunk, ahol az egyik dosha, ha nem is túlságosan, de dominál.
A
kissebséget alkotó egydoshás típusúak bizonyos
értelemben szerencsések, mert nekik csak egy domináns tényezõvel
kell törõdniük életük folyamán. Ez az elõny
azonban csekély. Mindenkinek mindhárom doshát egyensúlyban
kell tartania. Noha természetes, hogy az ember leginkább a saját
testtípusaira figyel, nagyon fontos a többi dosha ismerete. Az a
leghelyesebb, ha bármely testtípusról úgy gondolkodunk,
hogy abban mindhárom dosha kifejezõdik, de figyelmünk nagy
részét egy vagy kettõ köti le.
A
tiszta testtípusok jellemzõi a következõk:
Vata:
Vékony testalkat, gyors, változékony elmemûködés,
eleven viselkedés. Ezeket az embereket mások kiszámíthatatlannak
tartják. Nyomás alatt izgatottá és szorongóvá
válnak.
Pitta:
Közepes testalkat, rendszeres és határozott elmemûködés,
erõteljes viselkedés. Ezeket az embereket mások erõsnek
tartják. Nyomás alatt dühössé és robbanékonnyá
válnak.
Kapha:
Testes alkat, nyugodt, józan elmemûködés, könnyed
viselkedésmód. Ezeket az embereket mások elengedettnek
tartják. Nyomás alatt gátolttá és csendessé
válnak.
Ezeket
a jellemzõ vonásokat párosíthatjuk, és így
jó megközelítést kaphatunk arról, hogy milyen
is egy kétdoshás típusú ember. A Vata-Kapha típus
lehet egyszerre ingerlékeny és nyugodt: ez látszólag
valószínûtlen kombináció ezekben az emberekben
egészen nyilvánvaló. Az uralkodó dosha adja az ember
elsõdleges reakcióit a világra, mind testi, mind lelki
vonatkozásban. A második dosha egyéb utakon fejti ki hatását,
de a kettõ általában nem úgy keveredik, mint a színek
a festékben. Ha a vékony testalkatot létrehozó vata
kombinálódik a testes Kaphával, az eredmény általában
nem a közepes alkat (ami jellegzetesen Pitta). Inkább az történik,
hogy hogy egy Vata-Kapha típus vagy az egyik, vagy a másik jellegzetességet
mutatja. Így vannak idõszakok, amikor valaki egyértelmûen
váltogatja egyik doshát a másikkal.
Az Ajurvédikus praxis a következõ dolgokat
figyelte meg a kétdoshás testtípusúakkal kapcsolatban
(és ez segítséget nyújthat a három dosha
különbözõ kombinációinak jobb megtértésében):
Vata-Pitta
Ezek az emberek általában vékony
testalkatúak, akárcsak a tiszta Vata-típusúak. Vata
testvérpárjukhoz hasonlóan gyors mozgásúak
és beszédesek, de azoknál vállalkozóbb kedvûek
és élesebb intellektusúak (mindkettõ Pitta-jellemvonás).
Kevéssé mutatják a Vaták szélsõségességeit
kevésbé érzékenyek, fizikailag törékenyek
és/vagy szábálytalanok. A Pitta-befolyás általános
stabilitást kölcsönöz alkatuknak. Erõsebb az emésztésük,
mint a Vata-típusé, és jobban tûrik a hideget, mert
a Pitta javítja a vérkeringést. A környezetre túlzottan
érzékeny Vata-típus gyakran lesz a zaj, a huzat vagy
a fizikai kényelmetlenség iránti rossz tûrõképességének
az áldozata, ami a Vata-Pittára érvényes.
Pitta-Vata
Az e testtípusba tartozó emberek általában
közepes testalkatúak, erõsebbek és izmosabbak a Vata-Pittáknál,
akik közelebb állnak az inas, csontos fizikumú tiszta Vatákhoz.
A Pitta-Vaták gyors mozgásúak. Jó állóképességgel
rendelkeznek, és többnyire magabiztosak. Nyilvánvaló
bennük a Pitták erõteljessége. A Vata könnyedsége,
ha nem is olyan mértékben, de szintén megvan bebbük.
Emésztésük erõsebb, és ürülésük
sokkal szabályosabb, mint a Vata-Pittáké vagy a Vatáké.
Örülnek a kihívásoknak, a problémákat
lelkesen, gyakran agresszíven kezelik.
A Vata-Pitta és a Pitta-Vata egyaránt hajlamot
mutathat a félelemre és a haragra, a két dosha negatív
érzelmeire. Ha egyensúlyuk felborul, vagy stressz hatása
alá kerülnek, ez a kombináció feszültté,
makaccsá és bizonytalanná teszi õket.
Pitta-Kapha
A Kapha-dosha olyan erõs alkati
jellem, hogy vaskos, nehéz fizikuma még akkor is megnyilvánul
a kétdoshás típusokban, ha nem az elsõ helyen áll.
A Pitta-Kaphák általában könnyen felismerhetõk,
mert a Pitta erõteljes stílusa a Kapha masszív testtével
párosul. Sokkal izmosabbak, mint a Pitta-Vaták, sõt kimondottan
testesek is lehetnek. Személyiségük a Kapha stabilitását
mutatja, de a Pitta erejével, kiegészülve a haragra és
a kritikára való hajlammal, ami általában sokkal
nyilvánvalóbb, mint a Kapha higgadt nyugalma. Ez különösen
sportolók számára jó testtípus, mert a Pitta
energiája és célratörése a Kapha kitartásával
párosulva általában igen jó fizikai egészséggel
jár.
Kapha-Pitta
A Kapha szerkezeti szilárdsága ebben a típusban
még jobban elõjön. A Kapha-Pittáknak általában
jó izomzatuk van, de nagyobb mennyiségû zsírral,
mint a Pitta-Kapháknak vagy a Pittáknak. Hajlamosabbak a kerekded
arcra és idomokra, mint a többiek. A Pitta-Kapháknál
inkább hajlanak a lassú mozgásra és a fokozott elegedettségre,
amihez a Kapha még több életerõt és tartós
energiát biztosít. Jól érzik magukat, ha rendszeresen
mozoghatnak, testmozgással egyensúlyozva a kapha tehetlenségre
és tompaságra való hajlamát, de a Pitta-Kapháknál
kevésbé motiváltak az aktivitásra.
Vata-Kapha
Ennek a típusnak gyakran komoly nehézséget
okoz az, hogy egy írásos tesztbõl felismerje magát,
mert a Vata és a Kapha ellentétes irányúak (nem
is beszélva a Vata határozatlanságáról).
Az áruló nyom általában az, hogy a vékony
Vata-keret feltûnõen kombinálódik a kapha elengedett,
könnyelmû stílusával, amelyet egy tiszta Vata soha
nem mutat. Más oldalról nézve ezek Kapha személyiségek,
akiknél valahogyan nem fejlõdött ki a testi zömökség.
Sõt mivel a vata szabálytalansága uralja a fizikumot, ezek
igen kicsiny emberek is lehetnek.
Ellentétben az örökmozgó Vatákkal,
a Vata-Kaphák egyfajta belsõ stabilitást mutatnak, általában
kiegyensúlyozottak, de stressz hatására Vata-vészreakciókkal
reagálhatnak. Ez a típus hajlik a gyors és határozott
cselekvésre, de jellemzõ rá az a Kapha-tulajdonság
is, hogy szereti a dolgokat halogatni. A felhalmozás és megtartás
vágya is jelen lehet benne. Mivel mindkét dosha hideg, ezek általában
nem szeretik a hideg idõt. Emésztésük a hideg doshák
következtében szabálytalan vagy lassú lehet.
Kapha-Vata
Ez a típus közel áll a Vata-Kaphákhoz,
de többnyire szilárdabb testalkatú és lassúbb
mozgású. A Kapha ezeket kiegyensúlyozotabbá és
még elengedettebbé teszi, mint a Vata-kaphákat, de a Vaták
túlzott lelkesedése nélkül. Általában
atletikusabb alkatúak és nagyobb az állóképességük.
A Vata-Kaphákhoz hasonlóan õk is sokat panaszkodnak emésztési
rendellenességekre, és rosszul tûrik a hideget.
A háromdoshás típus értelmezése
A háromdoshás típusról általában azt tartják, hogy a legjobb esélyekkel rendelkezik az egyensúly fenntartására, mert a Vata, a Pitta és a Kapha aránya bennük közel egyenlõ. Nem egyetlen erõs ló viszi az egész fogatot. Egy igazi kiegyensúlyozott doshájú testtípus végeg jó egészségre, eszményi immunitásra és hosszú életre számíthat. Másrészt viszont az is igaz, hogy ha egyszer felborul az egynsúlya, akkor a háromdoshás típusnak megvan az a hátránya, hogy a helyreállításnál mind a háromra figyelemmel kell lennie: nincs vezérló, hogy vele állíthassuk le a megbokrosodott fogatot.
A doshák szívesen változnak, és olyan sokféleképpen kapcsolódnak egymáshoz, hogy nagyon kicsi a valószínûsége annak, hogy születésünkkor egyenlõ arányban legyenek jelen olyan ez, mintha feldobnánk három pénzdarabot, és azok pontosan egy vonal mentén sorakozva érnének földet. Így végül az emberek többsége kétdoshás típusú. Az a lényeg, hogy ha nem is illünk bele egy-egy kategóriába, ismerjük meg önmagunkat, ami még akkor is lehetséges, ha testtípusunk kissé bizonytalan, valahogy úgy, mint a háromdoshás típus.
Tanuljuk meg látni a doshákat
Képzeljük
el, hogy egy színes televíziós képet nézünk.
A képernyõn látszólag emberek, fák, állatok,
ég és felhõk jelennek meg, eléggé közelrõl
nézve azonban csak háromféle pont vagy csillogó
jel a vörös, a zöld és a kék látható,
amint folyamatosan váltakozva egyre újabb képeket
formálnak. Attól függõen, hogy milyen távolságból
nézzük, vagy a képeket, vagy a pontokat látjuk. Mindkét
megközelítés hiteles, de a három pontté sokkal
alapvetõbb. Ha a kép elromlik, akkor ezeket kell helyreigazítani.
A Vata, a Pitta és a Kapha éppen az a háromféle
pont, amelyeket az ayurvédikus orvos lát bennünk. A májunk,
a vesénk, a szívverésünk, az inzulinszintünk
stb. azok a mintázatok, amelyeket a három dosha váltakozó
játéka formál. És helyreigazítani a testet,
akárcsak a tévéképet, annyit tesz, mint újra
helyre tenni a doshák egymáshoz viszonyított, örökké
változó kapcsolatát.
Ha megeszünk egy nagyadag csokoládéfagylaltot,
azt hihetjük, hogy a benne lévõ zsír okozza a testsúly
növekedését. Ez betû szerint így is igaz, de
a mélyebb ok a doshákban van. Elõször is, ezek döntik
el, hogy az ember éhes-e. Õk döntenek arról, hogy
most inkább a fagylalt felelne meg, mint a répa vagy zeller. És
hosszabb távon még azt is õk határozzák meg,
hogy a kalória zsírrá alakuljon-e. A Vata-típusú
emberek több kalóriát fordítanak energiára,
és így kevésbé fognak hízni a fagylalttól,
mint a Kaphák, akik kalóriáik nagyobb százalékát
fordítják zsír lerakására.
A doshák hozzájárulása nélkül a csokoládéfagylalt még a szánkig sem jutna el, nemhogy a sejtjeinkig. Ilyenformán a fagylaltban lévõ kalóriák csak részleges szerepet játszanak abban, hogy mi történik az étellel. Étrendünk tulajdonképpeni irányítója saját belsõ értelmünk, amely láthatatlanul sokkal mélyebb szinten mûködik, mint a kalóriák. Ugyanez vonatkozik az élet minden egyéb területére. Nem a cigaretta okozza a tüdõrákot, hanem az ember, aki szívja, szokása (vagy függõsége) okán, amely a dosháiba az idõ folyamán beléívódott. Egészen pontosan nem is mi kívánjuk a nikotint, hanem a Vatánk, az idegrendszer felügyelõjének szerepében. Ha azonban az a döntés születik, hogy le kell szokni a dohányzásról, azt már mi hozzuk: élünk a döntés szabadságával, ez pedig már túl van dosháink illetékességén.
Amellett, hogy minden sejtben jelen vannak, a három dosha tipikus elhelyezõdést mutat a testen belül. Mindegyik doshának elsõdleges lokalizációs helye székhelye van, amely a kezelés szempontjából fontos vonatkozási helynek számít.
Ha valamelyik dosha egyensúlya billenni kezd, az elsõ tünet rendszerint annak szeékhelyén keletkezik. A gázképzõdés, a fájdalmak a belekben vagy a székrekedés a túltengõ vata jellemzõ tünetei: az égõ érzés és fájdalom a felsõ hasban többnyire a túltengõ Pittára utal: a mellkasi vérbõség, a köhögés vagy a hûlés a kapha-túltengés jele.
Ez nem azt jelenti, hogy az egyensúlyzavar elsõ jelei mindig ezeken a helyeken jelentkeznek. A Vata-egyensúlyzavar alsó háti fájdalmak vagy menstruációs görcsök formájában is jelentkezhet. Mivel minegyik dosha jelen van a test minden részében, a Vata-egyensúlyzavar is visszavándorolhat, és felbukkanhat fejfájás, izomgörcs, asztma és még tucatnyi más tünet formájában.
A három dosha három ismertetõjele a száraz, a forró és a súlyos. A Vata van növekvõben, ha száraz azidõ, ha száraz õszi szél fúj, ha száraz az étel (pattogatott kukorica, sós keksz, szárított szilva). Ha bõr túlságosan száraz, vagy az arcüregek nagyon kiszáradtak, a Vata fokozódóban van, vagy talaán már ki is billent egyensúlyából.
Bármi ami forró, a Pittát növeli. Egy forró júliusi nap, egy jó meleg fürdõ és a forró érzelmek mint a harag vagy a nemi szenvedély is idetartoznak. A Pitta van növekvõben, ha bárhol a testben égõ érzés keletkezik (gyomorban, belekben, végbélben), vagy valahol begyullad a bõr. A Pitta nem annyira finom és átható, mint a Vata: inkább agresszív és éles.
Minden, ami súlyos, a Kaphát növeli. A súlygyarapodás, a belsõ nehézségérzet vegy az erõsen borús nap mind több Kapha-doshát hoz felszínre. ha az alvás a szokottnál nehezebbé válik, vagy felfrissülés helyett tompává és támolygóvá tesz, akkor nagy valószínûséggel a Kapha a felelõs. A doshák között a Kapha a legállandóbb, õ áll a legközelebb az anyagi formához.
A doshák, akárcsak a prakriti, kétéltûek. Érezhetjük úgy, hogy kelepcébe ejtenek bennünket, de tanulhatunk is tõlük, és hasznunkra fordíthatjuk, ha hallgatunk a szavukra. A Pitta-természet ellenséges hajlamokat, a Vata izgatott beleket produkál, de semmi sem kényszeríthet arra, hogy belemenjünk az olyan, feszültségekkel teli életformába, amely a Pittában felszítja a tüzet, vagy kimeríti a Vatát, és ilyen problémákat hoz a felszínre.
Tettípusunk, mivel beleszülettünk, nem változik. Másrészt viszont a doshák állandó mozgásban vannak. valahányszor egy hegyre nézünk, sült krumplit eszünk, Mozartot hallgatunk vagy bármit gondolunk vagy cslekszünk, a dosháink változnak. Akinek a szíve hevesen ver, erõs Vata-reakciója van, akármi is legyen az alaptermészete. Bármilyen is legyen alaptermészetünk, próbáljuk mindhárom doshát teljesen élni!
A doshák pozitív pszichológiai jellemvonásai a következõk:
Vata
fantáziadús, fogékony, spontán, rugalmas, életvidám
Pitta intelligens, magabiztos, vállalkozó
szellemû, jókedvû
Kapha nyugodt, együttérzõ,
bátor, megbocsátó, szeretõ
Mindegyik
testtípus a lehetõségek széles skáláját
tartalmazza. Sajnos hajlamosak vagyunk magunkat egy normához hasonlítani,
amelyet, ha nem tudunk elérni, elégtelenségi érzésünk
támad, mert úgy érezzük, hogy ezt a szintet mindenkinek
el kellérnie. Az effajta konformitás azonban nincs benne a természet
tervében. Nézzük a következõ példát:
A testsúly igen kényes téma. Mindenki
azt szeretné, ha ideális lenne a súlya, de milliók
hiába küzdenek ezért. A kritikusok rámutatnak, hogy
társadalmunk a soványság megszállotja.
Az Ajurvéda szerint nem az a baj, hogy ragaszkodunk a tökéletes alakhoz, hanem az, hogy figyelmen kívül hagyjuk a természet alapvetõ törvényszerûségeit. A természet szerint a Vata-nõ sovány, a Kapha pedig molett, ha nem éppen kövér. Más kérdés, hogy mi adja mindkét típus tagadhatatlan vonzerejét. A Vaták bájosak, vidámak és vibrálnak természetes elevenséggel kommunikálnak. A Kaphák ugyan nincsenek könnyed, agilis testtel megáldva, de megvan a maguk szépsége: higgadtak, nagy, lágy szemük van, méltóságteljes stílus és telt, bájos idomok jellemzik õket. A Pittáknak, akik az ideális fizikai típust illetõen a legközelebb állnak a mai nyugati felfogáshoz, lévén közepes felépítésûek és arányosak, ugyancsak van egyfajta jellegzetességük, ami vonzóvá teszi õket mások számára. Ilyenformán mindegyik dosha egy-egy ideált képvisel, amelyek a természet szempontjából egyenértékûek. Legyenek a mi szemünkben is azok.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a doshák kiegyensúlyozása azt jelenti, hogy kíséreljük meg a Vatát, a Pittát, és a Kaphát egyenlõ arányba hozni. Ez téves elképzelés: a velünk született doshák aránya nem változtatható. Amit tetünk, az az, hogy megtaláljuk a doshák helyes egyensúlyát önmagunkban. A doshák egy olyan skálán mozognak, amelynek két végén van a sok és a kevés, középen az egyensúlyponttal.
A betegség hat lépcsõfoka
Az orvoslásnak évezredek óta az a célja, hogy visszavezesse a pácienseket saját természetükhöz: ez nem egyedül a Maharishi Ajur-Véda célkitûzése. A nyugatot azonban lenyûgözte a betegségek pontos fizikai értelmezésével történõ tudományos orvoslás. Manapság a nyugati medicina elismeri, hogy a betegség eredhet akár testi, akár leki okokból. A test-lélek medicina beköszöntével nem világos többé, hogy a kettõ egyáltalán elválaszható-e egymástól. Egy hirtelen lelki megrázkódtatás nagy rombolást végezhet a testben, megbénítja az idegrendszert, és utat nyit a betegségeknek.
A Maharishi Ajur-Védával sokkal nagyobb pontosságra vagyunk képesek. Az õsi szövegek szerint a betegségfolyamatnak hat lépcsõfoka van. Az elsõ három láthatatlan, és egyaránt kapcsolható a lélekhez és a testhez. Az utóbbi három nyilvánvaló tünetekkel jár, amelyeket akár a beteg, akár az orvos felfedezhet. Mindegyik lépcsõfok az egyensúly hiányát jelzi, de megjelenési formája a folyamat elõrehaladtával változik:
Ez a történés foglalja magában a betegség elsõ három lépcsõfokát. A nyugati orvos itt még nem tudna diagnózist felállítani, mert tankönyvileg még nincs semmiféle rendellenesség, ajurvédikus szempontból azonban a test már nem teljesen egészséges. Ha valaki nagyon odafigyel a testére, már korán mégérezheti valamelyik dosha kezdõdõ egyensúlyzavarát. Mindenki felismeri azokat a finom változásokat, amelyek egy hûlést jeleznek, vagy amikor influlenza kezdõdik. Sok egyéb betegségnél is jelentkezik egyfajta rossz közérzet vagy halvány, kellemetlen érzés, amelyet nem lehet pontosan behatárolni vagy azonosítani. Az orvos gyakran zavarban van, amikor konkrét tünetek után kutatva a bizonytalan panaszok, fájdalmak, izomgyengeség, hõemelkedés vagy egszerûen hosszan tartó fáradság egyvelegébe ütközik. Ezek lehetnek hirtelen szívroham vagy agyvérzés halvány testi elõjelei amelyek persze többnyire nem is olyan hirtelen bajok. A doshák általában már jó elõre figyelmeztetik az áldozatot, de az nem figyel rájuk.
Ha a dosha valahol megreked, az rendszerint a negyedik lépcsõfokot vezeti be, amikor a betegség elsõ, finom jelei kezdenek megjelenni. Ha a Pitta a bõrben jelenik meg, enyhe viszketés ézzetét keltheti, vagy gyulladást okozhat. Ha a gyomorban van, gyomorégés vagy gyomorrontás léphet fel. (Nemcsak a Pittát akarjuk felelõssé tenni a betegség tüneteiért. Bármelyik dosha bárhol megjelenhet. Ha túlságosan sok Vata jelenik meg az izületben, amely erre az egyik legvalószínûbb hely, mivel az izületek szívesen szedik fel az amát, akkor ott szúró fájdalmat érezhet az ember.) Néhány ilyen halvány jelet kivéve azonban még semmi jele nincs annak, hogy komoly betegség kezdõdne.
Mivel a Maharishi Ajur-Véda testünknek e finom szintjén mûködik, olyan tünetek is befolyásolhatók, amelyek nyugati mértékkel igancsak titokzatosak: rejtélyes fájdalmak, szorongás, depresszió, fáradság és így tovább. A nyugati medicina ezekre azt szokta mondani, hogy pszichoszomatikus problémák, vagyis eredetük a páciens fejében van. Valójában ezek a dosha-egyensúlyzavar korai szakaszából erednek. Ezeket könnyû kezelni, mivel az 1, 2., vagy 3. szakaszban vannak, napirendi beosztással és a test megtisztításának különleges eljárásával (pancsakarmának nevezik) hatásosan kezelhetõk.
Ha már kialakult betegségekkel van dolgunk, a testi szövetek károsodása olyan fokot ér el, hogy e kezelések önmagukban nem vezetnek eredményre. Ilyenkor vagy fejlettebb ajurvédikus gyógymódokhoz kell folyamodnunk, vagy a nyugati orvoslást kell segítségül hívnunk, amely akut esetek legkülönbözõbb formáinak kezelésére jött létre.
[A
Maharishi Amrit Kalas, a rák, és a trombózis gyógyítása]
[Maharishi
Ajur-Véda terápiák]
[Maharishi Ajurvédikus testgyakorlatok]
[Maharishi
Ajur-Véda termékek]
***
[TM
és az orvosi ellátás csökkenése]
[TM
és a magas vérnyomás csökkenése]
[TM
és az álmatlanság csökkenése]
[TM
és az asztma csökkenése]
[TM
kutatások]