Continue reading " />

Maharishi Védikus Tudománya: A tudás és a tudat kapcsolata

2004-07-20 | 10:48 0 hozzászólás

Cikk megosztása:

  • IWIWIWIW
  • FacebookFacebook
  • TwitterTwitter
  • DeliciousDelicious
  • DiggDigg
  • StumbleuponStumble
  • RedditReddit

Szerző:

A következő cikkben a Maharishi Mahesh Yogi által újraszervezett védikus tudományt és rajta keresztül a tudás és a tudat szoros kapcsolatát fogjuk megvizsgálni.

A Véda szanszkrit szó, melynek jelentése tudás, pontosabban tiszta vagy teljes tudás. Ennél a pontnál azonnal felvetődik a kérdés, mikor nevezhetjük a tudást tisztának, illetve teljesnek? Ennek megértéséhez a tudás, illetve a tudat szerkezetét kell pontosan értelmeznünk.

Maharishi Védikus Tudománya értelmében a tudás szerkezete képletesen a következőképpen írható fel:
Tudás = [megismerő + megismerés folyamata + megismerés tárgya],
vagyis a tudás e három alkotóelem egységéből születik, azaz akkor, amikor a megismerő a megismerés folyamatán keresztül kapcsolatba kerül a megismerés tárgyával.

Mivel ez a folyamat a tudat három alkotóelemével:
Tudat = [tapasztaló + tapasztalás folyamata + tapasztalás tárgya],
közvetlen kapcsolatban áll, s mivel a tudás valójában a tudatban szerveződik, ezért Maharishi az általa újraszervezett ősi védikus tudományt a tudat tudományaként határozza meg. Ezen fogalmak tisztázása után most nézzük meg mikor nevezhető a tudás tisztának és teljesnek.

Az előbbi képlet értelmében a tudás akkor nevezhető tisztának és teljesnek, amikor a megismerő önmaga megismerésének tárgyaként, a megismerés folyamata jóvoltából – ami szintén önmaga – saját teljességét megismeri. A tudat nyelvére és képletére alkalmazva, tehát a tudás akkor teljes, amikor a tudat önmaga tapasztalójaként, a tapasztalás folyamata jóvoltából – ami szintén önmaga – megtapasztalja saját tiszta tudati értékét, azaz a tudat egységes pontértékét, ahol a három alkotóelem valójában egy és ugyanaz. Vagyis a tiszta tudás a tiszta tudat értékében, a tudat önviszonyuló állapotában állhat elő. Maharishi Védikus Tudománya így a tiszta tudat, és az ebben az állapotban előálló tudás tudománya. A képlet segítségével az is könnyedén levezethető, hogy ez az állapot egyúttal a tudat legegyszerűbb állapota is kell, hogy legyen, hisz míg a három komponens változtatásával a tudat hármasságának végtelen kombinációi hozhatók létre, addig az önmagát megtapasztaló tudatból csak egyet képezhetünk. Ez nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is így van. Ennek bizonyításához pedig Maharishi Védikus Tudománya – lévén a tudat tudománya – tudattechnológiákat, a Transzcendentális Meditáció és TM-Szidhi technikáit alkalmazza.

Az ember a világról szerzett tapasztalatait és ismereteit a tudatos elme segítségével szerzi, mely valójában a tapasztalás folyamatának képviselője, hisz a tapasztaló a tapasztalás tárgyát az elme segítségével – pontosabban a tárgy által az elmében kialakuló képzetekkel azonosulva – fogja fel. Mivel a tapasztaló e folyamat berögződése után hibásan az elmével azonosítja önmagát, előáll a tapasztaló, vagyis a tudat közismert sokrétűsége, azaz a változó tudatállapotok ténye: ide soroljuk a mélyalvás (az elme ekkor pihen és üres, nem éber), az álom és az éber tudatállapotokat. Maharishi Védikus Tudománya értelmében a tiszta tudat állapota akkor áll elő, amikor az éber tudat elemaktivitása, azaz a gondolatok aktivitása természetesen lecsendesedik, és az éber tapasztaló, önmaga megtapasztalójává válik. Ebben az állapotban a tapasztaló, vagy önvaló, valódi önmagával azonosítja önmagát, és a tudat hármassága egységgé olvad össze, azaz előáll az egységes vagy teljes tudat és tudás szubjektív állapota. Maharishi Védikus Tudománya értelmében a tiszta tudás állapota mindaddig nem érhető el, amíg a tudat szintjén ez az egyszerű állapot ki nem alakul, s ezen keresztül arra is rávilágít, hogy az ősi védikus tudomány teljessége azért veszett el az idő folyamán, mert már kevés olyan ember élt a földön, aki ezt a tudatállapotot szisztematikusan képes lett volna elérni és tartósan fenntartani. Ahhoz hasonlatos ez, mint amikor elveszítve a lézerfény előállításának módszerét, megpróbáljuk a ma létező hologramokat megszemlélni és értelmezni (ez valójában több mint egy hasonlat, hisz a legújabb ismeretek szerint az előbbi tudatdinamikát fizikailag az úgynevezett nemlineáris kvantumholográfia és visszacsatolás révén lehet a legjobban modellezni és értelmezni).

A tiszta tudat rendszeres megtapasztalására Maharishi Védikus Tudományában a TM-nek nevezett tudattechnológiát alkalmazzuk. A TM egyszerű működéséhez az aktív elme által fenntartott gondolatok jellemvonásait kell megértenünk. Minden gondolatunk két minőséggel bír: intelligenciával vagy információval és energiával. E két minőség létezésének igazolásához semmilyen ördöngős kísérlet nem szükségeltetik, hisz mindannyian érzékeljük gondolataink mozgását, változását, mely egyértelmű energiatartamára utal, illetve a hozzájuk táruló céltudatosságot vagy irányultságot és szervezőértéket, mely információtartalmára enged következtetni. Az ébertudatban, ahol mint láttuk, a tudat hármasságának minőségei más és más értékeket ölthetnek magukra, az elme és a gondolatok szintjén az értelem, azaz a gondolatok jelentéstartalma a fontos. Ehhez képest a tiszta tudat egyszerű értéke teljességgel jelentés nélküli semleges állapot, melyben csak a tiszta éberség az uralkodó. Vagyis eléréséhez valahogyan ki kellene iktatnunk az elme jelentéstartalom felé való irányultságát, amihez a TM-ben egy mantrának nevezett eszközt használunk. A mantrához kötődő téves ismeretek miatt el kell mondjuk, hogy ezek a szavak valójában nem valamiféle misztikus varázsigék vagy istennevek, hanem olyan gondolatimpulzusok, melyeknek csak hangzásuk van és alapvetően rezonánsak az illető idegrendszerével. A mantra működésének lényege tehát, hogy helyes használatával az elme túllépheti a gondolat jelentéstartalmi összetevőit, és befelé irányulva beléphet a tiszta tudat gondolatokon túli csendes, ám teljesen éber állapotába. Mivel a folyamat teljesen természetes – ennek mikéntjére most nem térünk ki részletesen – ezért az idegrendszer működése hamarosan átalakul egy olyan, a teljes idegrendszert kiaknázó, új és sokkal optimálisabb működésbe, ahol már a közismert tudatállapotok mellett a tiszta tudat, vagy negyedik tudatállapot is természetesen jelen van. Az ilyen idegrendszeri működéssel bíró embert nevezik hagyományosan megvilágosodottnak, ami valójában csak annyit tesz, hogy az egyén tudatos létezése folyamán többé már nem az elmével és annak szükségképp változó értékeivel, hanem igazi önvalójával, magával a tiszta tapasztaló tudattal azonosítja önmagát. Ekkor az illető a megtestesült élő tudás székhelyévé válik, hisz a tudatos tapasztalás minden egyes mozzanatában a tudás három alkotóelemének teljességét éli, ami egyúttal a tökéletesen spontán, intuitív tudás tiszta, pontos megjelenést is magával hozza. Az ilyen egyén az állandó ihletettség állapotát, vagyis a tökéletes kreativitás vagy alkotókészség állapotát éli.

Ezen állapot másik jellemvonása az önszervezettség. Mint tudjuk, a tudás szervezőerővel is bír, ami a tudásban tárolt és a tudással előálló információtartalommal áll kapcsolatban. Mivel a tiszta vagy teljes tudás a teljes információt hordozza, végtelen szervező értékkel bír, pontosabban magában foglalja a szervező dinamika teljességét, amit a megismerés folyamata képvisel. Vagyis a tiszta tudat állapotát és ártatlan önmegfigyelési folyamatát (erre ugyanis nem kell, és nem is lehet törekedni, ugyanis ebben az állapotban – lévén a tudat önmaga megfigyelője – ez az érték spontán jelen van) az egyén a tudat élő szervező értékévé válik, vagyis tökéletesen összhangban van a létezés szervező értékeivel, azaz a természeti törvényekkel, melyek valójába a tapasztalás folyamatának objektív kivetülései. Az önszervezett társadalom tehát a tiszta tudatot és annak határtalan önszervező folyamatát ártatlanul fenntartani képes egyének társadalma, melyet védikus társadalomnak, azaz egységes tudástársadalomnak is nevezünk. Ez a tudás azonban élő tudás, hisz a létezés pulzációja, a tudat pulzációja, vagyis a tudás közvetlen megélt dinamikája tartja fenn. Ennek egyéni és társadalmi elérése képezi valójában Maharishi Védikus Tudományának és alkalmazott módszereinek igazi célját, melyekkel, mint alkalmazott tudományokkal későbbi cikkek keretében fogunk részletesebben megismerkedni.

Dienes István mérnök-kutató,
a Maharishi Védikus Tudomány és Tudattechnológia tanára


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

Hozzászólás írása


*

Régebbi cikkek