Mi a Jóga? A félreértések és a valóság

2004-08-17 | 23:40 5 hozzászólások

Cikk megosztása:

  • IWIWIWIW
  • FacebookFacebook
  • TwitterTwitter
  • DeliciousDelicious
  • DiggDigg
  • StumbleuponStumble
  • RedditReddit

Szerző:

Cimkék:

A Jógát Maharishi Patandzsali védikus tudós látta meg és tette elérhetővé az emberiség számára. Az általa megalkotott rendszert, amiből manapság a Jógát származtatják, Asthanga Jógának nevezte el, amit korunk Jóga magyarázói helytelenül a nyolc (astha) lépésből álló Jógaként értelmeznek.

Mi is ez a nyolc lépés?

Jama (kerülendő dolgok szabályai), nijama (követendő dolgok szabályai), ászana (ülésmód), pránájáma (az életáram ellenőrzése), pratjáhára befelé tekintés), dhrána (összpontosítás), dhjána (elmélyedő szemlélet), szamádhi (egyesítettség). Nos, korunk sok Jóga magyarázója helytelenül azt állította, hogy a Jóga célját, azaz, a Szamádhit e nyolc lépés egymás után történő megtételével érhetjük el.

Érdekességként nézzük az első lépést.

A Jama öt kerülendő szabályt foglal magába: nem-ártás, tartózkodás a valótlantól, nem-lopás, tartózkodás az érzékiségtől, felesleges dolgok elfogadásától való tartózkodás. Az első lépés első szabálya, tehát a nem-ártás, vagyis ezt kellene tehát a Jógát gyakorlónak követnie. Ez alatt általában azt szokták érteni, hogy az egyén nem öl állatokat, odafigyel, nehogy eltapossa a rovarokat, nem gondol gonoszságokat, rosszakat másokról stb. Nos, mint látható már ezek közül is néhány igen komoly nehézségeket okoz, ha megpróbáljuk őket megvalósítani, s még elviekben hátra lenne hét ennél is komolyabb lépés megtétele. Hogy érhető el akkor az áhított egység vagy tiszta tudat állapota, ha már a kezdet is ilyen nehéz?

Az igazat megvallva Patandzsali nem ezt értette a nyolc általa megadott fogalom alatt. Korunk egyik nagy védikus tanítója Maharishi Mahes Yogi, aki ugyanabból a hagyományi láncolatból érkezett hozzánk, melybe Maharishi Patandzsali is tartozott, rávilágít az előbbi félreértések gyökerére. Maharishi tehát azt állítja, hogy Patandzsali Asthanga Jóga rendszere valójában a nyolckarú Jógát jelentette, ahol az “anga” szót a későbbi értelmezők, hibásan nem karnak, vagy végtagnak, hanem lépésnek fordították. A helyes értelmezés szerint a Jógát vagy egységet, vagyis a szamádhit megtapasztaló jógi esetében nyolc minőség megjelenése figyelhető meg, azaz a Jóga a szamádhival, vagyis rögtön a céllal kell, hogy kezdődjön. Ennek rendszeres tapasztalataként pedig kifejlődik a Jóga nyolc végtagja, azaz a jóginak nem lesznek ártó gondolatai, és pedig azért nem, mert tudata megalapozódott abban a tudatállapotban, mely csak egységet ismer, tökéletesen tiszta és rendezett, s ezáltal csak ilyen minőségű gondolatok kibocsátására képes. Maharishi tehát rávilágított, hogy a Jóga a szamádhival kell, hogy kezdődjön, hisz e nélkül képtelenség természetes egyszerűséggel a leírt nyolc minőséget megvalósítani, ami pedig a szamádhi tartós (Nitja) vagy állandó tapasztalatához, azaz a megvilágosodáshoz vezet.

Patandzsali tehát rendszerében egyszerűen csak részletes leírást adott a jógát, vagy szamádhit megtapasztaló egyén azon jellemvonásairól, melyek a jóga, azaz a tudat egységének megtapasztalásából származnak. Így sokkal érthetőbbé vált az egész, és a Jóga összekuszált értelmezése végre újra eredeti fényében ragyoghatott fel. A gond tehát ott volt, hogy a Jógát (tisztelet a kivételeknek) olyanok értelmezték, akik nem rendelkeztek a tiszta tudat vagy szamádhi tapasztalatával, és az erre vezető módszerrel – amiről Patandzsali szintén említést tesz -, s a Jógát a szavak filozófiai értelemben vett jelentése alapján próbálták megérteni.

Ez pedig e roppant gyakorlatias tudomány teljes elvesztéséhez vezetett. Hála azonban a Védikus Hagyomány Mestereinek, Maharishi révén a Jóga tiszta jelentése és gyakorlati értéke ma újra eredeti formájában elérhető, mégpedig az általa elhozott Transzcendentális Meditáció révén, ami a szamádhi ártatlan és erőfeszítés mentes megtapasztalását teszi lehetővé, s ami szintén a Patandzsali Jóga részét képezi, mégpedig a dhjána vagy meditáció részt. Az igazat megvallva maga Patandzsali erre már a rendszerének második szútrájában vagy sorában rávilágít, ahol a következőt írja (amit szintén tejesen félreértettek):

Jógas-csitta-vritti-niródhah: a Jóga az elme vagy tudat (csittá) hullámzásainak (vritti) “természetes” lecsendesedése (niródha) révén áll elő. Nos, itt volt a másik nagy félreértés, mellyel a Jóga értelmezői óriási károkat tettek Patandzsali egyszerű rendszerében. Ugyanis az utolsó szót (niródha) elnyomásnak fordították – a tapasztalatok hiányában – és utat engedtek a Jóga nevében végzett koncentrációs gyakorlatok különböző formáinak, melyek természetesen sohasem képezték részét a Jógának. Ugyanis mit írt le az előbbi szútrában Patandzsali? Azt, hogy az elme aktivitása, azaz a gondolat, ha elengedjük, akkor az elme saját természete, illetve a gondolat hullám minősége folytán – akárcsak egy óceánhullám – természetesen és egyszerűen visszaolvad saját forrásába, azaz az egységbe vagy tiszta tudatba (szamádhi).

A Jóga, azaz az egység állapotának vagy igazi önvalónknak a megtapasztalása tehát nem követel meg semmi mást, csak hogy engedjük, hogy a gondolatok saját természetük folytán visszaolvadjanak a forrásba, ahol maga a visszaolvadás teljesen erőfeszítés-mentes. Nos, a Transzcendentális Meditációban tehát Maharishi ezt a természetes lecsendesedési vagy elmélyülési folyamatot tette elérhetővé, melyet egykoron Patandzsali a Jóga megvalósításának céljából meglátott és közre adott. A TM igazából a Jóga művészete, és a megvilágosodás gyakorlati életben való megélése és alkalmazása. Ugyanis ez az állapot nem az elvonult szentek kiváltsága, hanem minden emberé, s hogy Maharishit idézzem, “valójában a Jóga gyakorlati tudásának elvesztése miatt süllyedt az emberiség a szenvedés és a tudatlanság jelenlegi állapotába”. Ezen viszont ma – a Védikus Hagyománynak és Maharishinek hála – fordíthatunk, s a tiszta tudás Aranykora már nincs messze.

Dienes István TM-tanár

Érdeklődés Transzcendentális Meditáció tanfolyamok, illetve díjmentes előadások után.


DÍJMENTES TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ-ELŐADÁSOK MAGYARORSZÁGON

5 hozzászólások

  • Mindig elképedek, hogy általam egyébként nagyra tartott tanítók is “elnyomni”, “megfékezni” akarják az elmét. Illetve, hogy a jóga „egymásra épülő nyolc fokozatáról” beszélnek. Elképesztő. Az elme megfékezése pedig egyszerűen képtelenség. Ezért öröm számomra, ha olyan értelmezéseket olvashatok, amelyekben nem akarják “elnyomni”, “megfékezni” az elmét. Erre egyébként semmi szükség sincs. Ugyanis, ha nem hagyod az elmét „szabadon futó üzemmódban”, illetve nem adsz az elmének munkát, amin rágódhat – akkor az magától leáll, mint az autó, ami nem kap üzemanyagot. Próbáld ki a Satipatthana meditáció „kontempláció az elmén” nevű gyakorlatát és Te magad is megtapasztalhatod, hogy miről beszélek.
    Ami a “nem ártást” illeti. Itt is általános tévedést látok abban, hogy a legtöbben a másoknak való nem-ártást értik ez alatt. Pedig sokkal többről van szó. Naponta hányszor ártasz ÖNMAGADNAK a megalkuvásokkal, mohó vágyaid és indulataid szabadjára engedésével, helytelen, vagy önpusztító életmódoddal? Vagy azzal, hogy életed negyedét, vagy harmadát öntudatlan állapotba zuhanással töltöd, és még álmodban is zűrzavart teremtesz. Vagy azzal, hogy a sötét tudatlanságban élsz, hogy fogalmad sincs róla, hogy ki vagy és hogyan kerültél erre a bolygóra. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy másoknak ne árts, hanem az élet teljes, mindent átfogó értelmében való nem-ártásról. És ebben Te is benne vagy, a nap 24 órájában, annak minden percében, másodpercében.
    A jóga – ha azt megértik, és ennek megfelelően gyakorolják – akkor kiutat mutat abból a sötétségből és vergődésből, amelyben a jelenlegi emberi civilizáció él, és amelyet az „avidyá = spiriuális vakság” okoz.

  • Pár gondolat a Jóga szútrákról

    Alapos vizsgálat alá véve Patanjalí Jóga szútrák című munkáját, néhány dolog fel kell, hogy tűnjön a vizsgálódónak.
    1.Mind a mai napig nincs egyetértés a mű keletkezésének idejét illetően.
    2.Mukunda Stiles szerint a szútrákat Patanjalí négy különböző spirituális szinten lévő, illetve négy különböző testtípusú/mentalitású tanítványának írta. Ebből viszont az is következhet, hogy akár kétszer ennyi pada-t is írhatott volna más-más tanítványainak. Mint ahogy elképzelhető, hogy írt is, csak nem tudunk róla.
    3.Ez egyben azt is jelentheti, hogy a négy „pada” nem szükségszerűen egyetlen könyv négy fejezete, hanem inkább egyenként is önálló művek.
    4.Nehezen hihető, hogy az akkori tanítványok semmilyen kommentárt (vagy spirituális naplót) nem írtak, hogy akkori fejlődésüket dokumentálják. Ilyen kortárs kommentárokról azonban sajnos nincs információnk.
    5.Tudjuk, hogy Indiában százezrekre tehető azoknak az ősi iratoknak a száma, amelyeket még egyetlen európai sem láthatott, így nem is tanulmányozhatott. Talán közöttük vannak a feltételezett korabeli kommentárok is. (És ki tudja, még mi minden más?)
    6.Csupán a szanszkrit nyelv ismerete – a jóga darsana gyakorlati és mély ismerete nélkül – egyáltalán nem elég a szútrák megértéséhez, illetve a lefordításukhoz bármilyen nyelvre is.
    7.Ezért a nyugati civilizáció „szanszkrit nyelv professzorai” által készített szútra fordítások semmit sem érnek. A hindu jógik által, angol nyelven készített fordítások már inkább használhatók, de azok egy részével meg az a probléma, hogy a fordítók, a szanszkrit szavak angolra fordításában esetenként egyáltalán nem következetesek, sőt helyenként nyilvánvalóan nem a megfelelő szavakat használják. Ebben persze az is közre játszik, hogy sok szanszkrit szónak egyáltalán nincs angol megfelelője. Vjásza, Jóga Bhasja c. munkájában a jógát így definiálja: A JÓGA: SZAMÁDHI.
    8.Egy előző hozzászólásomban utaltam a gudzsarati Dadashrí nevű megvilágosodott bölcsre, aki egyenesen kijelenti, hogy ha meg akarjuk érteni az Ő tanításait, akkor tanuljuk meg a gudzsarati nyelvet, mert az angol nyelv éppen a tanítások lényegének az átadására alkalmatlan.
    9.Kitartó internetes kutatással, nagyon kis számban ugyan, de találhatunk azért jó angol nyelvű fordítást, illetve kommentárt is (legalábbis az első két padát illetően) megvilágosodott nyugati emberektől – mert ilyenek is vannak.
    10.És ezzel elérkeztem a hindu jógik által gyakran hangoztatott véleményhez, amely szerint megvilágosodott bölcs vezetése nélkül, a jógában nem lehet igazi eredményt elérni. És ezt saját tapasztalatomból is meg tudom erősíteni, hiszen amikor a kundalíni ébredezni kezd, akkor már nem boldogulsz egy Felébredett Mester nélkül.

    Megjegyzés:
    A szamádhi létállapotban semmiféle misztikum nincs. Sőt, egyáltalán nem ritka a spontán szamádhi – még itt, Magyarországon sem. A probléma, hogy az így elért állapot nem tartós. Jön és megy. Ezt hívja Maharishi Mahes Jógi, „ánanda-anugáta szamádhinak”, azaz a tiszta boldogságtudatnak. „Ez a ragyogás és a kiváltó ok nélküli boldogság tapasztalása”– mondja Ő. Saját tapasztalatomból tudom, hogy az egyszer már átélt ilyen szamádhit bármikor „bekapcsolhatja” egy ahhoz hasonló helyszín is, mint ami az első megtapasztaláskor jelen volt. És ekkor a szat-csit-ánanda újra és spontán megtapasztalható.

Hozzászólás írása


*

Régebbi cikkek