Mi a Jóga? A félreértések és a valóság

A Jógát Maharishi Patandzsali védikus tudós látta meg és tette elérhetővé az emberiség számára. Az általa megalkotott rendszert, amiből manapság a Jógát származtatják, Asthanga Jógának nevezte el, amit korunk Jóga magyarázói helytelenül a nyolc (astha) lépésből álló Jógaként értelmeznek.

Mi is ez a nyolc lépés?

Jama (kerülendő dolgok szabályai), nijama (követendő dolgok szabályai), ászana (ülésmód), pránájáma (az életáram ellenőrzése), pratjáhára befelé tekintés), dhrána (összpontosítás), dhjána (elmélyedő szemlélet), szamádhi (egyesítettség). Nos, korunk sok Jóga magyarázója helytelenül azt állította, hogy a Jóga célját, azaz, a Szamádhit e nyolc lépés egymás után történő megtételével érhetjük el.

Érdekességként nézzük az első lépést.

A Jama öt kerülendő szabályt foglal magába: nem-ártás, tartózkodás a valótlantól, nem-lopás, tartózkodás az érzékiségtől, felesleges dolgok elfogadásától való tartózkodás. Az első lépés első szabálya, tehát a nem-ártás, vagyis ezt kellene tehát a Jógát gyakorlónak követnie. Ez alatt általában azt szokták érteni, hogy az egyén nem öl állatokat, odafigyel, nehogy eltapossa a rovarokat, nem gondol gonoszságokat, rosszakat másokról stb. Nos, mint látható már ezek közül is néhány igen komoly nehézségeket okoz, ha megpróbáljuk őket megvalósítani, s még elviekben hátra lenne hét ennél is komolyabb lépés megtétele. Hogy érhető el akkor az áhított egység vagy tiszta tudat állapota, ha már a kezdet is ilyen nehéz?

Az igazat megvallva Patandzsali nem ezt értette a nyolc általa megadott fogalom alatt. Korunk egyik nagy védikus tanítója Maharishi Mahes Yogi, aki ugyanabból a hagyományi láncolatból érkezett hozzánk, melybe Maharishi Patandzsali is tartozott, rávilágít az előbbi félreértések gyökerére. Maharishi tehát azt állítja, hogy Patandzsali Asthanga Jóga rendszere valójában a nyolckarú Jógát jelentette, ahol az “anga” szót a későbbi értelmezők, hibásan nem karnak, vagy végtagnak, hanem lépésnek fordították. A helyes értelmezés szerint a Jógát vagy egységet, vagyis a szamádhit megtapasztaló jógi esetében nyolc minőség megjelenése figyelhető meg, azaz a Jóga a szamádhival, vagyis rögtön a céllal kell, hogy kezdődjön. Ennek rendszeres tapasztalataként pedig kifejlődik a Jóga nyolc végtagja, azaz a jóginak nem lesznek ártó gondolatai, és pedig azért nem, mert tudata megalapozódott abban a tudatállapotban, mely csak egységet ismer, tökéletesen tiszta és rendezett, s ezáltal csak ilyen minőségű gondolatok kibocsátására képes. Maharishi tehát rávilágított, hogy a Jóga a szamádhival kell, hogy kezdődjön, hisz e nélkül képtelenség természetes egyszerűséggel a leírt nyolc minőséget megvalósítani, ami pedig a szamádhi tartós (Nitja) vagy állandó tapasztalatához, azaz a megvilágosodáshoz vezet.

Patandzsali tehát rendszerében egyszerűen csak részletes leírást adott a jógát, vagy szamádhit megtapasztaló egyén azon jellemvonásairól, melyek a jóga, azaz a tudat egységének megtapasztalásából származnak. Így sokkal érthetőbbé vált az egész, és a Jóga összekuszált értelmezése végre újra eredeti fényében ragyoghatott fel. A gond tehát ott volt, hogy a Jógát (tisztelet a kivételeknek) olyanok értelmezték, akik nem rendelkeztek a tiszta tudat vagy szamádhi tapasztalatával, és az erre vezető módszerrel – amiről Patandzsali szintén említést tesz -, s a Jógát a szavak filozófiai értelemben vett jelentése alapján próbálták megérteni.

Ez pedig e roppant gyakorlatias tudomány teljes elvesztéséhez vezetett. Hála azonban a Védikus Hagyomány Mestereinek, Maharishi révén a Jóga tiszta jelentése és gyakorlati értéke ma újra eredeti formájában elérhető, mégpedig az általa elhozott Transzcendentális Meditáció révén, ami a szamádhi ártatlan és erőfeszítés mentes megtapasztalását teszi lehetővé, s ami szintén a Patandzsali Jóga részét képezi, mégpedig a dhjána vagy meditáció részt. Az igazat megvallva maga Patandzsali erre már a rendszerének második szútrájában vagy sorában rávilágít, ahol a következőt írja (amit szintén tejesen félreértettek):

Jógas-csitta-vritti-niródhah: a Jóga az elme vagy tudat (csittá) hullámzásainak (vritti) “természetes” lecsendesedése (niródha) révén áll elő. Nos, itt volt a másik nagy félreértés, mellyel a Jóga értelmezői óriási károkat tettek Patandzsali egyszerű rendszerében. Ugyanis az utolsó szót (niródha) elnyomásnak fordították – a tapasztalatok hiányában – és utat engedtek a Jóga nevében végzett koncentrációs gyakorlatok különböző formáinak, melyek természetesen sohasem képezték részét a Jógának. Ugyanis mit írt le az előbbi szútrában Patandzsali? Azt, hogy az elme aktivitása, azaz a gondolat, ha elengedjük, akkor az elme saját természete, illetve a gondolat hullám minősége folytán – akárcsak egy óceánhullám – természetesen és egyszerűen visszaolvad saját forrásába, azaz az egységbe vagy tiszta tudatba (szamádhi).

A Jóga, azaz az egység állapotának vagy igazi önvalónknak a megtapasztalása tehát nem követel meg semmi mást, csak hogy engedjük, hogy a gondolatok saját természetük folytán visszaolvadjanak a forrásba, ahol maga a visszaolvadás teljesen erőfeszítés-mentes. Nos, a Transzcendentális Meditációban tehát Maharishi ezt a természetes lecsendesedési vagy elmélyülési folyamatot tette elérhetővé, melyet egykoron Patandzsali a Jóga megvalósításának céljából meglátott és közre adott. A TM igazából a Jóga művészete, és a megvilágosodás gyakorlati életben való megélése és alkalmazása. Ugyanis ez az állapot nem az elvonult szentek kiváltsága, hanem minden emberé, s hogy Maharishit idézzem, “valójában a Jóga gyakorlati tudásának elvesztése miatt süllyedt az emberiség a szenvedés és a tudatlanság jelenlegi állapotába”. Ezen viszont ma – a Védikus Hagyománynak és Maharishinek hála – fordíthatunk, s a tiszta tudás Aranykora már nincs messze.

Dienes István TM-tanár

Érdeklődés Transzcendentális Meditáció tanfolyamok, illetve díjmentes előadások után.

Cikkajánló:

1. Maharishi a Jógáról és a Jóga-szútrákról: A jóga meghatározása
2. Maharishi a Jógáról és a Jóga-szútrákról: A szamádhi és a purusa
3. A jóga nyolc ága – 5. rész: Dháraná, dhjána és szamádhi
4. A jóga nyolc ága – 6. rész: A szanjama és a kaivalja
5. A jóga valódi természete – a tudat határainak kiterjesztése
6. Szamádhi: a jóga kezdete, nem pedig végpontja
7. A Jóga-szútra és a mély meditáció