Maharishi: A Transzcendentális Tudat és a Brahmantudat különbsége
Kérdés: Hogyan változik a Transzcendentális Tudat Brahmantudattá?
Maharishi: Annak tekintetében, hogy mit transzcendál, hogy min lép túl. Ha azt mondod, Transzcendentális Tudat, akkor ezzel kizárjuk az ébrenlétet, az álmodást és az alvást. Ezt a három tudatállapotot lépjük túl ahhoz, hogy elérjük a Transzcendentális Tudatot. Amikor a Transzcendentális Tudatról beszélünk, a tudatosságnak ezt az állapotát az előbbi három tudatállapottal vetjük össze. A Transzcendentális Tudat egy viszonylagos érték, amely különbözik a másik háromtól.
Mi különbözteti meg a Transzcendentális Tudatot a Brahmantudattól? Amikor a tudat ébrenléti, álmodó és mélyalvó állapotát ugyanannak találjuk, mint azt, amit korábban a Transzcendentális Tudatban megtapasztalunk. (nevetés) Megtapasztaltuk már a Transzcendentális Tudatot, és ez volt az az alkalom, amikor a tudatosságunk annyira eltelt ezzel a tapasztalással, hogy minden mást kizárt a világunkból. A tudatosság teljes mértékben kizárta magából az ébrenlét, az álom és a mélyalvás állapotát, mivel annyira eluralta ez a tapasztalás.
Ez azért lett olyannyira úrrá rajta, mert hosszú időn keresztül hozzá volt szokva, hogy elszigeteltségben legyen, és szűk határok között, itt vagy ott mozogjon. Az öt érzékszerv, a hallás, látás, tapintás, és hasonló keretei között. Vagy aludt vagy ébren volt vagy álmodott. Ezek a relatív tapasztalások, ezek a relatív tudatállapotok egy korlátok között élt életet nyújtotta számunkra. Most viszont hirtelen felvirrad a határtalanság, és ez teljesen úrrá lesz a tudatosságon.
Az, hogy a Transzcendentális Tudat ilyen mindent elsöprő tapasztalásnak bizonyul, annak köszönhető, hogy hosszú időn át hozzá voltunk szokva a korlátokhoz. Csupán ennyi. Amikor a gyakorlás révén már hosszú időn keresztül szokásunkká válik, hogy a határtalansággal társuljunk, akkor a határok uralma fokozatosan elenyészik. Ekkor a teljesség uralma lép elő. Majd egyre jobban közelít és közelít. Van egy megszabott sorrendje annak, hogy miként vesznek el a határok. E folyamat végén még a mennyei határok is elvesznek és elenyésznek. Ebben a folyamatban az idegrendszer egyre inkább képessé válik arra, hogy belekapaszkodjon a határtalanságba és mind jobban túljusson a határokon. Ehhez gyakorlásra van szükség.
A kettő ugyanaz. A Brahmantudat ugyanaz, mint a Transzcendentális Tudat, mivel ugyanaz a jellemzője: a teljesség. A kettőt az különbözteti meg, hogy a Transzcendentális Tudatban az Önvalón kívül minden másnak a tapasztalata kizáródik, míg a Brahmantudatban semmi sincs kizárva az Önvalóból. Mindent az Önvaló vonatkozásában tapasztalunk.
Voltaképpen csak ennyi a különbség. Egyébként, sajátságát, természetét tekintve ugyanaz a valami. Csupán azon múlik, hogy kifejlesszük a képességet, hogy funkcionálni tudjunk a Transzcendentális Tudatban, és ez válik Brahmantudattá – azzá a képességgé, hogy funkcionálni tudjunk a Transzcendentális Tudatban.
Persze már a Kozmikus Tudat is egy olyan állapot, ahol megjelenik annak a képessége, hogy a Transzcendentális Tudatban funkcionáljunk. A Transzcendentális Tudat nem más, mint Önvaló-tudat. A Kozmikus Tudatban az Önvaló-tudat már állandóvá vált. Ám az Önvaló-tudat állandósága mellett még ott van valami más – ott van a nem-Önvaló, amely mintegy kihívást intéz hozzá, jelezvén, hogy „én is vagyok valami”.
A változás egész nevetséges mezeje ott van, és azt mondja: „én is itt vagyok”. Ez a nagy kihívás. A véges kihívást intéz a végtelen felé. Ez a Kozmikus Tudat. A „K” kihívja a „T”-t. (Angolul: „C challenging C”) Jelen van egy kihívás.
Ám ez a kihívás megszűnik, és nincs már jelen a kettősség. Nincs kettősség. Ez az Egységtudat kezdete, érettebb állapotában pedig ez a Brahmantudat. Nincs kettősség.
(Részlet Maharishi Santa Barbarában, az 1970-es években elhangzott előadásából.)
Cikkajánló:

IWIW
00:20
Tehat amikor vegbemegy az azonosulas a tudattal, amikor mar funkcionalni is kepesek vagyunk kozben es maga az azonosulas allando, akkor megjelenik a mindent tudas is, mint a teljes megvilagosodott egyik jellemzoje? Min mulik, h megjelenik-e vagy sem, h minden informacio elerhetove valik-e, h minden ember “jelenebol” es “multjabol” is elerjuk-e az informaciokat? Letezik olyan h a tudattal azonosulas merteke, melysege, fajtaja…?
Ilyenkor mar a tudatos ujraszuletesre is kepesek vagyunk vagy az kulon tanulhato kepesseg?
21:44
Így van, de valójában nincs mivel azonosulni, mert most is csak a tudat és a teljesség létezik, semmi más. Talán a felismerés jobb szó erre, ugyanis a tudat a soksággal azonosul, miközben megmarad teljesnek. A tiszta, ártatlan akaraton múlik, de nincs már jelen az idő, mint tényező sem. A szamádhinak vannak “fokai”:
http://www.tminfo.hu/vedikus-hagyomany/maharishi-a-jogarol-es-a-joga-szutrakrol-a-szamadhi-es-a-purusa/
11:37
Ha relativ szinten beszelunk, helyetelenul fogalmazva, de erthetoen a fogalmazas targyat illetoen, akkor mondhatjuk azt, h az “illuzio en” azonosul az emevel/gondolatokkal/erzesekkel vagy azonosul a tudattal a jelen pillanatban. (Pl. E. Tolle szokott igy fogalmazni.)
Ha abszolut szinten beszelunk valoban nincs kinek azonosulni a tudattal, nincs kinek megvilagosodnia. Minden tudat…
Tehat a teljes megvilagosodas legmagasabb szintjen jelenik meg a mindent tudas. Tobb mester beszel a szemelyes egybeolvadasarol, de ez mar kiderithetetlen, h tudtak-e pl. h mit csinal a szomszedjuk vagy h mi tortenik eppen a Fold masik felen, h valoban jellemezte-e oket a mindent tudas.
A tudatos ujraszuletesre nem kaptam a cikkbol sem valaszt.
Erdekessegkeppen, eszrevettem h Maharishi jogi nem szokta belefuzni a megfogalmazasaiba a karma fogalmat, ugy beszel, mintha barki eljuthatna rendkivul magas szintekig, csak hasznalja a TM meditaciot.
Meditaciorol es fogalmi megertesrol van szo, de a jo cselekedetekrol nem igazan olvastam. Tehat Maharishi inkabb egy passziv allapot elereset tanitja, minth fejlodesunkkel mindenki javara valhassunk? Mint a buddhizmusban a Kis uton?