Az érzelmek és a gondolkodás hatása az egészségre – 2. rész: a limbikus rendszer

A cikksorozat második része fiziológiai hátterét és orvosi magyarázatát adja annak az ájurvédikus tanításnak, amely az ódzsaszról, a mentális és érzelmi életünkre, valamint általános egészségünkre és élethosszunkra alapvető hatást gyakorló vegyületről szól.

A limbikus rendszer

Mint említettük, az ódzsasz biokémiai vegyület, amelyről úgy tartják, hogy alapvető hatást gyakorol a mentális és az érzelmi életünkre, éppúgy, mint fizikai egészségünkre. Az ájurvéda biokémiai vegyületekre helyezett hangsúlya összevág azzal, ahogyan a modern orvoslás leírja az érzelmek testre gyakorolt hatásainak biokémiai közvetítését.

Az agy limbikus területe (az érzelmek testi székhelye), amely a mély érzelmi állapotokkal áll kapcsolatban, a hipotalamuszt veszi körül. Ez utóbbit az „agy agyának” is szoktak nevezni: ez a test központi kapcsolótáblája. A hipotalamusz szabályozza a testhőmérsékletet, a szomjúságot, az éhséget, a vércukorszintet, a növekedést, az alvást és az ébrenlétet, valamint az olyan érzelmeket, mint a harag és az öröm. A hipotalamusz alatt foglal helyet az agyalapi mirigy (hipofízis), a test legfőbb mirigye. Ez különböző vegyületeket választ ki, melyek a test számos további belső elválasztású mirigyének működését vezérlik. E három tényező együttese – a limbikus terület, a hipotalamusz és az agyalapi mirigy – alkotja a „limbikus rendszert”, amely az érzelmek minden változásával együtt változik, molekulák új keverékét létrehozva, melyek átalakítják a testünk működését.

A hipotalamuszt érő ingerek több forrásból származnak: az öt érzékszervből, az immunrendszerből, a kognitív információkból, és mindenek felett az érzelmekből. Az agy limbikus területéről érzekő ingerek hatására a hipotalamusz neuropeptidek számtalan fajtáját választja ki. Ezek a neuropeptidek meghatározott hormonokat hoznak létre az agyalapi mirigyben, ezeken keresztül pedig az összes belső elválasztású mirigy meghatározott tevékenységeit stimulálják, köztük a csecsemőmirigyet és a mellékvesét. A kémiai hírvivők ezen új kombinációja megváltoztatja a test működését és felépítését, különösen az anyagcserét és az immunrendszert.

A limbikus rendszer tevékenységén keresztül az egyes pszichés és érzelmi állapotok molekuláris formát öltenek. Amikor megnézünk egy akciófilmet, érezzük, hogy a gyomrunk idegesen összerándul, a tenyerünk pedig izzadni kezd. Ilyenkor meghatározott kémiai hírvivők szabadulnak fel. A testet megváltoztatja a képernyőn tapasztalt látvány. A film által kiváltott érzelmek összhangban állnak a limbikus rendszerben mutatkozó tevékenységgel.

Az érzelmek feldolgozása

Ebben az értelemben véve a szervezet megemészti és feldolgozza az őt érő összes tapasztalat érzelmi tartalmát. A limbikus régió által regisztrált öröm a hipotalamuszból és az agyalapi mirigyből vegyületek áradatát váltja ki, amelyek a testben mindenütt ezeknek megfelelő fiziológiai változásokat hoznak létre. A szomorúság egy újabb áradatot indít útjára, amely szintén megteremti a neki megfelelő fiziológiát.

A hipotalamusz közvetlen módon is képes kommunikálni a testtel. Ez szabályozza ugyanis az autonóm idegrendszer tevékenységét. A hipotalamusz által termelt neuropeptidek pedig hatást gyakorolnak az agyalapi mirigyre és más területekre. Voltaképpen az egész testben vannak a sejteken ezeknek megfelelő receptorok. Egy akciófilm azért képes ideges görcsöt kiváltani a gyomrunkban, mert az emésztő traktusban is vannak receptorok a stresszre reagáló neuropeptidek számára.

Még jelentősebb, hogy ezeket a receptorokat megtalálták az immunrendszer limfocitáin (az immunrendszer gyorsreagálású sejtjein), az egész testben mindenütt. A limfociták, úgy tűnik, rá tudnak hangolódni a gondolatok és az érzelmek által teremtett molekuláris üzenetekre. Másrészt viszont a limfociták által termelt vegyületek is, mint például az interleukinok, rendelkeznek receptorokkal az agy hipotalamikus területén. Így az immunrendszerből származó üzenetek is képesek szabályozni az idegrendszer működését és a mentális állapotokat. Az agy és az immunrendszer között egy kétirányú kommunikációs hálózat van. Egyre több adat mutatja azt is, hogy az autonóm idegrendszer által termelt neurotranszmitterek képesek közvetlenül kommunikálni az immunrendszerrel, és módosítani tudják annak működését.

Az ódzsasz és a hipotalamusz

Vajon a modern tudomány neuro-immuno-modulátorokkal kapcsolatos felfedezései és az ájurvédikus elgondolások között van-e szorosabb összefüggés? Az egyik elmélet szerint az ódzsasz a hipotalamuszból származó neuropeptidekkel lehet azonos, amelyeknek hasonló hatása van. Továbbá, mint már említettük, úgy tartják, hogy az ódzsasz legfontosabb része egy hridajának nevezett struktúrából származik. A hridaját gyakran fordítják szívnek. Néhányan felvetik, hogy az ájurvédikus szövegek arra utalnak, hogy ez nem a keringés pumpája, hanem egy kifinomultabb rendszer. A fenti, az ódzsasszal kapcsolatos feltevéssel egybevágó elgondolás szerint a hridaja esetleg a hipotalamusszal azonos. El kell azonban ismerni, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésünkre elegendő bizonyíték, amelyek maradéktalanul lezárná ezt a kérdést.

Vegyük elő újra a Transzcendentális Meditációt!

Az első részben már bemutattuk a Transzcendentális Meditációt, és szóltunk hatásairól, melyek a stressz csökkenésében, az agyhullmámok koherenciájában, a szabad gyökök terén, valamint az egyesített mező transzcendentális megtapasztalásában mutatkoznak. A TM hatása a limbikus rendszeren keresztül is megnyilvánul. Ahelyett, hogy a stresszt dolgozná fel és „emésztené meg”, a Transzcendentális Meditáció során a limbikus rendszer a békét és az elégedettséget dolgozza fel. Ez a testre gyakorolt neurokémiai hatások javulásához, és így jobb egészséghez vezet.

(Folytatása következik, melynek témája a viselkedési raszájanák, a hosszú életet szolgáló viselkedési elvek ájurvédikus tanítása.)

Facebook hozzászólások: